Fázisegyensúly

Azt mondja Palikné a Fókuszban: „Ezek az orosz férfiak és nők mínusz harminc fokos folyóba mártóztatták magukat.” (Az évi rendes bulvárszínes következik orosz schirillák jeges fürdőzéséről.) Az persze természetes, hogy Marsi Anikó sehol sincs termodinamikából, az volna meglepő, ha eligazodna a víz fázisdiagramján, különös tekintettel eszement hármaspontjaira. Pedig akkor esetleg tudná (mint látható, nem vagyunk hajlandók egy ekkora celebritás hülyeségét jóindulatúan nyelvbotlásnak értelmezni): attól, hogy a léghőmérséklet -30 °C, a jeges víz hőmérséklete, még ha koszos folyóvíz is (fagyáspontcsökkenés, ugye), valahol nulla fok körül van. Még szebb, hogy (amint a fázisdiagramból is megállapítható) -22 °C alatt semmilyen körülmények között sem létezik folyékony víz (ott is kell hozzá úgy kétezer atmoszféra).

Azt mondja Orbán Viktor Egerben (Dombóváron, Pécsett, Szentesen, Budapesten et cetera): „Részmunkaidős programra van szükség. Ha olyan arányban hoznánk létre részmunkaidős munkahelyeket, mit amennyi az európai uniós átlag, már ezzel is több mint 500 ezer új munkahely jönne létre. [...] A tb-járulék csökkenetésével több tízezer új munkahelyet lehetne létrehozni. Ha minden egyes családi vállalkozás csak egy új embert tudna alkalmazni, akkor ez 600 ezer új munkavállalót jelentene. Ha létrejönne 120–130 ezer új munkahely egy év alatt, akkor a költségvetést semmilyen pluszköltség nem terhelné. Egy munkanélküli ellátása egy év alatt 700 ezer forintba kerül a magyar államnak. [...] Ha a tb-járulékot le tudjuk csökkenteni és ettől újabb munkahelyek jönnek létre, akkor a következő ciklusban lesz magasabb nyugdíj és lesz 14. havi nyugdíj is. Elszántak vagyunk arra, hogy bevezessük a 14. havi nyugdíjat. Ehhez viszont csökkenteni kell a járulékokat.”

Azt mondja Varga Mihály egy sajtótájékoztatón: „A Medgyessy–Gyurcsány-kormány alatt a munkanélküliség 5,8 százalékról 7,3 százalékra növekedett. Ezzel ellentétben áll a polgári kormány időszaka, ahol a munkanélküliség 9,6 százalékról a ciklus végére 5,8 százalékra csökkent. A polgári kormány a járulékcsökkentéssel elérte a munkanélküliség csökkenését, 230 ezer új munkahely jött létre. A Fidesz által vezetett kormány 1998 és 2002 között 39-ről 29 százalékra csökkentette a tb-járulék mértékét, mégsem omlott össze a tb-kassza [...]. A három lépcsőben végrehajtott 10 százalékpontos tb-járulék-csökkentés idején a tb-alapok hiánya kisebb lett. [...] A járulékcsökkentés nem borítja fel a társadalombiztosítást. Ezért tarjuk fönn azt a javaslatunkat, hogy 29-ről 19 százalékra csökkenjen a járulékkulcs július elsejétől. A korábbi tendenciák, adatok alapján elmondható, hogy lehetőség van 120 ezer új munkahely létrejöttére egy ilyen határozott és jelentős járulékcsökkentés hatására.”

Nem értem ezt a kishitűséget. Ha egyszer már sikerült tíz százalék(pont)os járulékcsökkentéssel (és csak azzal, pokolba a komplex oksági rendszerekkel) 230 ezer munkahelyet generálni, most miért csak 120 ezret vállal be Varga Mihály? Történt közben valami?

Azt mondja Gyurcsány Ferenc az államkincstárban: „Ez a tíz százalékpontos csökkentés tízmilliárdos pontossággal 650 milliárd forintot vesz ki a nyugdíjbiztosítási kasszából. [...] Nézzük meg, hogy hány embert kell ahhoz felvenni, hogy a hiányzó 650 milliárd forint beérkezzen. [...] Mondjuk azt, hogy 100 ezer forint lesz ezeknek a havi bére. Ugye, ez egy korrekt becslés. [...] [H]a valakinek havi 100 ezer forint fizetése van, azaz évente 1 millió 200 ezer forint a fizetése, akkor a munkáltatója e felett fizetett, és az általa fizetett mindenfajta adó, járulék, közteher meglehetősen magas, 676 ezer forint évente. Számoljanak utána. És tudják, hogy hányszor kell 676 ezer forintot összeszedni, hogy bejöjjön a hiányzó 650 milliárd forint? 961 ezer embert kellene ehhez felvenni. Ma Magyarországon 400 ezer munkanélküli van.”

