Igazi rendszerváltást! Forradalmat!

Mindig mondom, elkúrtuk, elmaradt a forradalom, ezért az élet szerteágazó területeinek nem mindegyikén váltottunk rendszert. A magyar futball, az egészségügy és a posta úgy maradt.

Az olaszokat a minap megvertük 3-1-re, a hipochondriám az utóbbi időben alábbhagyott, úgyhogy mostanában főként a postára vagyok mérges. Nagyon. Amiért állandóan sorba kell állnom, amiért nem tudok egy ablaknál levelet feladni és csekket befizetni, amiért a számítógépesítés óta minden tovább tart, mint azelőtt, amiért két csomagból csak egy jön meg messziről, amiért a postahivatalok jó része koszos, büdös és zsúfolt, és visszavisz a 80-as évekbe.

Fiók a fóti Corában, szeptember 3-án, hétfőn, dél után néhány perccel. Két munkaállomás, vagy mi a bánat, az egyiknél sor, a másiknál zárva tábla. Fordulok a zárva tábla mögött számolgató alkalmazotthoz, hadd ne álljam ki a sort, ha netán nem működik a rendszer, hiszen gyakran nem működik.

Naiv ügyfél (érdeklődve): Elnézést, kártyával tudok most fizetni?
Halk szavú, számolgató alkalmazott (sajnálkozva): Sajnos csak nálam lehetne, de átadás van, még vagy tizenöt percig nem tud.
Naiv ügyfél (lemondóan): Achhh.
Másik, nagy arcú alkalmazott (mintegy magában, de azért úgy, hogy a süket is hallja): Az emberek csak néznek, de nem látnak.
Naiv ügyfél (megtorpanva): Tessék??! Honnan kéne tudnom, hogy ilyenkor nem tudok kártyával fizetni?
Nagy arcú alkalmazott (ingerülten): Ki van írva, hogy zárva.
Naiv ügyfél (idegesen): Az rendben van, de honnan kéne tudnom, hogy ilyenkor eleve nem kéne idejönnöm készpénz nélkül?
Nagy arcú alkalmazott: (emelt hangon): Onnan, hogy ki van írva, hogy zárva.
Naiv ügyfél (dühösen): Mi van zárva? A fiók? Kioktatni nem kéne. Üvöltözni sem kéne. Kérem a panaszkönyvet.
Nagy arcú alkalmazott (hányavetin): Megkaphatja.
Naiv ügyfél (egy perccel később, toporogva): Nem holnapra kértem a panaszkönyvet.
Nagy arcú alkalmazott (fölényesen): Meg fogja kapni. Várja ki a sorát.
Naiv ügyfél (hisztérikusan): Igen? Jó. Magát hogy hívják?
Nagy arcú alkalmazott (cinikusan): Nem mondom meg. Személyiségi jogaim vannak.
Naiv ügyfél (hörögve): Ez nagyszerű. Tessék a névjegyem. Itt a nevem és a számom, felhívhat, ha elnézést akar kérni.
Nagy arcú alkalmazott (flegmán): Engem a maga neve nem érdekel.

Hát oszt így. De tényleg: hogy van az, hogy a postás úgy érzi, beszólhat az ügyfélnek? Vagy akárki?

Rendszerváltást akarok. Másodikat. Igazit. Mit rendszerváltást, forradalmat. De legalább a Magyar Postát tegyük végre a földdel egyenlővé.