Vasárnapi újság

Kövér László fideszes politikus szerint a folyamat „bankároknak, neppereknek, brókereknek kedvez”. Magda Sándor (MSZP) riogatásnak nevezte az ellenzéki politikusok állításait.
(Kövér: Bankároknak kedvez a helyzet – Vasárnap Reggel, 2007. június 3.)

b. – (A pesti fölesküdt alkuszok kebelzete) folyamodott egy, az ő érdekeit képviselő lap kiadhatásáért, s az engedélyt meg is nyervén, a lap valószinüleg még e nyár folytán megindul.
(Ipar, gazdászat, kereskedés – Vasárnapi Ujság, 1860. június 3.)

Friderikusz Sándor stábjával két adás erejéig kitelepült az ország vásárlóerő-index szerinti legszegényebb településére, a Borsod megyei Kiscsécsre, hogy mint Mátyás király álruhában, farmerban, nyakkendő nélkül és Vujity Tvrtko baseballsapkájában megtudja, miként él valójában a nép, az istenadta. [...] Bár kissé túlzottnak találtam a drámai külsőségeket, a bevágott zsánerképeket, a szomorkás zongora-aláfestést a riportokban – így is bőven megrendítek és meghatóak voltak –, de hát ez a show része, a műsort el is kell adni.
(Bálint Orsolya: Friderikusz a szegények között – Vasárnapi Hírek, 2007. június 3.)

De mit a köznép rendszerint komédiának nevez, az jelenti a faluzó alakosok és szemfényvesztők mutatványait állatokkal, babákkal, sipládákkal, mesterséges testmozgásokkal, kötélen tánczolással stb. – mellyek ugy különböznek a szinészettől, mint a csillagokból jóslás a csillagászattól, kuruzslás az okos ovoslástól, a házaló butyros zsidó a pesti boltos kalmártól. A kik efféle aljas mutatványokat üznek faluról falura vándorolván, azok (igenis) komödiások vagy alakosok, de nem szinészek, kiket tehát komédiásoknak czimezni vagy tudatlanság volna, és a szinjátéki nemes müvészetnek lealacsonyitása, csufolása.
(Edvi Illés Pál: Mi a szinészet? – Vasárnapi Ujság, 1855. június 3.)

– Boldog vagyok, hogy előbbre léptem, a szombati időmérő edzés végén tényleg remek kört mentem – nyilatkozta „Talma”. – Elkaptam a ritmust, a motorom kiváló, ezért hiszem, hogy a versenyen még jobb leszek.
(P. Z.: Talmácsi harmadik lett az időmérőn – Vasárnapi Blikk, 2007. június 3.)

V. Széchenyi-dijra (100 arany): 1-ső hg. Lichtenstein „Thune”-je, 2-ik gr. Eszterházy Mihály „Miss Letty”-je.
(Ipar, gazdászat, kereskedés – Vasárnapi Ujság, 1860. június 3.)

Összetűzések voltak szombaton délután a németországi Rostockban a fejlett ipari államokat és Oroszországot tömörítő G8-csoport küszöbön álló csúcstalálkozója, illetve a globalizáció ellen tiltakozó tüntetők, valamint a biztonság védelmére kivezényelt rendőrök között. Tüntetők egy csoportja gyújtópalackokkal, kövekkel és festékkel töltött zacskókkal dobált meg rendőrautókat, s többet fel is borított. A rendőrök közül több mint százan sebesültek meg, néhányan közülük súlyosan. Több a sebesült a szélsőbaloldali tüntetők között is. A rendőrség több személyt őrizetbe vett.
(Menekültek a rostockiak a G8-csúcs elől – Vasárnapi Hírek, 2007. június 3.)

= (Nagy verekedés volt a nép és a csendőrök között) f. hó 19-án Budincse faluban Eszék mellett, s ez alkalommal az ottani szolgabiró hivatalos jelentései szerint öt ember és egy csendőr megöletett, s még 30 ember többé kevésbé életveszélyesen megsebesittetett. A falunak keleti orthodox lakossága van, s az nap épen szerb ünnepet ültek. Vendégül két katona is jött Eszékről, kik a csendőrök által szabadságlevelük iránt kérdeztetvén, azt felelték, hogy parancsnokságuktól csak szóbeli szabadságot nyertek. A csendőrök ezt nem hitték, s a katonákat erőszakkal akarták Eszékre visszaszállitani. A katonák ellenszegültek, s a nép pártjukat fogta, mire az egyik csendőr futott segitségért. A segitség megérkezett, s eredménye a halottak és sebesültek fönebbi száma volt.
(Mi ujság? – Vasárnapi Ujság, 1866. június 3.)

