Árpád
-2 °C
9 °C

Élőben figyeltek meg szupernóva-robbanást

2006.08.31. 09:00
A Kos csillagkép irányában, 440 millió fényévre történt a robbanás, a megfigyelésnek hála most már azt is tudhatják a kutatók, hogy mi lesz a törmelék sorsa.

Csillagászok nemzetközi csoportjának először sikerült közvetlenül megfigyelni kezdeténél fogva egy szupernóva-robbanást - adta hírül a Nature, a brit tudományos folyóirat a legfrissebb számában.

Nagyon messze

A szupernóvák ritka, egy csillag fejlődésének végén bekövetkező, rendkívül nagy erejű csillagrobbanások. A robbanás során rövid idő alatt annyi energia szabadul fel, hogy a csillag napokon át fényesebb lehet az őt tartalmazó galaxis fényességénél.

A robbanást a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal Swift nevű műholdjának segítségével és távcsöveken keresztül követték figyelemmel a kutatók. Bevezetője gammasugár-kitörések (GRB) egy gyengébb erejű fajtája, egy röntgensugár-kitörés volt a Tejútrendszeren kívül, a Kos csillagkép irányában, 440 millió fényév távolságban. A felfénylés időtartama olyan hosszú volt, hogy sikerült ráirányítani a Swiftet, és földi távcsöveket is. A kitörés a GRB060218 jelet kapta az észlelés február 18-i időpontja nyomán.


A Cassiopeia szupernova maradványai. A szupernova maradványai 50 millió km/h-s sebességgel haladnak. Az oxigén zöld, a kén vörös és ibolya, a nitrogén pedig kék színben jelenik meg.

A megfigyelt robbanás alatt a sugárzás fényei szokatlanul hosszú ideig, mintegy negyven percig voltak érzékelhetőek, míg általában ezen kitörések néhány tizedmásodpercig, vagy akár csak ezredmásodpercekig tartanak. Az ilyen robbanásokat általában szupernóva-kitörés bevezetőjének tartják, s ez pár nap múlva be is igazolódott.

A törmelék sorsa

A kutatók földi teleszkópon keresztül követték a robbanás után megmaradó törmelék mozgását. "A megfigyelések nem csupán azt mutatták be első ízben, hogyan alakul egy szupernóva annak korai stádiumában, hanem azt is megtudhatjuk belőlük, hogy a robbanás után fennmaradó törmelék sorsa hogyan alakult az elkövetkező napokban és hetekben" - mondta el Andrew Levan, a brit Hertfordshire-i egyetem kutatója.

A szupernóva-robbanások óriási jelentőséggel vannak a világmindenségre nézve, mivel ezek a kozmosz nehéz kémiai elemeinek legfontosabb "gyárai" és földi anyagunk jelentős része is a naprendszer keletkezése előtti szupernóva-robbanásokból származik. Rendkívül ritkának számítanak; az elmúlt ezer év alatt csak négyet vettek észre belőlük a Tejútrendszerben. A "most" felrobbant csillag tömege 20-szor akkora lehetett, mint a Napé.