Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Útnak indult a Discovery

2006.07.04. 20:38
Kapcsolódó cikkek (2)
A szombati és a vasárnapi halasztás után kedden végre elhagyta a Földet az űrsikló. A NASA annak ellenére döntött start mellett, hogy a hivatal biztonsági főnöke 50 százalékosra tette egy katasztrófa esélyét. A Discovery a baljós előjelek ellenére rendben elhagyta a floridai kilövőllást, és négy veterán, illetve három szűz asztronautával a fedélzetén 12-13 napot tölt majd az űrben. Ha nagy baja esik, a NASA egyszer s mindenkorra véget vet az űrsiklóprogramnak.

Kétszeri halasztás után végül július 4-én, a Függetlenség napján indította útnak a NASA a Discoveryt, amely egyéves kényszerszünet után hagyta el ismét a Földet, immár harminckettedszer. Az űrsikló magyar idő szerint kedd este 20 óra 38 perckor, szemmel látható gond nélkül startolt el a floridai Kennedy Űrközpontból.


A start. Forrás: NASA
A Discovery legénysége már három és fél órával a start előtt, magyar idő szerint délután 5 órakor megérkezett a 39B kilövőálláshoz. A műveleti központtól az űrsiklóig vezető utat egy mikrobuszban, az űgynevezett Astrovanben tették meg 25 perc alatt, helikopteres kísérettel. Először a parancsnok, Steve Lindsey foglalta el helyét a bal első ülésben, őt sorban követték a többiek. Az utolsó beszállót, Lisa Nowakot háromnegyed 6-kor szíjazták az ülésbe.

Kevéssel 7 óra után elindították a GLS-t (Ground Launch Sequencer), azt a számítógépes programot, amely a felszállást megelőző 9 perc alatt több mint 1000 beállítást ellenőriz a Discoveryn, és elvégzi az indítás előtti létfontosságú feladatokat.

A NASA két hajója, a Freedom Star és a Liberty Star már nap közben elfoglalta pozícióját az Atlanti-óceánon. Ezek a hajók halásszák ki a Discoveryről a vízbe hulló két szilárd hajtóanyagú segédrakétát, az SRB-ket, a világ valaha épített legerősebb rakétáit. Az űrsikló felszállásánál ezek a rakéták biztosítják a tolóerő 83 százalékát; a két hajó visszaszállítja a két SRB-t Floridába, és egy következő küldetésnél újra felhasználja őket az űrhivatal.

Disco 101
#alt# A huszonkét éves Discovery a mostani küldetés előtt összesen harmincegyszer járt az űrben, 241,95 napot töltött repüléssel és 3808-szor kerülte meg a Földet. A Discovery bocsátotta útnak a mostanra legatyásodott Hubble űrteleszkópot és a Nap megfigyelésére az űrbe rendelt szondát, az Ulyssest. Történetét tekintve a Discovery a NASA adu ásza, jolly jokere és örök helyettese: a Discovery volt az első sikló, amelyet a Challenger balesete után kilőttek, és a Columbiát is ő váltotta a két és fél éves kényszerszünet után.
Sokan arra számítottak, hogy a sikló külső üzemanyagtartályáról leváló szigetelőanyag-darabok felsérthetik a jármű törzsének hővédő pajzsát, és megismétlődhet a Columbia 2003-as tragédiája, amelyben hasonló okok miatt a hétfős legénység mindegyik tagja életét vesztette. Mivel a Discovery tavalyi indításakor is levált egy kisebb darab a folyékony hidrogénnel és oxigénnel feltöltött tartályról, a NASA egy évre a Földre parancsolta a Discoveryt, és apróbb változtatásokat hajtott rajta végre, hogy elkerülje az újabb katasztrófát.

Ennek ellenére nem sikerült tökéletes állapotba hozni a szigetelést: alig tíz nappal a július 1-re kitűzött start előtt Bryan O'Connor, a NASA biztonsági főnöke és Christopher Scolese főmérnök is azt állította, túlságosan magas kockázattal jár az indítás. Az űrhivatal hibalistáján az üzemanyagtartály szigetelése a “valószínű/katasztrofális” minősítéssel szerepel. Mint azt O'Connor a CBS News-nak elmondta, ez azt jelenti, hogy a Discovery 100 küldetésből 50 alkalommal végzetes sérülést szenvedhet. Az űrhivatal vezetője, Michael Griffin ennek ellenére a start mellett döntött.

Négy veterán, három szűz
Steve Lindsey parancsnok

Az Egyesült Államok légierejének ezredese, háromszor járt már az űrben, 2001-ben parancsnokolt is az Atlantison. Lindsey 45 éves, Kaliforniában született, imád kempingezni és hegyikerékpározni. Amikor a Discovery az űrállomás közelébe ér, ő hajtja majd végre a várva várt hátraszaltót, hogy az ISS legénysége lefényképezhesse az űrsikló hasát, és kiderítse, esett-e rajta sérülés a felszálláskor.

