Tehát minden hiába, egy papírhajóba ültetett szerencsétlen görög kisfiú kínos mosolyával és Cs. Zsuzsa frissen elvált médiaszemélyiség zavarófrekvencián megszólaló hangjával, idétlen formaruhákkal és az obligát parasztvakítással (tűzijáték) megkezdődött a népek nagy izéja, ami a világbéke, a nemagyőzelemafontos (hanem?) jegyében a modern radiátorok coubertini és tiszta, a lehetőségekhez és a lokális vegyipar fejlettségéhez mérten doppingmentes nemes összecsapódása, amely arra is alkalmat teremt a lángoktól ölelt kis nyavalyásban, hogy a sumér-magyar rokonsággal összevethetően öncsaló, ám kellemes büszkeséggel nézzünk magunkra, a sportnemzetre, amely annyi nagyszerű öttusázót, kenust, vívót és Nobel-díjast adott a világnak, és majd akkor pláne húha, ha Pekingben már olimpiai szám lesz a műkörömépítés és a tojásoslecsó.
Legalább szép alkalom, hogy milliárdos veszteségű állami vállalat hirdessen a köztévében, közpénzből finanszírozhassa kicsit ütődött riportereink gagyogását, ahogy nagytitiznek, csehlaciznak, pétereznek szakadatlan, és a magyar sport ikonikus alakja, Kondor Katalin is a Queen Mary II-n lakhasson végre, mint az egyik főszponzor főnöke. (Micsoda főszponzorság: az állami pénzből nyavalygó Magyar Rádió százmilliós értékű műsoridővel szponzorálja a Magyar Olimpiai Bizottságot. Ez úgynevezett médiabarter, valós értéke a piacon: nulla. Az Index adhatna akár kétszáz vagy háromszázmillió forint értékű felületet, persze akkor se mennék a Queen Mary II-re, küldeném inkább a sportrovatot, a nyomorult MOB úgysem akkreditál online médiát.) Egyedül Gémesi György (MDF) vívószövetségi elnök Queen Mary-s elszállásolását tudom teljes szívből támogatni: ott talán nem torpedózza meg Herényi Károly.