Miért kényszerít lopásra az Android?

Két évvel ezelőtt hivatalosan is megjelent Magyarországon az Android, a szolgáltatók kínálatában is felbukkant a Google-féle operációs rendszer. Nincs megbízható adat az Android hazai piaci részesedéséről, egyes felmérések szerint körülbelül kétszázezer ilyen telefon lehet az országban. Ez elég sok, az okostelefont használók húsz százaléka. Sajnos, a magyar felhasználók nem lehetnek teljesen boldogok, mert nem ugyanazt kapják, mint amit lengyel, cseh vagy amerikai társaik.

Az okostelefon lelke a szoftverbolt, itt lehet megszerezni a legújabb szoftvereket és szolgáltatásokat. Magyarországon viszont még mindig csak az ingyenes programok érhetők el. Sok olyan üzleti alkalmazás van, amelynek a profi verziója fizetős, és a legjobb játékokért is pénzt kérnek. Az Android legharcosabb rajongói egy évvel ezelőtt megunták ezt a helyzetet, és indítottak egy Facebook-csoportot, amelyben teljes hozzáférést követelnek az Android Markethez.

Megkérdeztük a Google magyarországi képviseletét, mikor változik a helyzet, de közölték, egyelőre nincs bejelenteni való hírük ezzel kapcsolatban, majd ha lesz, úgyis szólnak. "We're looking to bring paid app support to more places but we have nothing to announce at this time."

Az a felvetés, hogy a halogatással a feketepiac kialakulását segítik elő, lepattant a cégről. Pedig így van. Aki vesz magának 90–150 ezer forintért egy androidos mobilt vagy egy még drágább táblagépet, nem akar lemondani a szoftveres extrákról. Nem is kell, mert lopással vagy kamuzással minden megszerezhető.

Az androidos programok .apk kiterjesztésű fájlból telepíthetők fel a készülékekre, és ezeket a fájlokat bármilyen módon lehet terjeszteni. Hazánkban a fájlmegosztó hálózatokon több száz lopott program érhető el. A lopás nemcsak a fejlesztőket károsítja meg, a felhasználó is kiszolgáltatottá válik. Az Android Market egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a felhasználók osztályozzák a programokat, tippeket adnak a többieknek, és kiszűrik a silány vagy káros termékeket. Abban viszont senki sem lehet teljesen biztos, hogy a fájlcserélőn lévő program megegyezik az eredetivel, és nincs benne vírus vagy más kártékony kód.

A szoftverbeszerzés másik módja a készülék feltörése, amivel a felhasználó rendszergazdai jogosultságot szerez. Egy Market Enabler nevű segédprogrammal megoldható, hogy a telefon amerikai felhasználónak hazudjon minket, és ezzel megnyílik az Android Market fizetős része. Itt elfogadják a magyar bankkártyát, amit a Google Checkout rendszerében kell regisztrálni.

Az első vásárlásom után meglepődtem, mert a Google magyar nyelvű bizonylatot állított ki. Tehát a rendszer fejlesztése egészen jól áll, talán csak egy kapcsolót kell valahol átbillenteni, hogy az Android hazánkban is százszázalékos felhasználói élményt nyújtson. Azt viszont senki sem akarta elárulni, ki a ludas.

Az iparág mindegyik szereplője részesedést akar az alkalmazásokból származó bevételből. A mobilszolgáltató például azzal szerezhet jutalékot, hogy biztosítja a számlázást. Ebben az esetben az ügyfélnek nem kell bankkártyával regisztrálnia, a mobilszolgáltatónak fizetett hó végi számlában jelenik meg az alkalmazás ára. Ismerjük ezt a rendszert, éveken át így árulták hatszáz forintért a gagyi háttérképeket és csengőhangokat.

A másik irány az lehet, hogy a készülékgyártó nyit szoftverboltot, amivel a Samsung is megpróbálkozott. A gyártó szeme előtt az lebeg, hogy nála kaphatók legyenek programok, a riválisoknál viszont ne. Ezt viszont csak globális szinten lehet játszani, mert a kicsi innovatív cégek, amelyek Argentínától Japánig bárhol lehetnek a világban, nem fognak külön megállapodást kötni minden egyes ország szoftverboltjával. Még egy globális gyártói szoftverbolt esetében is fennáll a veszélye, hogy az Android Markethez képest szerényebb a kínálat.

Saját szoftverbolttal próbálkoznak a nagyobb szoftverfejlesztők is, a Gameloft például a weben árulja a játékait, ami rendben van, mert az övék a legjobb mobilos játékok. A független, egy-két kimagaslóan jó programot készítő fejlesztőkre viszont elég nehéz rátalálni.

Magyarország mellett még sok országban nincs fizetős Android Market, és emiatt a fejlesztők is kényszerpályára kerülnek. Inkább ingyen kiadják a szoftverüket, hogy több embert elérjenek, és a reklámbevételből próbálnak megélni. Nem meglepő az egyik legnagyobb cég kiléte a mobilos reklámbizniszben: a Google az, az Android rendszer készítője. A kritkusok szerint a Google nem is operációs rendszert készített, hanem csak egy újabb platformot a hirdetéseinek. Ennek a szituációnak köszönhetjük többek között azt is, hogy az iPhone-on körülbelül kétszáz forintba kerülő Angry Birds így néz ki Androidon:

Mivel a panaszkodás a Facebookon egy év alatt sem hozott eredményt, harmadik megoldásnak csak azt lehet javasolni, hogy aki profi szoftverekre vágyik, és nem akar hazudni vagy lopni, vegyen inkább iPhone 4-et. Az Apple szoftverboltja hazánkban is működik, és ritkábban kell hirdetéseket kerülgetni.