Szilárda
-2 °C
7 °C

Pattanások a Holdon

2006.11.10. 11:30
Az amerikai Providence-ben található Brown Egyetem tudósai azt állítják, hogy gázkitörések nyomait találták a Holdon. A felfedezés átírhatja mindazt, amit az égitest múltjáról tudtunk.

A kutatók a 60-as és 70-es évek Apollo küldetéseinek során készített képeket tanulmányozták, és összevetették nemrég készült spektrografikus felvételekkel is. A tudóscsoport az Ina nevű, 3 kilométer átmérőjű képződményt vizsgálta, amely a Hold egyenlítőjéhez közel található, és egyike a bolygó csupasz foltjainak.

Ezek a foltok kivétel nélkül korábbi szeizmikus töréspontokon találhatók, színük világosabb, mint a környező talajé, domborzatuk élesebb, és jóval kevesebb kráter található rajtuk. A Brown Egyetem csillagászai szerint ezeken a helyeken körülbelül 10 millió évvel ezelőtt gázkitörések történtek, ez okozza a látványos eltéréseket.

az Ina domborzati képei - ezeket a formákat nem vájhatta meteor

"Olyan, mintha pattanások lennének a Hold arcán" - nyilatkozta a Nature-nek a kutatók vezetője, Peter Schultz. A tudomány idáig úgy hitte, a Hold körülbelül egymilliárd évvel ezelőtt volt utoljára geológiailag aktív. Az amerikai kutatók elmélete megmagyarázná, hogy a csupasz foltokon miért található kevesebb meteorbecsapódás-nyom.

A NASA Lunar Prospector küldetése korábban talált kis mennyiségű gázt a Hold felszínén, radont és polóniumot. Úgy vélik, ezek nagyobb gázelegyek maradványai, amelyekben valószínűleg széndioxid is előfordult, mint a vulkanikus tevékenység gyakori velejárója.

A tudósok most további vizsgálatnak vetik alá a csupasz foltokat. Nem zárják ki, hogy még létezhet kis mennyiségű magma a hold belsejében, ami igen ritkán gázkitöréseket idézhet elő. A kitöréseket akár a gyenge holdrengések - a Föld gravitációs vonzása által előidézett szeizmikus mozgások - is okozhatják.