Néhány hete Rúzsa Magdi arra kérte az emberereket, küldjenek neki olyan dalt, amellyel elindulhat az Eurovíziós Dalversenyen. Csak úgy özönlöttek a szerzemények Magdi címére, s a megasztár becsülettel végighallgatta az összeset. Így bukkant rá Berezvai Péter szerzeményére.
(Bata Kata: Rúzsa Magdi összeállt egy amatőrrel – Vasárnapi Bors, 2007. június 3.)

+ (Csillag Róza jeles magyar énekesnő) közelebb Londonban vendégszerepelt s nagy tetszést vivott ki. A londoni lapok, egy-kettő kivételével, mint német énekesnőről szólnak róla. Most a párisi operához készül.
(Mi ujság? – Vasárnapi Ujság, 1860. június 3.)

Az Akadémia tagjai heves harcot indítottak Simonyi ellen. Nem csupán a helyesírási javaslatait bírálták, hanem később számtalan kitalált vád miatt feljelentették. Perbe fogták például azért, mert az ikes ragozást úri igeragozásnak nevezte. Aztán azzal vádolták, hogy a hazafi szót egyszer hazaffynak írta, ami nyilvánvalóan sértés és gúnyolódás. Simonyi végül nem bírta elviselni a támadásokat, és belehalt az állandó vitákba. Javaslatai manapság szerves részei helyesírásunknak.
(Kis Róbert Richárd: A helyesírás áldozata – Vasárnapi Hírek, 2007. június 3.)

A g) alatt felhozott keresztnévből kölcsönzött vezeték-nevek a németeknél ritkák, a magyarnál ellenben gyakoriak, s nem ritkán a fi raggal megtoldva használtatnak, mely rag mindenkor arra utal, hogy a fi raggal nevezett egyén, kinek a fia volt, például Péter és Pálnak fiai neveztethettek Péterfi, Pálfi-nak, király vagy bánnak fia lehetett csak királyfi s bánfi, valamint az urnak fia urfi; az északi németnél találkozunk, de itt is ritkán, a fi ragot visszaadó sohn vagy son raggal, p. o. Trautson, Mendelsohn, Anderson stb. A németeknél általában divatos mann épen nem annyit tesz mint fi, hanem annyit mint ember p. o. Roszmann, Schumann, Biedermann, Fleischmann, Kohlmann, Waldmann, nem annyit tesz, hogy lófi, czipőfi, jámborfi, husfi stb., hanem annyit, hogy ezek olyan emberek, akik lóval, czipővel, hussal bánnak, vagy jámborok, erdei emberek voltak, épen ugy, mint mai napon is Budán a vizhordó embert Wassermann-nak, a vizhordó asszonyt Wasserweib-nak, a szekerest Fuhrmann-nak nevezik.
(Mártonffy Károly: Az idegen hangzású családnevek magyaritása –
Vasárnapi Ujság, 1866. június 3.)

Kulka János (49) bár irtózik az interjúktól, most a tragikus hirtelenséggel elhunyt Szakácsi Sándor színművész miatt mégis kivételt tett. Ugyanis szerdától ő veszi át doktor House szinkronszerepét.
(F. Zs.: Kulka hangján szólal meg a kiállhatatlan Dr. House –
Vasárnapi Blikk, 2007. június 3.)

Hétfő, majus 28. „A szigetvári vértanuk.” Eredeti szomorujáték 4 felv. Irta Jókai Mór. Juranicsnak (Rónai), különösen azon jelenlétében, midőn társaival a végkirohanásra indul, egy kis mérsékletet ajánlunk. Réthit ohajtanók inkább a népszinművekben látni. Az odaliszk szerepét Vognár Vilma helyett, nem tudjuk, mi okból, ezuttal Szathmáry Janka adta; igy természetesen az ének is elmaradt. Jókainé, Felekiné, Feleki, Lendvai, Tóth jelesen működtek közre; hanem a gépezet működését nem lehet valami különös pontossággal rágalmazni. Az előadás ezuttal, valószinüleg a lóverseny miatt, félnyolczkor kezdődött. A szinház egészen megtelt, csupán a páholyok közönsége volt gyengén képviselve.
(Szinházi napló – Vasárnapi Ujság, 1860. június 3.)