Mark Kelly pilóta

A 41 éves Kelly most repül másodszor, először 2001-ben járt az űrben az Endeavour pilótájaként. New Jersey államban született, szabadidejében biciklizik, súlyt emel és golfozik. Két gyermeke van. Az űrsikló irányításán kívül Kelly öltözteti és dirigálja az űrsétára induló Sellerst és Fossumot, és részt vesz a hővédő pajzs ellenőrzésében is.

Piers Sellers

A legénység legmagasabban kvalifikált tagja, a Ph.D. fokozattal rendelkező, 50 éves Sellers lesz a Discovery kétfős űrjáró csapatának vezetője. Sellers, aki az Edinborough-i egyetemen ökológiát, Leedsben biometeorológiát tanult, Nagy-Britanniában született. 1982-ben költözött feleségével Amerikába, de addig nem lehetett űrhajós, amíg 1991-ben meg nem kapta az állampolgárságot. 2002-ben, az Atlantisszal járt először az űrben. Szabadidejében fiával vitorlázik.

Mike Fossum

A 48 éves dél-dakotai születésű Fossum Texasban nőtt fel, az amerikai légierő tartalékos alezredese. Most repül először, a lehetőségekhez képest két vagy három űrsétát tesz majd Sellersszel. Meghibásodott alkatrészeket javít és újakat telepít majd. Amikor nem űrhajózik, Fossum családi életet él feleségével és négy gyerekével, kocog, horgászik és kirándul. Kiegyensúlyozott ember benyomását kelti.

Lisa Nowak

A 42 éves Lisa Nowak a haditengerészet tisztje, nem járt még az űrben. Washingtonban született, három gyermeke van. A Discovery repülőmérnökeként ő felel majd a dokkolásért, kezeli a sikló robotkarját, és részt vesz a pajzs ellenőrzésében. A legénység tagjai közül talán Nowak tölti legtartalmasabban a szabadidejét, nemcsak kerékpározik, fut és vitorlázik, de szereti az agyaggalamb-lövészetet, a főzést, a gumibélyegzőket (!), a keresztrejtvényfejtést, és még zongorázik is.

Stephanie Wilson

A legénység legfiatalabb tagja, a 39 éves Stephanie Wilson Bostonban született, és most hagyja el először a Földet. A Discoveryn ő vezeti majd a rakodási műveleteket, kezeli az űrállomás robotkarját és helyére teszi a Leonardo teherhordó egységet. Amúgy síel, zenét hallgat, bélyeget gyűjt és sokat utazik. Igazi életművész.

Thomas Reiter

Reiter 47 éves, Németországban született, fiatalkorában vadászbombázókat vezetett, és az űrben is járt már az oroszokkal: 1995 szeptemberétől 1996 februárjáig rekordhosszúságú időt, 179 napot töltött a Mir űrállomás fedélzetén, és két űrsétát is tett. Reiter nem jön vissza a Discoveryvel, hanem hónapokra fent marad az ISS-en az amerikai Jeff Williams-szel és az orosz Pavel Vinogradovval.

Forrás:NASA

Ha beüt a krach

Ha kiderül, hogy a Discovery a felszálláskor vagy később olyan súlyos sérülést szenvedett, ami veszélyezteti az asztronauták életét, a legénység az ISS-en marad, a NASA pedig megpróbálja a robotpilótával hazahozni az űrsiklót. Erre a célra az űrhajósok visznek magukkal egy tízméteres kábelt, amellyel rövidre tudják zárni az irányítási rendszert, így a leszálláskor amúgy a legénység által végre hajtandó feladatokat a robotpilóta vagy a földi irányítás végzi majd idelentről.


Edward White az első amerikai űrsétán (1965)
Forrás: NASA
Ha mentésre kerül a sor, a NASA megpróbálja gyorsított ütemben, az előzetes tervek szerint 25 nap alatt felkészíteni a felszállásra a Discovery ikertestvérét, az Atlantist, és mentőcsónakként az asztronauták után küldi. Ebben az esetben az Atlantison csak négyfős legénység utazna, hogy a fenn maradt hét űrhajósnak is jusson hely. A NASA szerint az Atlantisba, szűkösen ugyan, de beférnek tizenegyen- igaz, a visszatérő asztronautáknak a középfedélzeten, háton fekve kellene végigszoronganiuk az utat.

Végső esetben az is megeshet, hogy az orosz Szojuzok hozzák haza a Discovery legénységét.

