Mária
-6 °C
-2 °C

Bombázzuk rézgolyóval a Marsot!

2006.01.29. 22:12
A NASA asztalán heverő javaslat szerint negyed tonnás rézgombócot kellene az űrből a Marsra dobni, hogy a becsapódás során kivetődő anyagon lehessen tanulmányozni a bolygó felszínét.

A THOR küldetés azt igyekezne kideríteni, hogy helyesek azok a modellek, amelyek szerint a vörös bolygó forgástengelyének iránya 50 000 évenként jelentősen megváltozik, amely klímaváltozásokat okoz a felszínen.

A Marsra küldött robotok eddig a bolygó egyenlítői térségeiben működtek. A következő misszió, a Phoenix 2008-ban száll le az északi-sarkán.

Eddig még nem jártak szondák a középső szélességi körökön, ahol vízmosás- és gleccserszerű képződmények nagy mennyiségű tiszta jég jelenlétére utalnak.

Az Arizonai Állami Egyetem, Phil Christensen vezette kutatócsoportja közvetlenül kutatna jég után. Tervük, a THOR alapötlete, hogy egy megfigyelő űrhajót küldenének a Marshoz, amely pályára állás előtt egy 230 kilogramm tömegű golyóbist lökne a bolygóra az egyenlítőtől északra vagy délre, a 40 szélességi fok irányába.

A valószínűleg rézből készült golyóbis másodpercenként 4 kilométeres sebességgel csapódna a felszínbe, amelynek hatására körülbelül tíz méter mély kráter keletkezne. A Mars körül keringő űrhajó figyelné az eseményt, és spektrométerrel elemezné a feltáruló talajt.

"Jó ötlet, mert nyers erővel jut el a Mars felszíne alá. A becsapódó egység nagyon egyszerű és először szemrevételezhetnénk anyagot ilyen mélységből" - vélekedik David Spencer a NASA munkatársa.

Christensen szerint kísérlet eredménye döntő lehet a Mars klímájának modellezése szempontjából. "A klíma modellek azt mutatják, hogy a Mars pályája változóban van és forgástengelyének dőlésszöge is elmozdul." - mondta a tudós a New Scientistnek. A dőlés változása 50 000 év alatt 10-től 40 fokig terjed.

gleccserszerű képződmény a Marson
Gonosz űrlények

Amikor a Mars dőlésszöge megváltozik, a korábbi sarkok sokkal több napfényt kapnak. A jégbe zárt víz elpárolog és az egyenlítő felé vonul, ahol hó alakjában lehullik.

"Egy drámai klímaváltozás során 10-20 méteres hó gyűlhet fel a közepes szélességen" - magyarázza Christensen.

A THOR (Tracing Habitability, Organics, and Resources) küldetés, amelynek elnevezése egyben a kalapáccsal hadonászó északi istenre is utal, akkor igazolja az elméletet, ha az előkerülő talaj túlnyomórészt jégből vagy hóból van.

A kutató közölte: amennyiben csak szutykot találnak, visszatérnek a táblához, hogy eldöntsék, hogy a dőlésszög- és klímaváltási elmélet téves, vagy egyszerűen nincs víz a Marson.

A kilökődött anyagban szerves vegyületek is előfordulhatnak, amelyek élet jelenlétére utalhatnak, a THOR azonban nem vinne magával a marsi élettel kapcsolatos kérdések tisztázásához szükséges műszereket.

"Úgy tekintek rá, mint egy felderítő küldetésre, amelynek célja, hogy kiderítse mely területeken van jég. Ha vannak ilyenek, eltervezhetjük, hogy visszatérünk és részletesen megvizsgáljuk" - mondja Christensen.

A csoport 450 millió dolláros költségvetésre pályázott a NASA-nál júliusban. Amennyiben megkapták 2011-ben indulhat a golyóbis.