Ellenben minden irónia nélkül csak helyeselhetjük az új politika ama követelményét, hogy demokráciánkban kialakuljon végre „a tisztelet kultúrája” és a „szeretet civilizációja”. S ha talán túlzott követelmény lenne is részünkről, hogy maga a szerző kérjen ennek jegyében elnézést mondjuk azért, mert rárontani láttatta a baloldalt a hazára (tekintsük az igényt amolyan közvetett bocsánatkérésnek), felbuzdulva soraitól, annyit akár kérhetnénk is tőle, próbálja már érvényesíteni evégett a szerintünk nem elhanyagolható befolyását a jobboldali médiamunkásokra. Elsőbben is mindjárt publicista barátjára, hogy ne nevezze „cégéres gazembernek”, vagy „senkiházinak” még egy nem erős ország miniszterelnökét sem, mert ez nem járja a tisztelet kultúrájában, s nem is annyira a politikai ellenlábast sérti (róla alighanem lepereg), hanem inkább azokat, akik az ellentáborba tartozóknak érzik magukat. S akik úgy érzik, talán nem is jogtalanul, hogy az effajta gorombáskodás megtűrése legfeljebb egy régi politikában lehetséges.
(Avar János: Új műsorhoz régi férfi – Vasárnapi Hírek, 2007. június 3.)

Zsedényi ritkán szólalt meg úgy, hogy beszéde maga után sok más beszédet, sőt néha egész háboruságot ne vont volna. Ez csalhatlanul bizonyitá, mikép a legnépszerübb szabadelvü követek is ezen éles eszü ellenféllel harczolni, mindenkor méltó, érdemes dolognak tartották. Zsedényi szónoki előadása izléssel is volt párosulva, s szorosan kerülvén mindig a közönségeset, nyerset, szenvelgőt, az nemesebb, müvésziebb szint is öltött magára. Mindig komoly, ünnepies méltósággal beszélt, hangja erőteljes, csengő; arczbeszéde élénk kifejezésü, tagjártatása kerekded volt. Lovagias önérzettel vivott s szónoklatával sokszor oly tárgyakat is kedvező szinben tudott előállitani, melyeket a többség nem csak nem helyeslett, hanem valóban roszaknak, rutaknak tartott. Beszédeit még az ellenpártiak sem tartották unalmasnak, izetlennek, sőt még a türelmetlen országgyülési fiatalság is figyelemmel kisérte hatályos szónoklatát. (Zsedényi Eduárd – Vasárnapi Ujság, 1860. június 3.)

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint egy év elteltével a társadalomban egyre világosabbá válik, hogy a kormány nem átmeneti megszorításokat tesz. A kormány rontotta a bérből és fizetésből élők helyzetét, példátlan módon kívánja liberalizálni a munkajogot, ezzel kiszolgáltatja a munkavállalókat a befektetőknek.
(MTI: Helyes célok, nem jó eszközök – Vasárnapi Hírek, 2007. június 3.)

A fentebbi számításokból tehát kitünik, hogy egy munkás ember teljes táplálására jelenleg, ételei összetétele szerint, 9½, 10½, 12½, 16, 19, 22½, 53, 59, 88 krajcárba kerül naponkint, és hogy azon munkások, kik majdnem kizárólag burgonyával és rizszsel táplákoznak, a legdrágábban élnek.
(B. L.: Az ember észszerűbb és olcsóbb táplákozásáról – Vasárnapi Ujság, 1866. június 3.)

Felhőszakadás és jégverés pusztított több szabolcsi településen. Nyírbélteken fél órán át mogyoró nagyságú jég hullott. A tűzoltókat délutánig hét településre, mintegy félszázszor riasztották.
(Jégverés Szabolcsban – Vasárnapi Bors, 2007. június 3.)

x* Pest. Bárhova fordul az ember, nem lát egyebet, mint összezuzott ablakokat, és legsürübben foly a beszélgetés a jégesőről, melly máj. 29-én esti 7 óra után olly hirtelen beköszöntött. Megelőzte azt, nem mondhatni forró nyári, de mégis bizonyos tikkasztó hőség, s még utána is szembetünően meleg volt a lég, melly későbben 9-10 óra táján már érzékenyen meghidegült. Amint esni kezdett, tüstént olly sürüen hullott a jég, hogy pár percz mulva már fehérlettek az utczák, mellyeken folyvást pengtek az észak felé néző ablakok töredékei. [...] Mi a nagyságot illeti, erről azt mondhatni, hogy nagy részben dió nagyságu volt, de sürün vegyitve tojásnyi, sőt itt ott alma nagyságu darabokkal is, mellyeknek alakjok nagyon eltért egymástól. [...] Mennyi lehet ez ablakok száma, nem tudjuk; de azt hallottuk, hogy mindjárt a jégeső után egy előkelő pesti üveges 50,000 ablaktáblát rendelt Bécsből telegraf által, egy másikról azt irja a P. L. hogy már másnap reggel 1/2 8 órakor 5000 tábla volt nála megrendelve, s míg Pest egyéb részeit igy paskolta a jégeső, addig a Ferencz külvárosra szépen sütött a nap.
(Tárogató – Vasárnapi Ujság, 1855. június 3.)

