Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Vitorlás indul az űrbe

2005.06.21. 10:28
Kedden este kilenckor fellövik a magánpénzből épített Cosmos 1 űrszondát, amely hajtóművek és üzemanyag helyett napszéllel hajtott vitorlával halad. Ha a kísérlet sikerrel zárul, új fejezetet nyithat a bolygóközi utazások történetében.
A tudományos-fantasztikus művekben olvashattunk hasonlókról: az űrszondából kiemelkedő karok között feszülő óriási vitorlák megfeszülnek a napszélben. A fotonok óránként két-hárommillió kilométeres sebességgel száguldanak, ami lassan, de folyamatosan gyorsítja az űrhajót. Irány a következő csillagrendszer! Ha minden jól megy, kedd este sor kerül az első felvonásra.

Kockázatos

#alt# Este háromnegyed tizenegykor fellövik a Cosmos 1-et, a magánpénzből épített űrszondát, ami a nap erejét felhasználva indul útjára. A Bolygókutató Társaság és orosz mérnökök közreműködésével készült eszközt mindössze négymillió dollárból építették, ezért igencsak kétesélyes a küldetés. A Cosmos 1 megépítésében résztvevő Bud Schurmeier szerint a szűkös költségvetés miatt rengeteg rizikót kellett vállalniuk, így azt sem lehet előre tudni, hogy hogyan hat az űrbéli környezet a gyenge anyagokból készített szondára.

A Cosmos 1-et egy orosz tengeralattjáróról lövik ki a Barents-tengerről. Hat perccel a kilövés után a Volna hordozórakéta befejezi küldetését. Ekkor bekapcsol a TPS Motornak nevezett hajtómű, ami hetven másodpercen át gyorsítja tovább a szondát. Ezután a rakéta és a hajtómű leválik a Cosmos 1-ről, ami ekkorra már 825 kilométeres magasságban, a Csendes-óceán feletti Föld körüli pályán áll majd. A repülés első 30-40 percében elemekről működik a szonda. A keringés 37. percében a napelemek kinyílnak, és a Nap felé fordulnak. A hátralévő feladatokhoz már innen nyeri az energiát a Cosmos 1. Pár nappal a kilövés után a szonda kinyitja nyolc darab, 15 méter hosszú, vékony poliészterből készült háromszög alakú pengéjét - ezeken belül feszülnek a vitorlák, összesen 600 négyzetméternyi felületen. A pengék forgatásával a Cosmos 1 minden helyzetben képes befogni a napszelet, és ennek megfelelően irányítani magát.

Tízszer gyorsabb

A napból érkező fotonok elérik a vékony, tükröződő vitorlát, ütköznek a vitorla atomjait körülvevő elektromágneses mezővel, visszapattannak róla, a szonda pedig gyorsulni kezd. Ha minden jól megy, a szonda lassan távolodni kezd a bolygótól. Persze a Cosmos 1 soha nem éri el a csillagokat, de ha a kísérlet sikerrel zárul, a szonda történelmet ír: megnyitja az utat a bolygóközi utazások előtt.

A napvitorlások ugyanis akár tízszer nagyobb sebességre képesek, mint mai űrhajóink, segítségükkel tíz nap alatt juttathatunk el csomagokat a Marsra, és meghódíthatjuk velük a Naprendszer külső határait. A napszelet földi lézerrel helyettesítve pedig a legközelebbi csillagok sem lesznek elérhetetlenek többé.