További Űrkutatás cikkek
Az ókori gallok Asterix-képregényekben is emlegetett Toutatis istene a háborúért és gazdagságért volt felelős. A francia kutatók által 1989-ben felfedezett aszteroida különlegessége a sajátos forgása. A több tengely körül egyszerre támolygó Toutatis leginkább súlyzóra hasonlít: a kutatók szerint két, egymáshoz kapcsolt nagyobb darabból áll. Az 1989-ben felfedezett égitest pályáját a csillagászok jól ismerik, legközelebb 2562-ben fog a mostanihoz hasonló közelségben kerülni Földünkhöz.
Követik őket
Kisbolygók már ütköztek a Földdel, és nagy valószínűséggel a dinoszauruszok uralmának hirtelen megszűnését is egy termetesebb égitesttel történt karambol okozta. Hogy azóta hányszor történt a Földdel kozmikus baleset, pontosan nem tudni, de vannak ismert példák. Ilyen volt 1908-ban a Tunguz meteor esete, amelynek során a nagy sebességgel érkező meteor ugyan nem érte el a Föld felszínét, hanem még nyolc-tíz kilométer magasságban a sűrű légkörben olyannyira felizzott, hogy felrobbant, és a detonáció lökéshulláma kétezer négyzetkilométeres erdőséget tarolt le Szibériában, szerencsére lakatlan területen. Az utólagos számítások szerint ha néhány órával később érkezik, akár a cári Oroszország fővárosát, Szentpétervárt is romba dönthette volna.
Az elmúlt években is voltak első pillanatra pánikhangulatra okot adó helyzetek, de kiderült, hogy a hirtelen felbukkant kisbolygók nem veszélyesek ránk. Nem árt azonban az óvatosság. Ezért a kisbolygókövető világprogram keretében három obszervatórium óriástávcsöve, illetve még néhány kisebb teleszkóp tart folyamatos őrszolgálatot a veszélyesnek tűnő kisbolygók időbeni kiszűrésére. A NASA Near Earth Object (Föld-közeli, "Föld-súroló" objektum) programja jelenleg 48 olyan aszteroidát követ nyomon, amely túl közel kerülhet a Földhöz.
Katasztrófahangulat
2004. január 13-án kilenc órán keresztül katasztrófahangulat uralkodott a kutatók körében, mivel az 2004 AS1 aszteroida egy nap leforgása alatt 40 egységgel lett fényesebb. Ez arra utalhatott, hogy gyorsan közeledik a Föld felé. A rossz időjárási viszonyok miatt csak négy obszervatórium tudta megfigyelni a 2004 AS1-t, ez pedig kevés volt a pályája pontos meghatározásához. A kétségek közt vergődő kutatók a BBC később nyilvánosságra hozott beszámolója szerint már az amerikai elnök értesítését tervezték, aki a következő napon a Hold- és Mars-utazást bejelentő beszéde helyett a közeledő aszteroidáról számolhatott volna be.
A kisbolygók eltérítésére alkalmas eszközök még nem állnak rendelkezésünkre, de ha egy valóban veszélyes kisbolygó közeledne felénk, azt még időben észlelni lehetne. Az év eleji pánik óta a NASA azon dolgozik, hogy vészhelyzet esetén összefogja az egyes lépéseket. 2015-ben egy személyzet nélküli űrhajó fellövését tervezik, amely demonstrációs célzattal nekiütközne egy kétszáz méteres aszteroidának. A hatszáz megatonnás robbanással felérő lökés az égitesttet eltérítené a pályájáról, jelentette ki az amerikai szenátus tagjai előtt Rusty Schweickart, az egykori Apolló-missziók űrhajósa.
Több évtizedes előzetes figyelmeztetés esetén a Földet fenyegető aszteroidát elegendő volna másodpercenként néhány milliméterrel arrébb mozdítani. Ehhez pedig atommeghajtású ion- vagy plazmahajtóműveket kellene alkalmazni. Az ilyen eszközök a NASA szerint már fejlesztési fázisukban vannak.