A Városháza nagyobbat hazudik, mint Gyurcsány
További Vélemény cikkek
- Konteógyártás, blöffölés, dezinformálás: mesteri módon manipulálja Magyar Péter a híveit
- Ugyan mi lehet az európai kultúra megújulásának felhajtóereje?
- A putyini atomhatalmat vissza kell terelni a nemzetközi jog normái közé
- Izrael-barát „héjákkal” hozná el Trump az amerikai–izraeli kapcsolatok újabb aranykorát
- Az európai civilizáció megújításának alapelvei
Ritkán látni olyan cinikus hazugságot, mint amivel a Főpolgármesteri Hivatal védeni próbálja azt a képtelen, környezetromboló tervet, miszerint a Római part északi részén félmilliárd forintos költséggel feltöltenék a partot, elpusztítva ezzel az ártéri erdőt.
A Városházán nyilván azzal kalkuláltak, hogy bármit be lehet mondani a Dunáról, mivel kevesen járnak a parton, főleg ahol növények is akadályozzák a haladást. Csakhogy velem ráfaragtak, mert nekem ott van csónakom és pont arrafelé horgászom rendszeresen, ezért engem nem olyan könnyű átverni, mint Önöket, akik nem férnek el a ladikomban.
A kérdéses szakasz a Római part és a Békásmegyer-pünkösdfürdői parti sétány közé esik, pont a Szentendrei sziget déli csúcsával egy magasságban. Mivel alatta és fölötte kiépített sétány húzódik, a közvetlen környéken ez az egyetlen sűrű erdősáv.
A főpolgármesteri hivatal sajtóosztálya azt nyilatkozta, hogy a feltöltés semmiképpen sem környezetrombolás, a mederkorrekció folyamhidraulikai szempontból éppen hogy kedvező hatású. A városháza szerint " a feltöltéssel megszüntethető az itt kialakult visszaáramlás, az úgynevezett limány-hatás, amely miatt a partszakasz az év nagy részében iszappal borított volt, a feltöltés után pedig parkosítható lesz."
Ügyes próbálkozás arra, hogy a szakkifejezéságyú bevetésével törjék meg az olvasó ellenállását. Csakhogy. A limány visszafelé folyó vizű rövid folyószakaszt jelent, és teljesen igaz, hogy itt limányos a víz. Az is igaz, hogy a limányban, mivel a folyó lelassul, jobban lerakódik az iszap. De ez a mederfenéken történik, a limány nem a partra rakja ki az iszapot. Az iszap akkor kerülhet a partra, amikor árvízkor a folyó kilép a medréből és kiviszi magával. Ezt teljesen csak egy közvetlenül a patra épített gáttal lehetne megakadályozni. A kérdéses partszakaszon pedig élő és viruló ártéri erdő van, vagyis eleve nem volt baj, hogy az áradás kivitte néha az iszapot. Az pedig a cinizmus csúcsa, hogy a feltöltés után parkosítható lesz ez a rész, hiszen most ősfák vannak rajta, amiket az akcióhoz ki kellene vágni.
És ami ennél a vaskos csúsztatásnál is fontosabb: a limány jelenléte eleve nem káros semmiféle szempontból, nem karhatalmilag megszüntetendő jelenség, ellenkezőleg: a gyors folyókon kifejezetten a limányok jelentik az egyik legfontosabb állati élőhelyet. A lelassuló vízben kisebb energiával tudnak helyben maradni a halak, madarak, hüllők és kétéltűek, az enyhülő áramlás tápanyagokat rak le a fenéken, a limány szélén a vízinövények is könnyebben telepednek meg. A tönkretett folyók és patakok rekultivációjakor emiatt az egyik legfontosabb, igen gyakori beavatkozás, hogy a csatornaszerű, "folyamhidraulikai szempontból ideális" medret átalakítják és kanyarokkal, limányokkal lassítják.
Nem tudom, ki jár jól azzal, ha a főváros megszavazza a 150 ezer köbméter föld Dunába szórását, és az erdő elpusztítását, de valaki biztosan, és nem a folyó lesz az.