Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Apukám házat épít. Először a kéményt, borzasztó nagy füsttel.
Forró lélekkel és szeretettől túláradó szívvel köszöntelek Benneteket, Önöket, Magukat, Titeket, Mindnyájatokat és Mindnyájukat, mind, nyájamat.
És külön köszöntöm azokat, akik bennünket.

Nos, kedves barátaim, drágáim, feleim, véreim, híveim, enyéim, mi, akik sokat forgolódunk, gyakorta nekünk, magunknak. Márpedig Apukám házat épít. Először a kéményt, borzasztó nagy füsttel. Azonképpen, miképpen Weöres Sándor írta minékünk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaim!

Nos, tehát, nemcsak jobbá, de becsületesebbé és alázatosabbá, hogy szövetségkötésünk eredményeképpen szívén viselhesse az irányt, mely mentén immáron egy esztendővel ezelőtt közösen alkottunk. Az alapítólevélből, amely várja, hogy a nemzetért felelősséget vállalni kész, értékeinkben osztozó sorsát a szívén viselhesse. Ilyenformán a keresztény erkölcs, a szabadság, a rend és a természet törvényeinek tiszteletére építjük egy valódi szövetség falai közé szorítva a hamis ígéretek délibábját.

Nos, kedves barátaim, a vállalás súlyához illő komolysággal vágtunk neki a feladatnak. Ezek után miután kijelöltük az irányt, mely mentén haladva belevágtunk. Nos, már más tájakon járunk. Rendületlenül hiszünk a szeretet és az összefogás erejében. Mert ettől leszünk erősek. Tudtuk és mondtuk is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaim!

Az elvégzendő munkára szánt idő a mai napon lejárt, eltelt. Jelentem: megteremtettük. Férfiak és nők, gazdák, munkások, értelmiségiek, fiatalok és nyugdíjasok számára a női, nyugdíjas, munkás, önkormányzati, falusi, zöld, kulturális és gazdatagozat szellemét, üzenetét, biztatását és segítségét.

Jelentem, a magát nemzeti erőként meghatározó olyan erős és egységes, hogy azokkal csínján kell bánni. Mint a kölnivíz. Szagolni szabad, kedves barátaim, nővéreim, fivéreim, húgaim, öcséim; anya, apa.

Jelentem, kettőezerhárom óta még oly nehéz, bonyolult és viszontagságos körülmények közepette is a világot abroncsként összetartó 140, mindösszesen 780. Jelentem, 176, 167, 99.

Mindannyian megtapasztalhattátok, lenyűgöző lelkierővel, fáradhatatlanul, alázattal 77 új Elnök Úrral számolhatunk. 77 olyan bátor emberrel, aki most veszi először vállára. 32 Hajnalkát, két Alpárt. Ami pedig Budapestet illeti, 32. Az Isten tartsa meg.

Mindent egybevetve, kedves barátaim, jelentem, a munkát elvégeztük. Hálás szívvel, hálás szívvel mindannyiótoknak.

Kedves Barátaim! Amiképpen Weöres Sándor annak idején megfestette azt minékünk, Tinéktek, de legfőképpen Énnékem nekem magamnak:
Jobbra át, balra át, én masírozok legelől, temetjük a nagymamát.

A beköszönő világot. Sokan lesznek, akik az emberiség nagy bajait orvosolni törekszenek, a semmiből teremteni, az embererőt Isten-erővé emelni. Mi több. Mielőtt meghűlne ereinkben a vér. Vajon csak az nyúlhat biztos kézzel a jövőhöz, aki szilárdan áll a jelen talaján, hogy leásson a gondok gyökeréig? Aki érti és uralja? Annak hatalmában állhat a változások, a fejlődések, az alakulások következményeit?

Semmitmondó és zavaros jövőképre mázoltak homályos látomásokat, és arra eszméltünk összehúzott nadrágszíjjal morfondírozva, óvatosan mérik, mint a furfangos kofa a ránk mért jólétet. Felfigyeltetek-e rá, a megrekedni látszó magyar életnek új lendületet az abroncs, ami összetart?

Nem modern, hanem biztonságos és otthonos erőkoncentráció. Hogy leáshassunk a gondok gyökeréhez, ahol a munka elsődleges föltétele torkollott az az árak tekintetébe. Vagyis a dolgozók nap nap után, egy élet munkájában. Ám nemhogy, kedves Barátaim! Szűkül, fogy és apad. S mit tanácsolhatunk ilyenkor? A fedőt, Kedves Lelkeim.

Nos hát, kedves Barátaim, Tisztelt Hölgyeim és Uraim, mi mindannyian, minden ember létezésének középpontjában egy álom. Halál, betegség, téboly, a test, az anyag balesetei. Brutális erők örökké ostromolják. Torkom szorult el. A vidék, a szabadság levegőjén lábra kap a gazdavilág aranykora. Márpedig, ha jól belegondoltok, a szabadság az, amikor mi mosolygunk másokra, a biztonság pedig az, amikor mások mosolyognak ránk.

Ezt bizony megnehezíti számunkra a siker, a napfény, az elismerés és a szeretet. De veletek lesz Kövér Elnök Úr, ő majd megmondja Tinéktek, Kedves Barátaim, kik azok, akiknél összecsukható davajgitár van, őreájuk különösen nagy szeretettel mosolyogjatok majd, Kedves Barátaim!

Mi magyarok, számos hibát vétettünk, erényeink súlya mégis meghaladja gyarlóságainkét. Mindent összevetve derék, munkaszerető, tehetséges és tiszteletreméltó nép vagyunk. Arra bíztatlak benneteket, továbbra is bízzunk önmagunkban. Higgyünk, képesek vagyunk betölteni nekünk rendelt hivatásunkat. A Kárpát-medencében.

Éppen jókor, kedves barátaim. A magyar embereknek ismét szükségük van rátok. Ne kerteljünk! Ne kerülgessük a forró kását! Kedves Barátaim! Eljött az idő! Hogy lépéseket tegyünk a három pilléren. Itt a feladat, ideje mozdulni. Menjetek, csináljátok! Én is veletek leszek majd. Amiképpen Weöres Sándor megtanította énnékem:

KARESZ HÜJE GYÖNGYI HÜJE csak én vagyok okos énnekem a segembe is felyem van.

Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!!