Azt mondja Orbán Viktor a Vasárnapi újságban: „Úgy számolunk, hogy a társadalombiztosítási járulék csökkentése 29-ről 19 százalékra 200 ezer új munkahelyet és 600 milliárd forintos költségvetési bevételt jelent.”

Juhhé!, megy a licit. Senki többet? Lesz az még 230 ezer is. Sőt. Hiszen: „Hétszázezer új munkahely létrejötte minden gondot megoldana Magyarországon.”

Durva mérnöki kalkuláció következik, sacc per kábé. 600 milliárdban a 200 ezer hárommilliószor van meg. Vagyis Orbán Viktor szerint minden új munkába álló évi hárommillió forintot csenget a kasszába. Tegyük fel, hogy mind a kétszázezer eddig segélyezett munkanélküli volt (muhaha), és vonjuk le, ne is az Orbán-féle 700 ezret, hanem 750-et, hiszen azt mondja aranyszájú Révész Máriusz egyik közleményében, hogy „minden munkanélküli 750 ezer forintjába [forintjukba] kerül az adófizetőknek”. Marad 2 250 000 per kopf.

Varga Mihály fent említett sajtótájékoztatójának melléklete szerint Magyarországon a bruttó bérköltség 59%-át csaklizza el az állam a munkáltatótól és a munkavállalótól. Csökkentsük ezt 49%-ra, 2 250 000 osztva 0,49-cel, annyi mint négymillió-hatszázezer évente, 383 ezer havonta. Elég jó gyorstalpalós átképzés kéne egy átlagos magyar munkanélkülinek egy havi 380 ezres fizuhoz. Ha csak a Gyurcsány-féle százezres bérecskét kapná a jóember, abból 588 ezret húzna az állam: az még 332 milliárdos lyuk a kasszában (2 250 000 - 588 000 = 1 662 000 per kopf, per év). Ha remek 200 ezer forintos bért kapna derék magyarunk (ne legyünk olyan smucigok, mint Gyurcsány, nem vagyunk nagyvállalkozó), 1 176 000 forintot kaszálna rajta az állam, vagyis már csak 1 074 000 forintot – összesen 215 milliárdot – kellene összehozzanak egyrészt az új dolgozó megnövekedett fogyasztásából származó forgalmi adó, másrészt a cége által termelt többletnyereségre kirótt, tudom is én, miféle egyéb adók.

Nem is tűnik akkora baromságnak – csak kurva valószínűtlennek. Mert kisded kalkulációnkban benne van, ugye, hogy feltéve. Feltéve, hogy a harmadnyi járulékcsökkenés – amitől „3-4 százalékkal mérséklődik a teljes munkaköltség” – generál ennyi munkahelyet. Feltéve, hogy kellően gyorsan generálja. Feltéve, hogy a folyamat nagymértékben a regisztrált, segélyezett munkanélküliséget fogyasztja. Feltéve, hogy az új munkahelyek kellően nyereségesek, hogy a gazdaság tényleg ennyire nő. Van mit eladni, és van kinek. Luxusprofit nélkül, természetesen. Tíz százalékkal csökkentett villanyárak, kapitális cseppfolyósítottföldgáz-tartalékok és családi jövedelemadózás mellett.

Általában ha egy folyadéknak növeljük a nyomását, nő a fagyáspontja. Általában. A víz pl. kivétel, annak csökken. Az a pofátlan disznó olyan, mint egy magyar vállalkozó, ha nő rajta a nyomás, szépen átrendezi magát egy nagyobb entrópiájú (gyk.: rendezetlenebb) struktúrába, és vígan folyik tovább. Hogy a bérköltségterhek csökkenése általában növeli-e a foglalkoztatottságot, azt – bár eléggé logikusan hangzik – általában csak sejteni vélik a közgazdászok, hogy nőnek-e tőle az állami bevételek, és ha igen, mennyire, azt ki így kalkulálja, ki úgy. És akkor még fogalmunk sincs, hogy a magyar gazdaság nem víz-e. Hogy a hármaspontja hol van, azt meg végképp nem mérte ki senki. És attól tartok, kellemetlen lenne, ha Orbán Viktor (vagy Gyurcsány Ferenc) rajtunk akarná kimérni.

Nem ártana észben tartani: a fázisegyensúly nem vicc.