Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Törpebolygón keresnek vizet az űrkutatók

2007.06.28. 17:00
Aszteroida-felfedező körútra indul az amerikai űrhivatal űrszondája, amely a Mars érintésével jut el a Naprendszer két legnagyobb sziklagolyójához.

Ha szavakkal nem is, puszta létezésükkel sokat elárulhatnak az űrben keringő sziklatömbök keletkezéséről az aszteroidák. A tudósok azt mondják, hogy ezek a relikviák a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezésekor maradtak meg. Egy gond van csupán. Ha információt akarunk kiszedni belőlük, közelebb kell menni. Pontosan ezért lövi fel a NASA július 7-én a Dawn űrszondát, amely 2009-ben elhúz a Mars mellett, négy évvel később megérkezik a Vestához, és kilenc hónap hosszan kering körülötte. Az adatgyűjtés után továbbáll, és 2015-ben már a Cerest tanulmányozza, öt hónapon át.

Christopher Russell, a küldetés tudományos főmunkatársa azt állítja, hogy a Ceres és a Vesta kevésbé változott meg az évmilliárdok során, mint a többi sziklagolyó. A Föld folyamatosan változik, de a tudósok szerint a két golyóbis nagyon jól megtartotta régi formáját, ezért érdemes odautazni.


Közelről jobb képet kapunk

A Ceres majdnem szabályos gömb alakú, és a tudósok szerint a sziklás-poros felszín 60-120 kilométer vastag jégréteget rejt. A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) tavalyi prágai konferenciáján, amikor a Plútót lefokozták, a Cerest előléptették törpebolygóvá. Korábban csak az aszteroidaöv legnagyobb objektumaként emlegették, ami – lássuk be – kevésbé menő. A Vesta csak kisbolygó, és nem vízzel, hanem egykori tüzességével keltette fel a csillagászok figyelmét. Felszínén lávafolyamok nyomait lehet felfedezni, a sziklagolyó belseje egykor forró és olvadt volt, és vulkánok tarkították a felszínét.

A Dawn egyrészt folyékony vagy fagyott vizet keres majd a Ceresen, és mindkét égitestet alaposan megvizsgálja, hátha kiderül valami a keletkezésükről és az evolúciójukról. A szonda műszerei megnézik az égitestek belső struktúráját, sűrűségét, méretét, anyagösszetételét, tömegét, felszíni jellemzőiket és krátereiket.

Természetesen nagy felbontású fényképeket is küld majd a szonda - írják fel 2011-es és 2012-es naptáraikba, nehogy elfelejtsék megnézni a NASA weboldalát.