Két séta vagy három séta

A közhiedelemmel ellentétben az asztronauták nem fényképezkedéssel és snóblival töltik a napot az űrben, hanem a NASA által előre meghatározott, szigorú napirend szerint. Az első nap a felszállással, az antenna és az űrsikló robotkarjának üzembe helyezésével telik majd. A második napon ellenőrzik a robotkart és a hozzá csatlakozó érzékelőket, a sikló hővédő rendszerét, a szkafandereket, illetve az ISS-hez való kapcsolódáshoz szükséges berendezések állapotát. A Discovery a küldetés harmadik napján dokkol a nemzetközi űrállomáshoz, ezzel meg az obligát zdrasztvujtyézéssel nagyjából el is telik az idő.

A negyedik napon csatlakozik az űrállomáshoz a Leonardo nevű teherszállító egység, és a legénység elkezdi az ISS-re hordani a több mint kéttonnányi utánpótlást és felszerelést, amit a Discoveryre pakoltak. Az ötödik napon sor kerül Piers Sellers és Mike Fossum első űrsétájára, a hatodik napon rakodik a legénység és tart egy sajtókonferenciát. A hetedik napon megint sétálnak egyet, a nyolcadikon pakolnak, a kilencediken pihennek, a tizediken befejeznek mindent. A tizenegyedik nap a búcsúval telik, a Discovery leválik az űrállomásról, a legénység meg pihen egyet, mielőtt hazaindulna. A tizenkettedik napon felkészülnek a leszállásra, és ha minden jól megy, a tizenharmadik napon landolnak Cape Canaveralban.

A nyolcadik naptól változhat a program, ha a NASA úgy látja, minden flottul megy, és egy harmadik űrséta mellett dönt. Ebben az esetben a kilencedik napon Sellers és Fossum harmadszor is szkafandert ölt, minden eltolódik egy nappal, és a Discovery a 14. napon tér vissza a Földre.

Florida, Spanyolország vagy Új-Mexikó


A zaragozai légibázis.
Forrás: NASA
Ideális esetben a Discovery a floridai Kennedy Űrközpontban landol, ott, ahonnan indult. Ha az időjárás rosszra fordul, vagy más komoly akadály áll elő, az űrsikló leszállhat a spanyolországi Zaragozában, vagy ha ott nem megy, a szintén spanyol Moronban, esetleg a franciaországi Istres légibázisán.

A harmadik lehetőség, hogy a Discovery Florida felé veszi ugyan az irányt, és Cape Canveral az elsődleges leszállóhely, de az utolsó pillanatban mégis közbejön valami - eben az esetben az űrsikló a White Sands légikikötő (WHSS) felé veszi az irányt. A WHSS, az amerikai hadsereg rakétakísérleti központja Új-Mexikóban, Alamogordótól 50 kilométerre nyugatra található. Hasonló helyszíncserére volt már példa: tavaly a rossz időjárás miatt Cape Canaveral helyett a kaliforniai Edwards légitámaszponton landolt a Discovery.

GAS a PEC-ben


Két GAS. ?
Forrás: Wikipedia
Hát azt ismerik, hogy két amerikai űrhajós beszélget? A világ legszarabb vicce. A NASA-nál valószínűleg külön alosztály dolgozik azon, hogy minden egybetűsnél hosszabb szót rövidítsen. Az ily módon létrehozott, az űrhajósok és a földi irányítás által készségszinten használt hivatalos rövidítések listája kereken 16 nyomtatott oldalt tesz ki, az AA-tól (antenna assembly, antennaegyüttes)a ZSR-ig (zero-g stowage rack, súlytalansági rakodóállvány).

Ha például egy asztronauta azt kiáltja, hogy GAS, a "get away special"-ra gondol, vagyis egy olyan csomagra, amelyet érdeklődők juttathatnak fel az űrbe, hogy ott elvégezzék saját kísérleteiket. A helyzetet bonyolítja, hogy a GAS-t egy PEC-ben tartják, ami egyszerre jelent "Passive Experiment Container"-t és "Payload Experiment Carrier"-t; szerencsére a kettő nagyjából ugyanaz. Nem ez az egyetlen átfedés a rengeteg rövidítés között, de a szövegösszefüggésből nyilván minden űrhajós jól tudja, hogy az SSP az most űrsiklóprogramot vagy sztenderd kapcsolótáblát jelent, illetve hogy az SPD az soros-párhuzamos-digitális, esetleg egy orsópozicionáló eszköz.

Eheti kérdéseink: mi az a BMRRM, minek a rövidítése a UTAS, és mi a különbség a VRCV, a VRIV és a VRV között? A helyes megfejtők között egy SSRMS-t sorsolunk ki.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.