Ég áldjon, Atlantis - lapszemle a szombati újságokból

Helyi idő szerint szombat reggel öt napilapot tudtunk Orlandóban összevadászni azok közül, amik címlapon foglalkoztak a pénteki történelmi eseménnyel. Nézzük, mit írtak az Atlantis utolsó startjáról:

Orlando Sentinel

"Ég áldjon, Atlantis" - ez az orlandói helyi napilap szombati szalagcíme. Az Orlando Sentinel különleges számmal jelentkezett a start másnapján, négy oldalt szenteltek a pénteken történteknek. Az újság címlapját az indításról készült hatalmas fotó foglalja el, pár rövid ajánlón kívül nincs is más az elsõ oldalon.

A képet Red Huber Pulitzer-díjas fotós készítette, aki a második oldalon visszaemlékszik arra, hogyan kísérte végig pályáján az űrsiklóprogram: "Ott voltam, amikor elsõ startján a Columbia dübörögve beírta magát a történelemkönyvekbe 1981-ben. Fotósként átéltem a Challenger megsemmisülésének kimondhatatlan döbbenetét és a letaglózó ürességet, amikor a Columbia nem tért haza. Ott voltam, amikor tapsvihar tört ki a küldetésirányító központban a Discovery startjánál, az űrsiklóprogram újraindulásakor [...]" Huber három kivételével mindegyik űrsiklóstartnál jelen volt és fotózott, képeibõl az Atlantis utolsó útja alkalmából készített válogatást az Orlando Sentinel űrsiklóblogján lehet végiglapozni.

"Amerika még utoljára a mennyekbe megy" - ez a Barack Obama elnök hivatalos közleményébõl kölcsönzött szólam a címe a lap nagy pénteki tudósításának. A szinte teljesen problémamentes start után az Atlantis felszerelést visz az űrállomásra, de magával viszi a harmincéves űrsiklóprogram dicsõséges és tragikus emlékeit is, írja a lap tudósítója, aki idézi az Atlantis parancsnokának, Christopher Fergusonnak egy bizakodó gondolatát: "Nem ér ma véget az utunk, csak egy fejezet zárul le az utazásban, ami soha nem ér véget."

Ezután arról számolt be, hogy a Kennedy-ûrközpontban széles skálán ingadoztak az érzelmek a keserédes büszkeség és a szomorúság közt. Ezrek dolgoztak ugyanis egész eddigi karrierjükben az űrsiklóprogramon, többségüknek most megszûnt, vagy rövidesen megszûnik a munkahelye.

The New York Times

A New York Times elégikus hangulatú vezércikkében arról emlékezik meg, hogyan jutott el a nemzet az első amerikai űrhajóstól a Holdra szálláson át a pénteki napig. A lap szakértőket idézve emlékeztet arra, hogy korábban is voltak hézagok az amerikai űrprogramban – például az Apollo-program 1975-ös vége és az első űrsikló 1981-es indítása között –, de arra is kitér, hogy nincs új rakéta, űreszköz a láthatáron.

Ugyan a cikk felsorolja, milyen lehetőségei vannak a NASA-nak az orosz rakétákkal, más nemzetek és az űrhajózási magánválallatok próbálkozásaival, az írás vezérgondolata az, hogy a nemzeti büszkeségként is értékelhető amerikai űrprogram jövője most kicsit bizonytalan.

Investor's Business Daily

A kifejezetten üzleti, befektetési profilú napilap nem foglalkozott külön cikkben a pénteki starttal, de így is fõ helyen, a címlap fölsõ-középsõ részén közöltek egy fotót az utolsó útjára indított Atlantis-ról, alatta pedig három sorban emlékeztek meg a NASA 30 évig tartó, egyszerre dicsõséges és tragikus űrsiklóporgramjának végérõl. "Gyerünk, gyújtsuk meg még egyszer utoljára ezt a tüzet [...] és lássuk ismét legjobb formájában ezt a nemzetet" - idézte az IBD az Atlantis parancsnokának, Christopher Fergusonnak start elõtti szavait.

The Wall Street Journal

A Wall Street Journal a start apropóján történelmi áttekintést írt az űrsiklóprogramról, és az eufórikus hangok mellett idézte a Duke Egyetem űrtörténészét, Alex Rolandot, aki a cikkben „fenséges balfogásnak” nevezi a programot. „Az űrsikló technológiailag kifinomult, de nem tette az emberes űrrepülést sem biztonságosabbá, sem gazdaságosabbá” – fogalmaz Roland. A cikk szerint 209 milliárd dollárba került a program, de rögtön a cikk alatt egy másik írás azzal foglalkozik, hogy mennyire nehéz megbecsülni, mennyi is volt az űrsiklóprogram költségvetése.

Financial Times

A Financial Times hétvégi számában arról ír, hogy vannak, akik szerint a költséges program is közrejátszott az amerikai államadósság növekedésében. A lap szerint azonban ez elhanyagolható, a NASA éves 15-20 milliárd dolláros költségvetése „kerekítési hiba”, ha a teljes állami költéseket nézzük.

Az újság idézi a kongresszusi költségvetési iroda 2001-es előrejelzését, amely szerint 2011-re 2300 milliárd dollár pluszban lesz az államháztartás, a valóság azonban egészen másként alakult: több mint 10 ezer milliárd dollár most az ország államadóssága. Ez 200-szor annyi, mint az időszak 35 űrsiklóküldetésének költsége összesen – írja a Financial Times, és hozzáteszi: az államadósság növekedésében messze az adókból származó bevétel csökkenése játszott a legnagyobb szerepet, amiért a gazdasági válság és a Bush-érában bevezetett adókedvezmények okolhatók.