A párizsi székhelyű Európai Űrügynökség (ESA) internetes honlapján számolt be a felfedezésről, amelyet a szondát irányító egyik tudományos munkatárs, Vittorio Formisano a minap egy olaszországi Mars-konferencián ismertetett. Az már korábban is ismert volt, hogy a Mars atmoszférájában a vízpára általános jelenség, de néhol, különösen a bolygó egyenlítője környékén lévő Arabia Terra, Elysium Planum és Arcadia-Memnonia térsége fölötti alacsonyabb rétegekben két-háromszor nagyobb koncentrációban van jelen, mint az égitest más vidékein.
Mikroorganizmusok
A metán előfordulása azonban nem általános a marsi atmoszférában, ám ott, ahol a vízpárából több van az átlagosnál, a metán koncentrációja is nagyobb. Ebből következik, hogy ezekben régiókban a víznek és a metánnak közös forrása lehet. A gáz mikroorganizmusok hatására keletkezhet, azaz bakteriális anyagcsere-folyamatok is eredményezhetik képződését.
Igaz, vulkáni tevékenység terméke is lehet a metán, de jelen esetben ennek ellene szól az, hogy bár a Marson hatalmas vulkáni hegyek magasodnak, mindezidáig a bolygó körül keringő szondák vulkáni aktivitásnak még csak a nyomára sem bukkantak. Az európaiak mostani felfedezését még izgalmasabbá teszi, hogy a Mars körül keringő egyik amerikai szonda, az Odyssey korábban azt mutatta ki, hogy a szóban forgó térségekben néhány tízcentiméteres mélységben kiterjedt jégtáblák húzódnak.
A továbbiakban ki kell deríteni, hogy ezeknek a talaj alatti jégrétegeknek egy része az ottani viszonylag magasabb hő, azaz a geotermikus folyamatok hatására megolvadhatott-e, vagyis előfordulhatott-e, vagy előfordulhat-e cseppfolyós állapotban. Mert ha ez így van, akkor, a víz folyékony állapotban fordulhat elő ezekben a rétegekben, azaz megvan az élet eme elengedhetetlen feltétele is, és akkor ezekben a vízkészletekben élhetnek a metánt termelő baktériumok.