A Föld pályáját keresztezõ aszteroidák általában áthaladnak egy olyan szakaszon, ahol a legkisebb sebesség- vagy irányváltozás is hatványozottan jelentkezik a késõbb leírt pályaíven. Ezt a kutatók kulcslyuknak nevezték el, és ez az a pont, ahol a gravitációs vontatót szállító ûrhajó akcióba lépne. A nagyjából egytonnás szerkezet igen finom navigációra képes, a tervek szerint 150 méterre közelítené meg az aszteroidát, és gyenge gravitációs kölcsönhatásba lépne vele. Ez egy nap alatt 22 mikron/másodperc változást okozna az objektum sebességében, ami hosszú távon elég lenne ahhoz, hogy az eredetileg a Föld felé tartó objektum elkerülje a bolygót.
A szimulációban egy 140 méteres, szabálytalan alakú aszteroida szerepelt - ez azért fontos, mert a tengelye körül forgó objektum aszimmetrikus, gravitációs mezeje megnehezíti a vontató navigálását. A fejlesztést és a szimulációkat az Apollo-program egykori ûrhajósának, Rusty Schweickartnak az alapítványa, a B612 finanszírozta.
Ha az aszteroidát késõn sikerül észlelni, és már túlvan a kulcslyuk-pályaszakaszon, egy másik ûrhajó, ami a Deep Impact szonda 2005-ös kísérletéhez hasonlóan egyszerûen nekimegy az objektumnak, nagyobb, de nehezebben kontrollálható változást okoz a pályában. Ezt a gravitációs vontató aztán tovább módosíthatja, ha szükséges.
A leghíresebb Föld-közeli aszteroida, az Apophis 2029-ben halad majd át a kulcslyuk-szakaszon, ezután derül ki, hogy kell-e ütközéstõl tartanunk, amikor 2036-ban a Föld közelébe ér.