Elhalaszthatják a Discovery startját

Napok óta felhõs az égbolt a floridai Kennedy Űrközpont felett, és a szél is kedvezõtlen a Discovery december 7-re tervezett startjához. Az ûrsikló floridai idõ szerint csütörtök este, magyar idõ szerint péntek hajnalban, 3 óra 36 perckor szállna fel, de mindössze 40 százalék az esélye annak, hogy nem halasztják el az indulást. A pénteki napra még rosszabbak a kilátások, a szakemberek csak 30 százalékos esélyt adtak annak, hogy egy halasztás esetén 24 órán belül megpróbálkozhatnak a starttal. Korábban két technikai probléma miatt is kétséges volt az indulás: az ûrsikló elektromos rendszerében volt fennakadás, és egy a segédrakétáknál használt kötõanyaggal kapcsolatban merültek fel aggályok. Azóta mindkét problémát megoldották.

Jövõ hét is esélyes

Az idõjárás leginkább a látási viszonyok miatt kritikus, különös tekintettel arra, hogy az ûrsikló éjszaka indulna. Éjjeli startra utoljára 2003 februárjában volt példa, akkor a Columbia ûrrepülõgép egy levált szigetelõhab-darab miatt a leszállásnál megsemmisült, hétfõs legénysége pedig életét vesztette. A habdarab a startnál vált le, de a NASA nem vette észre. A tragédia óta az ûrsiklóküldetések irányítói csak nappali indításokat engedélyeztek, és több speciális kamerával figyelték a felszállásokat.

Kathy Winters, az ûrsiklóprogram idõjárásért felelõs tisztje szerint egész hétvégén a péntekihez hasonlóan felhõs, szeles idõ várható, ezért hosszabb csúszás is elképzelhetõ. "Vasárnapról hétfõre virradóan javul a helyzet, de a keddi nap tûnik a legígéretesebbnek" - mondta Winters. A Discoverynek legkésõbb december 17-ig kell felszállnia, ha a NASA még idén le szeretné tudni az STS-116 kódjelû missziót.

A Y2K+7 probléma

Az idei visszaérkezés azért fontos, mert a Discovery számítógépei még mindig érzékenyek az úgynevezett Y2K-problémára. Ha a 2007-es év kezdete az ûrben érné a Discoveryt, a számítógépek 2007. január elsejét 2006 366. napjának értelmeznék, és ez beláthatatlan következményekkel járhat. A problémát csak úgy lehetne orvosolni, hogy az ûrhajósok újraindítják a számítógépeket, ami viszont azt jelentené, hogy egy idõre irányítás nélkül marad az ûrsikló. Ezt az átállást eddig mindig a Földön végezték el. Az ûrsiklók fejlesztésében élen járó Boeing egyik vezetõje ugyanakkor a New York Timesnak azt nyilatkozta: biztos benne, hogy ha feltétlenül az ûrben kellene elvégezni az átállítást, valahogy csak megbirkóznának a feladattal.

A Discovery hétfõs legénységének parancsnoka Mark Polansky lesz, aki elõször és utoljára 2001-ben járt az ûrben az Atlantis fedélzetén. William Oefelein pilótának ez lesz az elsõ ûrutazása, csakúgy, mint a legénység további négy tagjának, Christer Fuglesangnek, Joan Higginbothamnek, Nicholas Patricknek és Sunita Williamsnek. A legénység egyetlen nem amerikai tagja a 49 éves svéd Fuglesang, akit NASA európai megfelelõje, az Európai Űrhivatal (ESA) delegált. Ha a megtett ûrutazásokat számoljuk, Robert Curbeam a legtapasztaltabb, õ 1997-ben a Discovery, 2001-ben az Atlantis fedélzetén járt az ûrben.

Visszatér a német

A tizenkét napos misszió során a legénység legfontosabb feladata a nemzetközi ûrállomás (ISS) újradrótozása lesz. A Föld körül keringõ ûrállomás 1998-as üzembe helyezése óta ideiglenes áramellátó rendszerrel mûködik, de a NASA idén szeptemberben nagyot lépett elõre, amikor az Atlantis legénysége két új napelemet szerelt fel az ûrállomáson. A következõ brigád feladata lesz, hogy két ûrsétával átállítsák az elektronikát az eddig használt ideiglenes rendszerrõl az állandóra, és a hûtõrendszert is újrahuzalozzák. Ezen kívül az asztronauták egy újabb, két tonnás toldalékelemet is felszerelnek az ISS-re, és az ûrállomás személyzetébõl is hazaszállítanak egy tagot, a német Thomas Reitert. Reiter majdnem fél évig volt az ISS-en, őt most Williams váltja.

Az STS-116 küldetés az ûrsiklóprogram száztizenhetedik missziója, a Discovery harmincharmadik repülése. Az NASA az STS-116 után még legalább 13 hasonló misszió során tervezi befejezni az ûrállomást. Ezután kivonná a forgalomból az évi négymilliárd dollárból fenntartható ûrsiklókat, és minél elõbb áttérne a következõ generációs Orion ûrhajókra.