Huba
18 °C
34 °C

Esik a hó, fingik a ló

2012.01.17. 16:09

Hurrá, megszületett a döntés: Bozsik Yvette lesz a Trafó vezetője. Lévén, hogy a teljes cirkusz remekül van dokumentálva a világhálón, sok egymásnak ellentmondó nyilatkozattal a leendő vezetőség részéről, ezeknek az ismertetésétől eltekintenék.  

Ellenben eddig nem tért ki senki külön a pályázat zenéi részét átitató teljes dilettantizmusra. Több belvárosi klub egykori programszervezőjeként úgy kiáltottam fel, mikor tudatosult bennem, hogy mire számíthatunk a Trafóban, mint Klaus Kinski a Cobra Verde nyitójelenetében.

Ha egy előadónevek elírásával leadott, zenében harmatgyenge pályázat - amelyben ráadásul több fellépő is a Trafó eddigi zenei programokra elkülönített éves költségvetésének másfélszeresét kéri el fellépti díjra - át tud menni egy szakmai bizottságon, jogos a kérdés, hogy milyen szakmából választották a bizottság tagjait. Én pékre tippelek.

Persze értem én az elvet, hogy a pék is egy szakma, de ők normális esetben legalább megehetik maguk, amit elszarnak, míg ezt nekünk kell, miközben nem gondolhatunk arra se, hogy a döntés politikai volt.

A pályázat zenei programra vonatkozó szöveges része:

"Jazz, world-music, kortárs zene, drum and bass, ambient. Mind a legjobbak előadásában." Míg 2010-ben az egyetlen mérvadó jazzblog év végi listáján 4 előadó is szerepel, itt az elkövetkező 5 évre találunk 2 nevet. Ráadásul mindkettő hazai előadó, és rendszeresen fellépett eddig is a Trafóban. Persze van egy másik megoldás Hofi Géza jól ismert "kis pénz, kis foci"-elvét követve. "Szeretnénk együttműködni a Zeneakadémiával, hogy a végzős kortárs zenei és jazz tanszakos hallgatók vizsgaelőadásait bemutathassuk a Trafó közönségének". Egy szakmai bizottság elkábulhat ettől a mondattól, viszont pár tényről ne feledkezzünk meg: nem mindegy, hogy Jim Hall-szintű legendák lépnek fel, vagy egy gitáros, aki éttermekben játszik úgy standardeket, hogy az üzletemberek belealszanak a Wellington steakbe. Érdekes információ lehet, hogy nincs kortárs zenei szak a zeneakadémián, ahogy az ehhez legközelebb álló zeneszerzés szakon sincsenek vizsgaelőadások. Sajnos a szakmai bizottságnak ez sem tűnt fel, de sebaj, mert legalább mindez "mind a legjobbak előadásában" várható.

Drum and Bass is aranyos, de van egy rossz hírem. A maradék közönség, aki nem az azóta aktuálisabb és/vagy divatosabb elektronikus zenei műfajok szerelmese, nem mozdul ki hamarabb éjjel 1 körül, és szereti, ha hangos a zene. Csak szólok, hogy szemben van egy gyermekklinika, ami elkerülte az egyébként szociálisan érzékenynek tűnő pályázók figyelmét.

"Az újdonságot az eddigiekhez képest a hazai alkotók markánsabb megjelenése és a kelet-európai zenekarok megmutatkozása jelentené". Ne kábítsuk magunkat, fogadjuk el, hogy a fent felsorolt műfajok közül a world music és a kortárs zene az, amihez a leginkább közünk van itt keleten, a többinél fogadjuk el, hogy szinte az összes meghatározó név nyugatról jön.

"Ösztönöznénk az improvizációs esteket, a jam  sessiont, az együttgondolkodást és a stílusok közötti átjárhatóság kísérleteit." A jam session gondolata is elborzaszt, lévén, hogy jártam valamennyit zeneiskolákba, és dolgoztam pár olyan helyen még pultosként, ahol az éjszakai élet eme alantas mételye megvetette magát. A korán lefekvőknek elmagyaráznám, mi is ez. Az, amikor zeneiskolában végzett emberek, lemezborítós ún. "de tudok"-fejjel játszanak rögtönözve egymástól teljesen függetlenül, sokszor feldolgozásokat segítségül hívva. Ennek köszönhető, hogy a legtöbb embert a világból ki lehet kergetni az improvizatív alapú zenékkel. Arról nem is beszélve, hogy ezek soha nem fogják a nagytermet megtölteni.

