Árpád
-2 °C
9 °C

Biológiai hadviselés az importvarangy ellen

2001.04.27. 10:02
A Bufo marinus első 100 példányát évtizedekkel ezelőtt Venezuelából hozták át Ausztráliába, az egykori brit koronagyarmatra, hogy a cukornádat pusztító bogarak invázióját visszaszorítsák. A bogarak odébbálltak, a hatalmas idegen varangy pedig annyira elszaporodott, hogy mostanra maga vált csapássá az országban.
Az angolul csak cane toad néven illetett kétéltű nem véletlenül behurcolt vagy természetes úton bevándorolt vendég az országban. A rendkívül gyors szaporodásáról ismert, 25 centiméteresre is megnövő cukornádvarangyot 1935-ben tudatosan importálták az ausztrálok, abban a téves meggyőződésben, hogy képes lesz megállítani a káros rovarok pusztítását.

Bufo marinus
A biológia fegyverként bevetett Bufo marinus viszont nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A kultúrnövényeket eszegető bogarak továbbrepültek (létszámukat nem is csökkentette a kétéltű jelenléte), de a mérget termelő cukornádvarangy rendkívül gyorsan elszaporodott, és elkezdte elfoglalni a kontinenst.

A Venezuelából 1935-ben behozott első 100 példány utódai mára gyakorlatilag egész Queensland tartományt megszállták, illetve az Északi Területek és Új-Dél-Wales tartományok nagy részében megtalálhatók. A populáció terjedési sebességét évi 30 kilométerre becsülik déli és nyugati irányban.

A lakosság ennek ellenére nem érzi magát fenyegetve, és a hatalmasra nőtt varangyot gyakran háziállatként tartják. 1987-ben készült is egy dokumentumfilm 'Cukorbékák' címmel, az ausztrálok brekegő megszállók iránt érzett fura vonzalmáról. A farmerek persze kezdettől fogva rendkívül felhős viszonyban voltak a behatolókkal, és mostanra az ausztrál környezetvédelmi hivatalnak is elege lett a varangyokból. A Bufo marinus ugyanis a Kakadu Nemzeti Parkot fenyegeti, ahol már felbukkantak az első példányok.

Ez a nemzeti park a természeti csodák mellett egyedülálló régészeti emlékeket és sziklarajzokat is őriz, hiszen ezt a területet 40 ezer év óta folyamatosan lakják az ausztrál őslakosok. Az UNESCO a parkot a világ kulturális örökségének részévé nyilvánította, illetve az egyedülálló ökoszisztémája okán az emberiség megóvandó kincsei közé sorolta. Ezen a 20 ezer négyzetkilométeres területen világszerte egyedülálló, illetve kipusztulástól fenyegetett növény- és állatfajok élnek.

A nemzeti park ökológiai egyensúlyának védelmére most terveket készített az ausztrál kormányzat. A Bufo marinus populációt biológiai úton kívánják megtizedelni, és a faj elterjedését korlátozni. A kormány nem sajnál drasztikus eszközökhöz nyúlni az invázió megállítására. Robert Hill környezetvédelmi miniszter megállapította, hogy eddig is sok millió dollárt fordítottak a kutatásokra, a Bufo marinus mégis elérte a Kakadu Nemzeti Parkot.

Az erőfeszítéseket most arra összpontosítják, hogy megtalálják a megfelelő gént, amivel megállítható a varangypopuláció további terjedése. A CSIRO (Commonwealth Scientific Industrial Research Organization) kutatóintézeteiben a növendék varangyok fejlődését akarják megállítani, hogy ne érjék el szaporodóképes stádiumot. Vizsgálják azt a lehetőséget is, hogy egy természetben előforduló vírus segítségével vigyék át a varangyokra a megfelelő gént.

A vírusok a világ minden táján valóban igen veszélyesek a hüllőkre. A környezeti ártalmak és a fejlődéstani behatások mellett ez az egyik oka a kétéltűek globális visszaszorulásának. A CSIRO kutatói már azt is kimutatták, hogy a Venezuelában gyűjtött, az ottani varangyokra veszélyes vírusok az ausztrál elszármazottakat nem pusztítják el.

Lehetséges, a vírusok alkalmazása egymagában nem lesz elegendő. Az Ausztráliában az ugyancsak vészesen elszaporodott nyulakat egy vírussal fékezték meg, de az eljárás időközben hatástalanná vált, mert az állatok immunitást szereztek.

Bufo marinus
A megdöbbentő méretekre megnövő varangy bőre mérget termel, az emberi bőrrel érintkezve rendkívüli fájdalmat okoz. Ha a szembe kerül a váladék, akár átmeneti vakságot is okozhat. A levestányér méretű kétéltű mirigyei hallucinogén anyagokat is termelnek.

A varangy állattanilag a Sarcopterygii osztályba, az Anura rendbe, a Bufonidae (varangyfélék) családjába és a Bufo nemzetségbe tartozik. Tulajdonképpen csak Közép- és Dél-Amerikában fordul elő. Arról híres, hogy mindenevő, kis egerek, békák, gyíkok mellett rovarokat, növényeket, sőt saját utódait is elnyeli. Állítólag már sikerült megfigyelni, hogy az emberi otthonokban körbejárva először tisztára nyalta a macskák és kutyák etetőtálját.

A varangy bőre bibircsókos, olivazöld esetleg barnásvörös színű. A méregmirigyei révén gyakorlatilag minden ellensége kerüli. Sósvízben és kevert édes-sós vízben is eléldegél, nősténye pedig havonta akár 30 ezer petét is lerak. Ausztrália a varangy számára valóságos paradicsom, itt rendkívül kedvező életfeltételeket talált. Kutatók szerint itt a varangy 'népsűrűsége' tízszerese az eredeti venezuelai lakhelyén regisztráltnak.

Amikor a Bufo marinust importálták Ausztráliába, a tudósok előre figyelmeztettek: a cukorrépa kártevői elleni biológiai harc ezen formája nem csak hatástalan lesz, de kiszámíthatatlan következményekkel járhat. A vészmadárként lehurrogott szakértőknek igazuk lett, az országot megszállta az idegen varangy.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.