Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Mindenki űrrepülőt gyártana

2005.08.10. 10:38
Az amerikaiak 47 év alatt 17 űrhajóst vesztettek: 14 űrsiklóban, három a Földön halt meg. Az oroszoknál viszont hivatalosan 34 éve nem halt meg senki, és már készítik az olcsó, egyszerű, biztonságos űrsiklót.

Fennállásának 47 éve alatt a NASA-nak bőven volt része sikerekben és kudarcokban egyaránt. Az USA repülési és űrhivatala az első szovjet műhold, a Szputnyik kilövésére válaszul 1958. október elsején kezdte meg működését, és olyan gyorsan ledolgozta a hátrányt, hogy az első amerikai, Alan Shepard már 1961. május 5-én felrepült az űrbe, csupán három héttel Jurij Gagarin után.

Új tervek

#alt#
Az új orosz űrsikló
Szintén a Mercury-program keretében 1962. február 20-án John Glenn megkerülte a Földet, majd megkezdődött a Hold-utazások kora. Neil Armstrong és Edwin Aldrin szálltak le elsőként a Holdra 1969. július 20-án, majd az Apollo-program során 12 asztronauta járt a Holdon, az utolsó 1972-ben.

Az USA űrprogramjaiban összesen 17 űrhajós vesztette életét több mint 40 év alatt: 1967-ben az Apollo-1-ben hárman, de ők még a Földön, egy próba során. A Challenger (1986), illetve a Columbia (2003) űrsiklóban heten-heten haltak meg. A Columbia tragédiája után George W. Bush elnök lehelt életet a NASA-ba, amikor tavaly januárban felvázolta űrkutatási vízióját. Ennek jegyében 2010 végén múzeumba kerülne az űrkompflotta, átadva a helyét egy teljesen újfajta űrhajónak (CEV - Crew Exploration Vehicle), amely újra embert juttathat a Holdra, sőt később a Marsra is.

Bizonytalan jövő

Némi kétséget támaszt a jövőt illetően, hogy az elmúlt két évtizedben már háromszor is sikertelenül tettek kísérletet az űrsikló leváltására, és mindössze öt év van a jelenlegi flotta nyugdíjba vonulásáig. Ráadásul egyelőre elképzelés sincs arról, hogyan néz majd ki az új űrhajó. A NASA vezetői mindenesetre optimisták, és nem tartják lehetetlennek a feladatot, mert mint mondják, egyszerűbb szerkezeteket akarnak az űrkompokénál, de a meglevő technológiára támaszkodnak.

További nehézséget jelent, hogy például az Apollo-programmal ellentétben erre a projektre a NASA nem kap külön pénzt, azt a költségvetéséből kell kigazdálkodnia. Az űrhivatal mindenesetre erőltetett tempót diktál: két megbízást adott a CEV megtervezésére és építésére, egyet a Lockheed Martinnak, egyet pedig a Northrop Grumman és a Boeing alkotta konzorciumnak, azzal az alapfeltétellel, hogy 2008-ban meg kell kezdeni a próbarepüléseket.

Biztonság olcsón

De az oroszok sem pihennek, bár az utóbbi pár évtizedben folyton a bevált technikához nyúltak vissza: a Szojuzt és a hasonló konstrukciójú, de teherszállításra készített Progresz űrhajókat a 60-as évek közepétől kezdték kifejleszteni. Az egyetlen repülésre tervezett járművek életútja igazi sikertörténet; az űrhajókban kevesebb hely van ugyan, mint az USA űrrepülőgépein, de jóval olcsóbban és biztonságosabban látják el feladatukat.

Azért az orosz flottával sem érdemes kéjutazásra számítani: a Nemzetközi Űrállomásra érkező űrhajósok két napot töltenek benne úgy, hogy ki sem mozdulhatnak az ülésükből, a Progresz által szállítható 2,75 tonnányi rakomány pedig csupán ötöde a nagyobb lakó- és rakterű Discovery kapacitásának. Amíg azonban az űrrepülő átépítése egymilliárd dollárba került, egy Progresz már 22 millió dolláros költséggel útnak indítható, és nem sokkal drágább a Szojuz sem. A biztonság terén pedig egyértelmű a fölény: szovjet, illetve orosz űrhajókon 1971 óta nem halt meg senki. Nyikolaj Mojszejev, az orosz űrhivatal helyettes vezetője az okot is ismerni véli: szerinte a személy- és teherszállítás összekapcsolása biztonsági szempontból felettébb irracionális.

Újraélesztett program

A nyolcvanas években a szovjetek is kifejlesztették a maguk űrrepülőgépét: a Buran 1988-ban sikeres próbautat tett, de a program a Szovjetunió szétesése és az anyagi nehézségek miatt nem folytatódott. Jelenleg - hála a csillagászati olajbevételeknek - újra nagyobbak az anyagi lehetőségek, bár az orosz űrprogram 18,3 milliárd rubelre (638 millió dollár) növelt éves költségvetése még így is eltörpül a NASA 16,5 milliárd dolláros büdzséje mellett.

Oroszországban már toborozzák az önkénteseket egy 500 napos, a leendő Mars-utazást előkészítő „próbaútra", és egy új típusú űrhajó, a Kliper kifejlesztése is szerepel a tervek között.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.