A Lista:

A felsorolt nevek döntő többsége olyan, mintha a lista egy gólyatáborban kiközösített bölcsész iPodja és a Petőfi Rádió 2009-es Top 10-es listájának szerelemgyermeke lenne, ami a Müpa, a Trafó, illetve több hazai klub és fesztiválprogram szóróanyagaival telepakolt íróasztalon fogant volna meg. Ami pedig a megfogalmazást és tartalmát illeti a fent már említett irománynak, olyan mintha egy OKJ-s rendezvényszervező szakot frissen elvégzett naiv huszonéves írta volna első koncertjének leszervezése előtt. Ne szaporítsuk tovább a szót, jöjjenek a pályázatban szereplő nevek némi információval, ami a pályázatból kimaradt.

Szelevényi Ákos. Erős kezdés, gondoltam magamban. Annak ellenére, hogy már játszott a Trafóban Nagy József darabjának zeneszerzőjeként, illetve legutóbb éppen szeptemberben Joëlle Léandre nagybőgőssel duóban, Ákos valóban megérdemli, hogy legyen egy önálló estéje, ha ez a célja a pályázónak. Így rögtön az elején kilőttük a kevés előadók egyikeként, akibe felesleges belekötni.

Premetz Mátyás. Szerintem Mátyás első körben annak örülne legjobban, ha nem bolygatnánk a vezetéknevét, és rendeltetésszerűen Premeczként szerepelne, főleg, ha egy komoly szakmai bizottságnak adnak be pályázatot. Mátyás valóban remek zenész, ebben egyetértek a pályázóval, viszont véleményem szerint a Trafó nagyterme túl nagy lenne egy önálló estéhez, aminek az se kedvez, hogy minden szerdán a Lámpásban játszik.

Rutkai Bori. Első nagykoncertjét a Trafóban tartotta, illetve mindkét lemezbemutatóját is. Bori saját szavaival itt mesél a jelenlegi Trafóval kapcsolatos pozitív élményeiről.

Péterfy Bori & Love Band. A Trafó programjában eddig is szerepeltek, valamint Bori a kevés előadók egyike, akiért még a Blaha - Deák - Jászai háromszögön kívül is elmennek az emberek klubokat megtölteni.

Yonderboi. Nem vállalta el a MüPa felkérését sem, a Trafó pedig kicsi is lenne a visszatérésre.

Balkan Fanatic. Egy betű nem betű, lehetne lassan a mottónk, de ha ez a zenekar egyezik az általam Balkan Fanatikként ismert együttessel, nem értem, mitől illeszkedne bele a Trafó programjába.

Harcsa Veronika. Szólókoncert? Quartet? Bin-Jip? Ez ugyan nem derül ki, de hogy szemléltessük milyen remek gondolatai voltak a leváltásra kerülő stábnak, utóbbi formáció legközelebb február 11-én lép fel a Trafóban.

Palya Bea. Lehet velem van a baj, de szerintem közpénzen mutassunk be inkább olyan művészeket, akik nem vendégek minden létező kereskedelmi tévécsatorna reggeli és főző műsorában, és nem mosolyognak ránk a keresztrejtvény-magazinoktól a Nők lapjáig minden magazin címlapján. Ettől függetlenül volt korábban három koncertje a Trafóban év végén.

Lajkó Félix. Rendszeresen fellép a fővárosban.

The Durgas. Amerikai zenekarként vannak mindenhol feltüntetve, de van magyar szál, még ha nem is olyan erős, mint Téglás Zoli és az Ignite esetében. Ez természetesen nem akadályozza meg őket, hogy ne játszanak rendszeresen kis klubokban vagy akár a Gödörben. Ahogy néztem a youtube-on a videóikat, nézettségük 100 és 3000 között mozog, amiből arra következtetek, hogy a zenei programért felelős emberre nem úgy fog nézni a nemzetközi szervezők krémje a Womexen, mint a véres rongyra, hogy elhalászta a tutit.

Dj Krush. Még 3 fellépés és Budapest díszpolgára lesz.

Michael Nyman: Itt kitérnék egy érdekes témára. Mégpedig a források egészséges és egységes elosztása. Ha valakinek kifizetek egy olyan gázsit, ami irgalmatlanul magas, akkor egy másik előadástól veszem el a pénzt, ami megnehezíti az egyenletes színvonal megtartását. Ennek ismeretéhez nem kell közgazdásznak lenni. Ha elhívok egy nagy húzónevet, akkor a többi koncertet szerényebb körülmények között kell megoldanom. Ugyan Michael Nyman még az a kategória aki ilyen megoldással kifizethető, de 1. volt a Müpában, 2. Szabó György szervezésben volt a Pecsában a 90-es években 3. mint írtam más előadások rovására menne a kiesés, 4. a több mint fele közönség nem férne be, ami azon túl, hogy melegágya a jegyüzérségnek, és esetleges tragédiáknak, felveti a kérdést, hogy miért nem olyan helyen tartják meg, ahova beférnek annyian amennyien érdeklődnek.

