Lara Croft a moziban

Hollywood ügyeletes Jolie Jokere egy taxisgyilkos bakfis önelégült mosolyával veszi fel a harcot a szabadkőműves világösszeesküvés ellen, a mítoszt mégsem sikerül életre kelteni: Angelina valószínűtlenül érzéki arcberendezését leszámítva a szélesvásznú Tomb Raider köszönő viszonyban sincs a játék körül kialakult kultusszal.

A mellbőség zavara

Lara Croft, a brit Core Design által fejlesztett, az Eidos Interactive által forgalmazott Tomb Raider konzoljáték-széria pisztolyfőhősnője az egyik legnépszerűbb karakter a számítógépes akció-kalandjátékok mocskos szájú, izomagyú verőemberekkel zsúfolt világában. Önéletrajza szerint 1967. február 14-én született Angliában, ahol Lord Henshingly Croft egyetlen leányaként főúri nevelésben részesül. Huszonegy éves korában egy sítúrán repülőgépe lezuhan a Himalájában, egyetlen életben maradottként kénytelen elsajátítani a túlélés művészetét. Megmenekülése után hátat fordít a felső tízezernek, inkább felfedezőként, régészként járja a világot ősi civilizációk nyomai után kutatva. Arisztokrata családja megszakítja vele a kapcsolatot, így írásaiból finanszírozza utazásait.

Hosszú combú sírrabló, testhez álló coltban

A Tomb Raider első része 1996-ban kerül piacra, kitalálója, Adrian Smith brit játéktervező egy Doom-szerű, de agyasabb 3rd person shootert képzelt el bombázó női Indiana Jones-figurával, aki az egyiptomi piramisok és királysírok labirintusában küzdi le az akadályokat a meztelen combjaira szíjazott krómos félautomatákkal. A Sony Playstation konzolon és pc-n hozzáférhető játék első három része összesen 17 millió példányban fogy el (plusz a kalózkópiák), sokan csak azért vásárolnak grafikus gyorsítókártyát, hogy jobban láthassák Larát, aki azóta több mint 80 magazin címlapján szerepelt, és mítosza a hálózaton is egyre terebélyesedik: Douglas Coupland, az internetgeneráció egyik guruja egész könyvet szentel a jelenségnek Lara´s Book címmel.

Agresszív relikviák

A Times brit napilap, amely 1922-ben elsőként tudósított Tutenkamon sírjának felfedezéséről, exkluzív Tomb Raider-pályát rendel a Core Designtől: ebben a kalandban - amely a Times weboldaláról letölthető - Lara a lap szerkesztőségében old meg egy kínzó rejtélyt. A játék minden folytatással kifinomultabbá és részletgazdagabbá válik, miközben Lara többek között az Antarktiszra, Indiába és a Nevadai-sivatag ufók látogatta 51-es körzetébe is eljut. A Tomb Raider IV: The Last Revelation című rész 1999 novemberében kerül a boltokba, minden addigit túlszárnyaló felhajtással övezve - néhányan felháborodnak azon, hogy a redizájnolt Lara a korábbinál is keskenyebb derékkal és nagyobb mellekkel nyomul, a viktoriánus ízlésű játékosok szerint kurvásra vették a Lady figuráját a haszonleső marketingdroidok.

Kebelbarátok közt

A hímsoviniszta többség azonban ettől még jobban megkedveli, és a játék egyre sűrűbben érkező folytatásai mellett egyre kelendőbbek a relikviák: Lara Croft-baba, képregény, sőt csoki. Gőzerővel folyik a krossz-promóció, az interneten futótűzként terjed a híre, ha Lara felbukkan egy videoklipben, tévéreklámban vagy szappanoperában, és napirendre kerül a mozifilm ötlete is. Játékosok százezrei látják őt, amikor a barátnőjüket nézik, néhányan be is nevezik a kedvest a játék promóciós hadjáratának szerves részét képező hasonmásversenyekbe - sokáig a film főszerepére is Lara Wellert, a "hivatalos" hasonmást tartják a legesélyesebbnek, aki egy másik profi modelltől, Nell McAndrewstől örökölte a szerepet.

Angelina és Lara

Nellnek azért kellett mennie, mert magas zárú bakancs, ujjatlan zöld póló és fegyveröv nélkül szerepelt a Playboy hasábjain - a cég jogászai szabályos hajtóvadászatot folytatnak a Lara Croftot meztelenül vagy szexuálisan explicit tevékenység végzése közben ábrázoló weboldalak ellen is.

A megfilmesítés jogára sajnos a Die Hard- és a Predator-szériákat jegyző Larry Gordon producer csap rá elsőként a Paramount színeiben - ő a Mátrixot is Koltay Gáborra bízta volna a Wachowski fivérek helyett. A produkció női főszereplőjének kiléte a fanclubban őrült találgatásra ad okot: a jól értesültek egész sor befutót hirdetnek Catherine Zeta-Jonestól Demi Moore-on át Uma Thurmanig, az internetes szavazáson az idősödő Sandra Bullock az ötödik elemként azóta akciójátékba renderelt Milla Jovovitchot és a tenyeres-talpas Lucy Lawlesst is leveri, de szóba kerül a neten terjesztett hardcore házimozijáról híres Pamela Lee egykori Baywatch-szőkeség és a Terminátor-killer Linda Hamilton neve is. A combhoz simuló fegyveröv végül a friss Oscar-díjas Angelina Jolie-ra kerül.

Kiberanalfabéta tucatfilm

Ki nyúlta le a mobilom?

Az egyik összeesküvéselméletes Steve Jackson szerepjátékból (Illuminati) ollózott kerettörténet még egy képregényben is szájbarágósnak hatna, a látványvilág pedig a fizika törvényeit megcsavaró virtuális terek izgalma helyett a műtermek poros unalmát idézi, amelyben kifejezetten erőltetettnek hatnak a csúcstechnológiát felvonultató, illetve komputeranimált szekvenciák. A rendező egy interjúban kénytelen volt elismerni, hogy soha nem is játszott konzolon, a számítógépét az asszisztense kezeli, de a forgatókönyvbe azért belebarmolt, így sikerült a "hivatalos" Lara Croft-mítosszal is összeegyeztethetetlen elemeket csempésznie bele. A dialógusok gyengék, a szponzorált kütyükkel - ezúttal az Ericsson szállította a világ megmentéséhez nélkülözhetetlen mobiltechnológiát - hadonászó egydimenziós karakterek közhelyes akciójeleneteit a totális unalomtól csak néhány Indiana Jones- és Mátrix-utánérzés menti meg. Gagyi.

Lara Croft: Tomb Raider - Paramount, 2001
rendezte: Simon West
főszereplők: Angelina Jolie, Ian Glen, Daniel Craig, Jon Voight