További Űrkutatás cikkek
Magyar idő szerint vasárnap hajnalban 2 óra 47 perckor elhagyta a Földet a Discovery űrrepülőgép. Az éjszakai start sikerült, az asztronauták a karácsonyt már otthon tölthetik, ha minden jól megy.
A legénység
A Discovery hétfős legénységének parancsnoka Mark Polansky, aki először és utoljára 2001-ben járt az űrben az Atlantis fedélzetén. William Oefelein pilótának ez az első űrutazása, csakúgy, mint a legénység további négy tagjának, Christer Fuglesangnek, Joan Higginbothamnek, Nicholas Patricknek és Sunita Williamsnek. A legénység egyetlen nem amerikai tagja a 49 éves svéd Fuglesang, akit NASA európai megfelelője, az Európai Űrhivatal (ESA) delegált. Ha a megtett űrutazásokat számoljuk, Robert Curbeam a legtapasztaltabb, ő 1997-ben a Discovery, 2001-ben az Atlantis fedélzetén járt az űrben.
Az amerikai űrügynökség, a NASA a rossz időjárás miatt halasztotta el a péntek hajnalra tervezett startot. Szombatról vasárnapra virradóan már nem volt annyira felhős az égbolt a floridai Kennedy Űrközpont felett, ezért a földi irányítás elrendelte az indítást. Korábban két technikai probléma miatt is kétséges volt a start: az űrsikló elektromos rendszerében volt fennakadás és egy, a segédrakétáknál használt kötőanyaggal kapcsolatban merültek fel aggályok. Azóta mindkét problémát megoldották.
Éjjeli űrjárat
A Discovery éjszaka startolt, ilyenre utoljára 2003 februárjában volt példa, a tragikus sorsú Columbia indításakor. Akkor egy startnál levált szigetelőhab-darab miatt a Columbia a leszállásnál megsemmisült, hétfős legénysége pedig életét vesztette. A katasztrófa óta az űrsiklóküldetések irányítói csak nappali indításokat engedélyeztek, és több speciális kamerával figyeltették a felszállásokat.
Indul a Discovery
A Discovery mostani startja jól sikerült, és ha minden a tervek szerint alakul, az STS-116 kódjelű misszió még karácsony előtt befejeződik. Ez nemcsak az űrhajósoknak jó, hanem a NASA-nak is, így ugyanis valószínűleg nem kell megküzdeniük az "Y2K+7" problémával. Korábban aggályokra adott okot, hogy ha a 2007-es év kezdete az űrben érné a Discoveryt, a számítógépek 2007. január elsejét 2006 366. napjának értelmeznék, és ez beláthatatlan következményekkel járna. A komputerek átállítását eddig mindig a Földön végezték el.
Drótoznak, szerelnek
A tizenkét napos misszió során a legénység legfontosabb feladata a nemzetközi űrállomás (ISS) újradrótozása lesz. Az űrsikló magyar idő szerint hétfőn, 11óra 5 perckor dokkol majd az ISS-re. A Föld körül keringő űrállomásra az Atlantis legénysége idén szeptemberben szerelt két új napelemet. A Discovery asztronautáinak elsődleges feladata, hogy két űrséta során üzembe helyezzék az új napelemeket, és a hűtőrendszert is újrahuzalozzák. Ezen kívül az űrhajósok egy újabb, két tonnás toldalékelemet is felszerelnek az ISS-re, és az űrállomás személyzetéből is hazaszállítanak egy tagot, a német Thomas Reitert. Reiter majdnem fél évig volt az ISS-en, az amerikai Sunita Williams váltja őt.
Az STS-116 küldetés az űrsiklóprogram száztizenhetedik missziója, a Discovery harmincharmadik repülése. Az NASA az STS-116 után még legalább 13 hasonló misszió során tervezi befejezni az űrállomást. Ezután kivonná a forgalomból az évi négymilliárd dollárból fenntartható űrsiklókat, és minél előbb áttérne a következő generációs Orion űrhajókra.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
