Jövődukkózás
Viszont: átlapozva az ordítóan prospektustipográfiájú füzetet, világossá vált, hogy első osztályú simfölnivalót tartok a kezemben. Kanyarítsunk hát egy jó kis prospektuskritikai opust! Azazhogy: ha tisztességes könyvtáros módjára nem a tartalmi, hanem a formai feltárással kezdtük volna az objektum feldolgozását, most meg lennénk lőve. Az objektum ugyanis finom dokumentumtipológiai ármánnyal folyóiratnak álcázza magát. Van neki címe (Interstandox), alcíme (Az autólakkok világa), száma (57. - uramjézus), az oldalak fejlécein rovatcímek virítanak, a belső borítón tartalomjegyzék és impresszum. Utóbbiból kiderül, az évente kétszer megjelenő periodika szerkesztősége a Standox GmbH wuppertali címén székel, a lap kizárólag belső használatra készül, de - kérésre - szívesen engedélyezik az utánnyomást. Vicces, mert a beljebb olvasható kuncsaftetető szövegek nyilvánvalóan nem az alkalmazotti állománynak szólnak.
A 3. oldalon
a "vezércikk" műfajelméleti baklövés alatt a boss ("ügyvezető igazgató") szózata A hol kapcsolatba léphet a jövővel: www.standox.com címmel. (Édesjóistenem, hát már ott is elkezdődött?) A képen tüchtig német úr, hanyag eleganciával keresztbe vetett láb, sötét öltöny, szürke ing, óarany nyakkendő. Magasröptű, ám mélyenszántó gondolatok: "ha valaki ma jól odafigyel az internetes kereskedelem fejlődésére, az biztosíthatja a helyét a holnap egyre növekvő piacán". Hát, most, hogy így mondja...
Viszont a cégweben
megvan a lap német és angol verziója, így igazolható az a felsejlő gyanú, hogy a magyar cuccot ezúttal nem angolból, hanem németből fordították. Több az összetett szó és kevesebb a toldalékolatlanfőnév-kupac; az információs technika nem technológia (Informationstechnik, az angol változatban: information technology - hehe); ami fontos, az az előtérben áll (im Vordergrund steht), és nem prioritást élvez; meg az egész szöveg valahogy egy fokkal emberibb a szokásosnál. Összehasonlító forráselemzés nélkül erre nem lehetett mérget venni, hisz a német eredetiben is nyüzsögnek az angol kifejezések: management tools, exclusive line, classic colors, High-Solid-Lacksysteme stb. Hja, hol van már a német nyelvápolás klasszikus hatékonysága...
Továbblapozva négyoldalas "tanulmány" következik
Ilyen hihetetlenül újszerű tudományos információk
tényleg csak belső terjesztésre szánt kiadványba valók, lám, a fordító már a harmadik hasábon beleszédült: A magán megrendelőknek eltérőek az igényei a nyitvatartási időt és a szolgáltatásokat illetően. A magán- előtagot a kiadvány magyarítóinak egyszer se sikerült összehozni az utótaggal, birtokost a birtokkal egyeztetni, az azért többnyire sikerült, az andere itt inkább különböző, különféle, a hinsichtlich-et illetően nyavalyogni meg már tényleg szőrözés lenne.
Színes riport következik
a dimbes-dombos Alsó-Bajorországból egy ifjú és prosperáló vállalkozó autófényező üzeméről, de olyan, hogy az imázsközpont kezét-lábát törné egy ilyen Széchenyi-terv-reklámért. A különbség csak az, hogy Herr Hofer nemcsak kéretlen reklámlapokat kap a Standoxtól a pénzéért, hanem festéket is. De ne higgyük azt, hogy a Standox csak tízfős kócerájoknak szállít! A standox partnerek [Standox-partnerek] c. rovatból arról értesülhetünk: A piacvezető Warsteiner a Standox-ra fogad. (A Marktführerben azért van valami hátborzongató). Az a Standofix 2K-HS-Compactlack-kal dukkózott Warsteiner-kamion egyébként baromi ronda.
Aztán kap még a magasb szakszer
a management tools nevezetű rovatban is. Ha másból nem, ebből a cikkből megtudhatni, hogy nagyobb nyereség a termelékenység növelése útján érhető el. A nagyobb termelékenységhez pedig gusztustalan normarendezési módszerek vezetnek, és akkor a műhely a ténylegesnél több órát számolhat el a megrendelője felé. Hogy szakadna rátok a magas ég.
A többi írás már álcázatlan, bár vidám-derüs-életteli
Átkozottul lila ferrari |
Végül a hátsó borító tudatja, hogy Piwonski mester
is Standoxszal dukkózza fogatait. Ami pedig a "Kocsi"-ról elnevezett hintót illeti - hogy a keretes szerkezet iránti olthatatlan vonzalmunk is megkapja a magáét -, érdemes elkattogni a MEK-en a Pallas lexikonig, olyan szépen ír a kocsiról: kocsihintó v. kocsiszekér, személyszállításra való kerekes járómű. A K. ama kevés magyar szó közé tartozik, mely a nyugati nyelvekbe jutott. Nevét Kocs komáromvármegyei községtől kapta, hol először készítették. A német Kutsche, az angol coach szó a K.-ból származik. [...] Nevezetes, hogy a közlekedésre alkalmasabb hintó-K.-nak bölcsője éppen Magyarország, hol a XV. században az első ilynemü K.-t, a bricskát készítették. Egy rendelkezésünkre álló forrás szerint az első szíjakra felfüggesztett, tehát hinta-K.-t 1515. Habermayer nevű kovács a komáromvármegyei Kocs községben készítette volna. Állítólag Herberstein már 1480-ban említi föl a speciális magyar K.-t, melyet Kocs községben akkori időtájt feltaláltak.
Kocs községről pedig
ezt írja: nagyközség Komárom vmegye gesztesi j.-ban, (1891) 2921 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Közelében Tekevár romjai. K. mellett fakad a Corvin Mátyás név alatt ismeretes keserűvíz, mely a legkitűnőbb keserűvizek egyike s gondosan kezelve kerül a forgalomba; nagyon el van terjedve, különösen Amerikában. A vizet aranyeres bajokban, vérbőségben, májbetegségekben, vértorlódásnál jó hatással használják; mint hashajtó szer is értékes. De ha nincs kéznél Corvin Mátyás, a prospektusolvasás is megteszi.