János, Pál
17 °C
31 °C

2007 lesz az eddigi legmelegebb év

2007.01.02. 11:18
Az El Nińo jelenség és a globális felmelegedés kombinációja határozza majd meg a Föld éghajlatát idén – állítják a világ vezető klímaszakértői. Soha nem tapasztalt forróság és súlyos természetei katasztrófák jönnek, a tudósok szerint nem lehet tovább halogatni a széndioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését.

Aszály Indonéziában, árvizek Kaliforniában és Dél-Amerikában – csak néhány azok közül a természeti csapások közül, amelyeket a Kelet-Angliai Egyetem klímakutató professzora, Phil Jones jósol 2007-re. A tudós szerint a sarki jégsapkák olvadásáért és a kelet-afrikai szárazságért felelős globális felmelegedés és az óceánok felmelegedésével együtt járó El Nińo nevű jelenség együtt keserítik majd az emberek életét. A melegrekord megdől majd: az eddigi legforróbb év, 1998 elmarad 2007 mögött.

Meleg napok


Az El Nińo 97-ben és kishúga, La Nińa 99-ben

"A globális felmelegedés évtizedenként egy-két tized Celsius fokkal növeli a Föld átlaghőmérsékletét, de az El Nińóval kombinálva még erősebb lesz a felmelegedés" – nyilatkozta Jones az Independentnek. 2006 egyébként az eddigi mérések szerint a hatodik legmelegebb év volt, Nagy-Britanniában pedig a legenyhébb decembert mérték 1659 óta.

A világ vezető klímakutatói osztják a professzor borúlátását. Az amerikai Jim Hansen – aki 1988-ban az elsők között hívta fel a figyelmet a globális felmelegedésre – szerint ha az emberiség nem kezdi el azonnal jelentősen csökkenteni a széndioxid-kibocsátását, képtelen lesz megfékezni egy minden országra kiható ökológiai katasztrófát.

"Nem égethetünk el minden szerves üzemanyagot, amit találunk" – kommentálta Hansen kollégája jóslatát. "Ha megtesszük, néhány évtized múlva egy másik bolygón találjuk magunkat. Egy bolygón, ahol nincsenek sarki jégsapkák, a tengerszint megemelkedett, és rengeteg, ma még létező faj kihalt." Az angol kormány tudományos tanácsadója, Sir David King is cselekvést sürget: "2006 megmutatta, hogy a szavak ideje lejárt."

A Jézuska hozza

Az ENSZ klímakutató szervezete, a WMO figyelmeztetése is Jones jóslatait támasztja alá. A szervezet közleménye szerint az El Nińo máris kialakult a Csendes-óceán felett. A jelenség neve spanyolul kisfiút, Kisjézust jelent, ennek oka az, hogy rendszerint karácsony környékén tapasztalják a halászok Ecuador és Peru partjainál, hogy az óceán vize a megszokottnál melegebb, halban szegényebb.

Az El Nińo bölcsője Dél-Amerikában található, decemberben a Csendes-óceán itteni, keleti partjának vize normális körülmények között 8 Celsius fokkal hidegebb, mint a nyugati parton Indonéziában. A hőmérsékletkülönbség oka a tengeráramlásokban és az Egyenlítő mentén fújó szelekben keresendő. El Nińo akkor keletkezik, amikor valamilyen okból megjelenik a Csendes-óceánban egy nyugat-keleti irányú meleg tengeráramlás, amely elnyomja az Antarktisz felől érkező hideg Humbold- és Perui-áramlást. A rendellenes tengeráramlás hatására fellépő légköri jelenségek szélsőségesen meleg időjárással járnak, a Föld egyes részein (elsősorban Afrikában és Ausztráliában) szárazságot, máshol (Ázsiában és Dél-Amerikában) árvizeket okoznak.

Még enyhe

A jelenség nem alakul ki minden évben, hatását néhány héttől akár másfél évig is éreztetheti. Az utolsó komoly El Nińo 1997-98-ban volt, akkor világszerte több mint 2000 halottat követelt és körülbelül 40 milliárd dolláros kárt okozott. El Nińót gyakran követi kishúga, La Nińa (a kislány) – ez a jelenség szélsőségesen hideg időjárást hoz magával.

A WMO jelentése egyelőre enyhe El Nińóról számolt be, ami azt jelenti, hogy az óceán hőmérséklete másfél Celsius fokkal melegebb az átlagosnál, de szakemberek szerint ebből még az 1998-ashoz hasonló katasztrófa is lehet. Nehéz megjósolni, hogy az El Nińo és a globális felmelegedés milyen hatással lesznek egymásra, de szinte biztos, hogy Magyarországon mindebből "csak" az átlagosnál melegebb időjárást fogjuk érezni.

Itthon a Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei a VAHAVA nemzeti klímaváltozási projekt keretében 2003 júniusa óta kutatják, hogyan reagáljunk a globális felmelegedés hatásaira. A VAHAVA (a mozaikszó a változás, hatás, válaszadás kifejezések kezdőbetűiből áll) célja, hogy az országgyűléssel elfogadtassa a nemzeti éghajlatváltozási stratégiát, amely elsősorban az ipari széndioxid-kibocsátást korlátozná.

Káros országok
A klímaváltozás elleni küzdelem lesz 2007 egyik legfontosabb nemzetközi kihívása &ndash írja az Economist különszáma. A üvegházhatást okozó gázok legnagyobb kibocsátója az Amerikai Egyesült Államok, ám ez az ország és Ausztrália még mindig nem ratifikálták a károsanyag-kibocsátás korlátozására vonatkozó kiotói egyezményt. Az Economist cikke szerint egyértelmű, hogy nem a fejlődő, hanem a fejlett államok hibáztathatók az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedéséért, tehát közvetve és részben a klímaváltozás egyes hatásaiért is. Hozzáteszi, hogy Kína a következő évtizedben még az Egyesült Államokat is megelőzi a károsanyag-kibocsátásban, de India is gyorsan felzárkózik. A prognózis szerint 2007-ben ezek az országok végre ráébrednek a klímaváltozás jelentette gondokra. Az Egyesült Állomokban most már nemcsak a demokraták, hanem több republikánus is korlátozná a légszennyezést. Kaliforniában például Arnold Schwarzenegger republikánus kormányzó javaslatára a kiotói egyezmény szellemében törvénnyel korlátozták a széndioxid-kibocsátást. Az üzleti világ is támogatja a szigorúbb szabályozást, hiszen a befektetők abban reménykednek, hogy ez új gazdasági ágakat alapoz meg. Mindezek alapján valószínű, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos törvényjavaslatok egyre több támogatást kapnak az amerikai kongresszusban.

(forrás: inforadio.hu)