A jobboldallal nem az a baj, hogy antiszemita

És persze nem azt akarom mondani, hogy minden jobbos antiszemita. És persze azt sem akarom mondani, hogy nem baj, ha valaki antiszemita. Baj az, undorító dolog, ráadásul nettó hülyeség is, bárki beláthatja, ha van egy csöpp esze. Hanem azt akarom mondani, hogy Orbánékkal sokkal nagyobb bajok vannak, mint hogy sok tekintetben egy követ fújnak azokkal a szélsőjobbosokkal, akik tényleg zömükben antiszemiták. Merthogy Orbánék kritikusai mintha túlságosan sokat foglalkoznának az antiszemitizmussal. Illetve nem is túl sokat. Hanem az a baj, hogy sokszor csak azzal. Túl egyszerű lenne ez így.

Gyurcsány miniszterelnök például külföldön előszeretettel süti Orbánékra az antiszemitákkal való együttműködés egyébként jogos bélyegét. És például a március 15-i balhék után is túl sokat beszélünk az antiszemitizmusról. Mintha például az árpádsávos zászlóval az volna a legfőbb baj, hogy az öreg zsidók félni kezdenek. Elismerem, az is baj, ha bárkinek félnie kell. De a nácikkal és a nyilasokkal sokkal több baj van.

(És akkor itt kötelező arra az állítólagos ellenérvre kitérni, de csak zárójelben vagyok hajlandó, hogy az árpádsávos zászlók lengetői nem a nyilasok zászlaját lengetik, mert abban nyilaskereszt is van, meg különben is, ez csak történelmi zászló. Hát jó, akkor mi a túróért lengetik? Egy jelkép jelentése nem az etimológiája. A jelkép azt jelenti, amit a használói és a szemlélői belelátnak. Márpedig pontosan tudjuk, mit látnak bele. Nem állítom, hogy minden egyes kis pöcs, aki lengeti, egészen szilárd ideológiai bázissal bír, sőt azt se, hogy pontosan a nyilasokkal ért egyet, de az biztos, hogy ma Budapest utcáin, autómatricákon, jelvényeken azok használják, akik a nemzeti radikális eszmerendszert vallják. Ha csak magyarságukat akarnák jelezni, ehhez elég lenne a nemzeti trikolór.)

Valahogy úgy alakult egyébként, hogy az antiszemitizmus tényleg kiváló indikátor mifelénk. Kiváló indikátora a szélsőségesen soviniszta, idegengyűlölő, rasszista, antiliberális, antikapitalista és antidemokratikus nézetek összességéből összeálló rendszernek.

Mégis hiba folyton csak az antiszemitizmusról beszélni. Tisztességes ember fenntartások nélkül elítéli az antiszemitizmust. De a március 15-én randalírozók vajon tényleg a zsidóságot veszélyeztetik a legjobban? Nincs-e például több félnivalója ebben a hazában a tettleges, hőbörgő rasszizmustól, és a sunyi, szegregált osztályokat eredményező bürokratikus rasszizmustól a cigányságnak? Nem sokkal nagyobb veszély fenyegette-e a szólásszabadságot a március 15-e téren?

Nagy ostobaság volna összeméricskélni az egyik rasszizmust a másikkal. Az egyik embertelenséget a másikkal, az egyik demokráciaellenességet a másikkal. Én nem ezt akarom tenni. De nem szabad antiszemitizmussá egyszerűsíteni a sokkal összetettebb nácizmust. Nem ártanak-e mindnyájunknak sokkal többet a zsidózásnál azzal, hogy megmérgezik a viszonyunkat a szomszédainkkal?

És Orbán Viktor legnagyobb bűne vajon tényleg az, hogy fölhasználja a szélsőjobbot?

(És akkor még egy zárójeles muszájmegjegyzés. Hát persze, hogy fölhasználja. Azt gondolja, a hatalomhoz vezető úton az az érdeke, hogy ezek rá szavazzanak, de azért úgy, hogy különbözzön is tőlük. És amíg így gondolja, addig pontosan így is fog viselkedni. Amikor meg éppen nem választáson akarja megverni a kormányt, hanem utcán megdönteni, naná, hogy szüksége van rájuk.)

Akkor már sokkal nagyobb baj, hogy bárkit is az utcára küldött, mint az, hogy a szélsőjobbot küldte. (Tudom, tudom, nem küldte őket, csak hónapok óta mondja, hogy lehet menni. Rája a kormányra.)

De mennyivel nagyobb baj ennél, hogy Orbán az ellenzék fő erejével kiiratkozott a kormányzás racionális bírálói közül. Hogy megszűnt ellenzék lenni. Hogy a rendszerváltás veszteseinek legprimitívebb ideológiáját vette át. A mindenféle haladás ellenzését. Sőt, a bármiféle változtatás kategorikus elutasításáét. Szükség van minden méter sínre, minden kórházi ágyra, minden iskolai padra, minden közalkalmazottra.

És egyáltalán ebben az országban minden úgy jó, ahogy van, ne csináljunk semmit. Illetve tulajdonképpen a privatizációt vissza kéne csinálni, és egy kicsit még csökkenteni az adókat. Orbán Viktor ma Magyarországon a haladás legfőbb ellenfele.

Rossz lesz itt zsidónak, gojnak.