Philippe Heritier. Találtam egy eddig számomra ismeretlen és megkerülhetetlen nevet, ami eddig elkerülte a figyelmemet - gondoltam. A Google azonban hamar kiábrándított. Amit sikerült találnom a 3 nyelv közül bármelyiken, amit magam is folyékonyan beszélek, Bozsik Yvette darabjaihoz volt köthető.

Boban and Marko Markovic Orchestra, Emir Kusturica & The No Smoking Orchestra. Azon túl, hogy Pat Methenyvel és Al Di Meolaval van albérletük a körúton, túlzás lenne azt állítani, hogy 2012-ben, az ún. "vérpezsdítő balkán zene" úgy kell egy Kortárs Művészetek Házába, mint zsákfaluban a falat kenyér.

Portishead. Balaton Sound nagyszínpad headlinerei voltak tavaly. Ide tervezni, a dilettantizmus magasiskolája.

Nick Cave and The Bad Seeds. A gázsi megközelítőleg másfélszerese annak, amit a Trafó egy évad zenei programjára költ. Sziget Nagyszínpad-kategória.

Tom Waits. Kezdem azt érezni, hogy kivettek randomra három nevet egymást követő napról valamelyik nagy fesztivál headlinerei közül, vagy azt hihették a pályázók, hogy a baráti körükön kívül senki nem hallgat Portisheadet, és hogy Nick Cave és Tom Waits koncertjére is csak egy maréknyi ember kíváncsi.

The Lounge Lizards. A 90-es években járt már itt a The Lounge Lizards a Pecsában. Véletlen egybeesés, hogy a koncertet a Trafó jelenlegi vezetője, Szabó György szervezte, aki Bozsik Yvette tehetségét elsők között ismerte fel, ugyanebben az időben, és akit vált épp most. Innen mindenki magától össze tudja rakni a történetet. Mellékes, hogy a The Lounge Lizards trombitásával Steven Bernsteinnel a 2005 körüli szintén Trafós Sex Mob koncert után a Petőfi hídon sétálgatva arról beszéltünk, hogy a zenekar fejeként ismert John Lurie olyan beteg, hogy nem tud színpadra állni, és inkább képzőművészként jeleskedik, így esélytelen, hogy a The Lounge Lizards akárhol fellépjen.

Diamanda Galas. Mint Michael Nyman, csak még megfizethetetlenebb.

Gavin Bryars. Ó, azok a 90-es évek a Pecsában nem múltak el nyomtalanul.

Boris Kovac & Ladaaba Orchest. 2009 -ben voltak a Szigeten, valamint játszottak klubkoncertet is Budapesten.

Autechre. Az Autechre mindkét magyarországi koncertjét én szerveztem. Az elsőnél a Trafó jött rögtön szóba, azonban alapvető dolgok egyeztetése után megállapítottuk, hogy a hely nem képes a koncert befogadására egy egyszerű oknál fogva. Az Autechre tagjai legendásak öntörvényűségükről. Ha épp úgy tartja kedvük hajnal 4-kor kezdenek el zenélni a megszokottnál sokkal magasabb hangerőn. Erre külön kitérnek a szerződésben. Mi úgy gondoltuk, nem lenne etikus a már említett szemközt elhelyezkedő gyermekklinika lakóit ennek kitenni, a pályázók úgy látszik, ennek az ellenkezőjét gondolják.

The Residents. Minden jó, ha a vége jó alapon egy név, aki még nem volt Magyarországon és egy olyan koncert lehetne öt év alatt, aminek sokaságától volt a Trafó zenei programja az, ami.

A lista elemzése után fel is állt a három kategória, amiben az eddig mindig megújulni képes és magas látogatottságú Trafó zenei jövőjét elképzeli az új vezetés. Előadók azok, akik eddig is voltak, illetve akik kifizethetetlenek és/vagy befogadásukra alkalmatlan a Trafó, vagy azok, akik más budapesti helyeken rendszeresen fellépnek. Remélem a pályázat többi területén nem így manifesztálódik a hőn áhított nyitottság és az eddig Columbo feleségét meghazudtoló titokzatossággal jelenlévő szakma is végre képviselteti magát az eredményhirdetés után.

(Bozsik a pályázati döntéssel egyidőben a szinhaz.hu-n megjelentette programját, ahol az eddigi igazgató, Szabó György korábban szintén elérhetővé tette a sajátját.)

A cikk szerzője aktív zenész, aki Európától Japánon át az Egyesült Államokig turnézott, és koncertszervező: az elmúlt 11 évben közel 250 előadót léptetett fel a punkzenekartól a 12 tagú kortárs kamaraegyüttesekig. Indexes riportjai itt láthatóak.