Pomádé király betilt
A kormányfő arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy az Élet menete napján ne lehessen olyan politikai rendezvényeket tartani, amelyek sérthetik a felvonulók emberi méltóságát. A Parlamentben Steiner Pálnak válaszolva közölte, hogy egyetért a szocialista képviselővel: nemcsak ízléstelen, hanem mélyen bántó, az alkotmány szellemével is ellentétes minden olyan kísérlet, amely az emberi méltóságot sértve egyes népcsoportok méltóságát, történelmét és önérzetét figyelmen kívül hagyja, sőt szándékosan megsérti.
A miniszterelnök tehát mélyen bántónak, és az Alaptörvény szellemével (bár nem a betűjével) ellentétesnek nevezte a Nemzeti Érzelmű Motorosok Egyesületének "Adj gázt" című, a Dohány utcai zsinagógát is érintő felvonulását. Fogalmazhatott volna keményebben is: azok, akik az éves holokauszt-megemlékezés résztvevőit provokáló motoros parádét és annak kétértelmű címét kieszelték, beteg lelkű, barbár idióták.
De történetesen magyar állampolgárok, és mint ilyeneknek, joguk van az érzelmi fogyatékosság, a civilizálatlanság és az éjfekete ostobaság hangoztatásához, meg a gyülekezési joguk gyakorlásához. Ha árpádsávos zászlókba burkolózva, krómozott Wehrmacht-sisakkal a fejükön vágynak körbemotorozni a város összes zsinagógáját, joguk van ahhoz, hogy kérelmüket a rendőrség a jogszabályok alapján, pártatlanul bírálja el.
Amikor Orbán Viktor arra utasítja a belügyminiszterét, hogy semmiképp ne engedje a neonáci gumimacik jövő vasárnapi felvonulását (nem mintha Pintér bármire is kötelezhetné a rendőrséget, de ez most mellékkérdés), azt leplezi le, hogy szerinte miként működne ideálisan a saját maga által kitalált és kézivezérelt rendszer. Pontosan ugyanúgy szólta el magát, mint nemrég, amikor az északnémet közszolgálati tévé egy gyerekműsorban bírálta Magyarországot, mire a miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarországon egy ilyen pontatlan műsor készítői még aznap repülnének a köztévéből.
Mert Orbán Viktor nemcsak azt dönti el, hogy ki alkalmas alkotmánybírónak, jegybankelnöknek, a felcsúti korosztályos focicsapat tagjának vagy az Operaház vezetőjének, de a jelek szerint azt is szeretné megmondani, hogy a köztévében ki csinálhat gyerekműsort, és hogy ki, mikor demonstrálhat a zsinagógánál. Persze várjuk meg, miként dönt a BRFK, de az azért előrebocsátható, hogy az olyan rendszert, ahol a gyülekezési jogot nem törvények szabályozzák, hanem egy vezető döntése, nem jogállamnak hívják. Az olyan kormányfőt meg, aki tüntetéseket tilt be, nem tekintik demokratának.
Ha a politikai ellenfelem nem szabad, én se lehetek az. Nincs olyan politikai vélemény, ami távolabb áll tőlem, mint a felmenőim sorsán, szenvedésén gúnyolódó náci csürhéé. De aki ma tapsol annak, hogy csorbul a nácik szabadsága, ne csodálkozzon, ha majd egyszer őt nem engedik tüntetni.