A világ a héten Mexikóra figyelt, hiszen több mint 250 tévétársaság élőben közvetítette a Föld legszebb hölgyeinek versengését, amelyen végül trónra emelték japán társukat. Mexikó azonban többett nyújt a szépség varázsánál.
(Oltványi Tamás: Mexikói dinamit – Vasárnapi Ász, 2007. június 3.)

A portugal nők nem érdemlik meg a „szép nem” nevet, általán rútak, korán vének, piszkosak; a fésünek különösen hatalmas ellenei, ugy hogy csak legfölebb vasárnapokon, akkor pedig az igaz, hogy mindenki szemeláttára, a sétákon s a házkapuk előtt szokták egymás fejét azon kis állatoktól megszabaditani, melyeket a majmok hasonló alkalmakkor mindjárt fel is falnak.
(Dr. Medl L.: Uti vázlatok Portugalliából – Vasárnapi Ujság, 1866. június 3.)

Júliusban Szegedi dallamok címmel Odry Zsuzsa operetténekes és Fodor Károly nótaénekes műsorát hallhatják a fogvatartottak, a két művészt a börtön lakóiból álló Csillag Band kíséri. A koncerthez kapcsolódóan Dankó Pista életéről rendezett vetélkedőn vehetnek részt az elítéltek.
(MTI: Fesztivál a szegedi Csillagban – Vasárnapi Hírek, 2007.június 3.)

** (Kápolna fölszentelés.) A lipótvári fegyház kóroda-kápolnája Nyitramegyében f. hó 26-dikán szenteltetett fel ünnepélyesen. Ez alkalommal a fegyenczekből alakitott zeneosztály játszott, s a többi megjelent fegyenczek énekkel kisérték őket. Este a fegyenczek egy fényesen kivilágított obeliszk körül sorakoztak, mely a kápolna alapitójának tiszteletére emeltetett. A fegyencz-zenekar a néphymnust, utána pedig a Rákóczy-indulót hangoztatá.
(Egyház és iskola – Vasárnapi Ujság, 1866.június 3.)

A habzó Rába a szentgotthárdi termálfürdő mellett folyik el, és a fürdő közvetlen közelében osztrák oldalon terveznek egy szemétégetőt is. A környezetvédők szerint a bojkott csak a kezdet: el fogják torlaszolni a határátkelőket és élőláncokkal próbálják megakadályozni a szemétégető felépítését is – írta meg a der Standard osztrák napilap.
(Bálint Orsolya: Bukott bojkottról beszélnek Bécsben – Vasárnapi Hírek, 2007.június 3.)

Ideje volna már egyszersmind, hogy az ezen csodaszerű üregben – mely sokkal kiterjedettebb és megszemlélésre méltóbb mint a németországi nagyhirü adelsbergi – a természet által oly szépen és bámulatos alakokban alkotott csepegő kőcsapoknak – mint egyedüli és többé vissza nem adható ékességeinek – könnyelmü, és senkinek hasznot nem hajtó letördelése, s a nagyobb daraboknak még szekérrel is történt elczipelése (valóságos barbár rablás) valahára már szünnék meg; a mit, és átalában az eddig hiányzott rendes felügyeletet, hazánk ezen nagyszerü természeti kincse felett őszintén ohajtunk.
(Az aggteleki barlang rendes kezelés alá jutott. – Vasárnapi Ujság, 1860. június 3.)

Hazánk legnagyobb nőcsábászai a negyedik iksz árnyékában úgy tűnik, hátat fordítanak korábbi életvitelüknek. Ganxsta Zolee, Szendrey Szásza és Dopeman is megunta a környezetükben állandóan cserélődő csajokat. Megállapodtak életük legnagyobb szerelme mellett.
(OZS: Babázni akar a három nehézfiú – Vasárnapi Bors, 2007.június 3.)

+ (Liszt Ferenczről) irják a német lapok, hogy rövid idő mulva össze fog kelni Wittgenstein herczegnővel.
(Mi ujság? – Vasárnapi Ujság, 1860. június 3.)