További Űrkutatás cikkek
A felkészülése idején rádióamatőr vizsgát is tett Simonyi Károly csütörtökön, magyar idő szerint hajnali 1 óra körül a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről 34 magyarul beszélő rádióamatőrrel próbált rövid, magyar nyelvű összeköttetéseket létesíteni. A kísérletnek nemcsak az volt érdekessége, hogy első alkalommal nyílt lehetőség magyar nyelvű rádióamatőr összeköttetésre, hanem azért is, mert Simonyi Károly egyfajta rekordot is szeretett volna felállítani: az alig 10 percnyi átrepülés alatt a 34 állomás közül minél többel próbált szót váltani. Bár nem sikerült mindenkivel beszélni, 17 rádiós tudott kapcsolatot részesíteni az űrhajóssal, ami nem mindennapi eredmény. A kísérlet fő szervezője az 1924-ben alakult Műegyetemi Rádio Club és annak vezetője, Dr. Gschwindt András volt.
A HA2NC hívójelű tatabányai rádióamatőr rögzítette is a beszélgetés egy részletét. A vételben egy egyszerű amatőr készülék (Yaesu FT-60) és egy nem túl komplikált kis antenna vett részt. A kapcsolatfelvételhez szükség volt egy elevációs antennaforgatóra, ezzel kompatibilis antennára, valamint a távolság áthidalására szolgáló rádióadó-teljesítményre. A felvételen hallani (az első másodpercekben zavaros a vétel, aztán egyre tisztább), amint a semmiből előtűnik az ISS űrállomásról Simonyi hangja, és kapcsolatot létesít a magyar rádióamatőrökkel. Mivel a rögzítéshez a lejövő frekvenciát használta HA2NC, így csak az űrhajóst lehet hallani, a földi rádiósokat nem.
Magyar hívójel
A rádióamatőrök tevékenységüket hobbiként végzik, céljuk a műszaki kísérletezés. Simonyi Károly blogjában a következőket írta: „Nagy hatással van rám a rádióamatőr közösség, akik sok szempontból előre látták a majdani internetet.”
A rádióamatőr forgalmazás feltétele a vizsga és az annak alapján kiadott hatósági engedély. Simonyi Károly űrutazására készülve rádióamatőr vizsgát is tett, és ennek alapján kapta meg a magyar Nemzeti Hírközlési Hatóságtól a HA5SIK hívójelet, amelyet a kísérlet során is használt. A hívójel elején szereplő „HA” Magyarország nemzeti jele, tudtuk meg Hildebrand Krisztiántól, az amatőr rádiósok egyikétől.
Mivel a kísérlet célja az volt, hogy az alig tíz percnyi rendelkezésre álló idő alatt minél több összeköttetés jöjjön létre, maguk a beszélgetések igen rövidek voltak. Az állomások a hívójelükön kívül egy igen rövid, számokkal kifejezett, úgynevezett RS-skála szerinti vételjellemzést adtak, illetve üdvözölték az űrhajóst.
Az összeköttetésekre a 145 megahertzes FM üzemmódban került sor, így viszonylag egyszerű földi berendezésekkel is létre lehetett hozni a kapcsolatot. A nehézséget leginkább az űrállomás pályájának kiszámítása, a viszonylag rövid idejű láthatóság, a megfelelő antennák megválasztása, az antenna kétirányú mozgatása, és a Doppler-effektus korrekciója jelentette.
Kérdezzen tőle!
Blogja szerint az űrhajós most elfoglalt, mert kísérleteket végez, és szabadidejében új merevlemezt pakol az űrállomás számítógépébe, de amint lesz ideje, frissíti a naplót. A kérdésekre azonban válaszol Simonyi. Honlapján többen érdeklődtek hogylétéről, ezek között volt magyar nyelvű üzenet is
Kérdés: Sok sikert kivanok, és orulok hogy a magyar zaszlot is viszed, sok erdelyi magyar drukkol !!!
Válasz: Koszonom szepen!
Kérdés: Apja tiszteloje es egykori tanitvanya, ma oreg villamosmernok vagyok. On meghaladta meg az O kivalosagat is, Isten aldja, sok szerencset!
Válasz: Koszonom szepen, de azert tulozni nem szabad! A „Fizika Kulturtortenete” egyedulallo teljesitmeny marad.
Simonyi Károly pénteken egy másik magyar rádióamatőr programban is részt vesz: egy budapesti távközlési középiskola diákjaival próbál rádióamatőr rádió segítségével összeköttetést teremteni és a tanulók kérdéseire válaszolni.