Rendezhetnénk referendumot arról, legyen inkább kétszer kettő mégis öt.
A nép bölcs. Illő és helyénvaló azért a népet megkérdezni arról, óhajt-e vizitdíjat és tandíjat fizetni, függetlenül attól, lesz-e máshonnan pénz az ő gyógyítására és tanítására, vagy nem. Sőt fel lehetne tenni népszavazásra, hogy szeretnénk-e egyáltalán dolgozni és adózni, vagy gyűjtöget mindenki magának bogyókat, esetleg hanyatt fekszik, és várja, hogy az úristen bogyókat dobáljon a szájába. Rendezhetnénk referendumot arról, legyen inkább kétszer kettő mégis öt. Népi matek. A nép majd mérlegel, megveszi a költségvetést a könyvesboltban, oszt-szoroz, inflációt, demográfiát, bekerülési költségeket kalkulál, hümmög, aztán vagy belátja, hogy elfogyott a pénz, vagy nem látja be.
Nekem egyetlen kiegészítésem volna ehhez az ívhez. Még egy kérdés kell. Nem teszem magasra a lécet, nem lehet mindenki közgazdász. Csak nyomtassunk mindegyikre egy-egy kutyaközönséges másodfokú egyenletet. Legyen az a nulladik feladat, a beugró. Aki megoldotta, az válaszolgathat a többire. Aki nem, annak a szavazata érvénytelen. Az vegye tudomásul, hogy a pilótafülke ajtaja zárva van, a jegynek meg annyi az ára, amennyi.