Kelemen, Klementina
3 °C
7 °C

Houston, van egy problémánk

2007.10.03. 11:25
Kapcsolódó cikkek (1)

Nem véletlen, hogy 5 millió dolláros különdíjat tűztek ki a Google X-díj keretében annak, aki korábbi sikeres holdraszállások hátrahagyott nyomaira bukkan, és azokról fényképeket készít a Holdra magánerőből eljuttatott robotjárművével: mióta a NASA tavaly bejelentette, hogy nem találják az első holdséta eredeti felvételeit, újra támad a nagy holdraszállás kamu néven ismert, Neil Armstrong kis lépésével egyidős, azóta popkulturális toposszá izmosodott összeesküvés-elmélet, mely szerint az amerikai űrhivatal meghamisította a történelmi pillanatot.

Ezt a korábban lehetetlennek tartott mutatványt utána még ötször megismételték

A NASA archívumából hiányzó mintegy 13 ezer mágnesszalag azóta sem került elő, noha több mint egy éve nagy erőkkel keresik: ezeken tárolták az első, embereket is szállító holdkomp, a Sas által sugárzott mozgóképet és telemetriás adatokat. Az egész világon élőben közvetített eseményt a tévékamera 1969-ben egy monitorról vette fel, ezért a ma is rendelkezésre álló mozgóképes anyag sokkal rosszabb minőségű, mint az elveszett eredeti. Feltűnően jó minőségűek viszont a Hold felszínén készült fényképek, melyekről szintén sokan, sokféleképpen próbálták bebizonyítani, hogy manipuláltak, beállítottak vagy hamisak.

A legmerészebb elképzelések szerint a 2001 Űrodisszea alkotója, Stanley Kubrick  rendezte az első holdraszállást, és a Földön, stúdiókörülmények között vették fel a jeleneteket. A produkciót legénység nélküli űrhajó sugározta vissza az űrből, hogy az amerikai lakosság mellett becsapják a szovjeteket is. Mások szerint a holdraszállás megtörtént ugyan, de nem akkor és nem úgy, ahogy a NASA közölte. Tény, hogy a NASA-ra és személy szerint Kennedy elnökre nagy nyomás nehezedett az ügyben, mert harminc milliárd dollárt költöttek az Apollo-programra, és az elnök az évtized végéig holdraszállást ígért. Az is tény viszont, hogy ezt a korábban lehetetlennek tartott mutatványt utána még ötször megismételték, és a további expedíciókról nem hiányoznak eredeti dokumentumok.

Buzz Aldrin ökölcsapással vetett véget egy ilyen típusú vitának

2002-ben az akkor 72 éves Buzz Aldrin, az első Hold-expedíció tagja ökölcsapással vetett véget egy ilyen típusú vitának: egy szkeptikus dokumentumfilmes hazugnak és csalónak nevezte, majd azt követelte tőle hogy esküdjön meg a Bibliára, hogy valóban járt a Holdon. A bíróság szerint Aldrint provokálták, ezért nem emeltek vádat ellene. A NASA ugyanebben az évben felkért egy írót, hogy könyvben cáfolja a holdraszállásokkal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket, ám a megbízást a könyv elkészülte előtt visszavonták, attól tartva hogy az ilyesfajta cáfolat csak növelné a közvélemény alakulására a tudósoknál érzékenyebb politikusokkal folyamatos költségvetési vitában álló űrhivatal szempontjából káros elképzelések körüli felhajtást.

A szkeptikusok szerint az is gyanús, hogy csak az Egyesült Államok, és az is csak az Apollo-programban küldött embereket a Holdra, sőt, egyáltalán a Föld körüli pályán kívülre az egész világtörténelem során. Miután az Egyesült Államok kiszállt a vietnami háborúból, a nagy médiafelhajtással övezett, sokak szerint a háborús píárveszteségek ellensúlyozására szánt Apollo-program is véget ért. Az utolsó tervezett missziókat törölték, és egy újabb holdraszállás ötlete sem merült fel senkiben hosszú évtizedekig. Idén viszont az amerikaiak és az oroszok is bejelentették, hogy egy leendő Mars-expedíció főpróbájaként 2020-ig, illetve 2025-ig a Holdra ismét embereket küldenek.

A több évtizede történt holdraszállások valódiságát megkérdőjelező elméleteket azért nehéz egyszerűen cáfolni, mert sem földfelszíni, sem űrtávcsövekkel nem lehet értékelhető felbontású fényképfelvételeket készíteni a helyszínekről, melyeken felfedezhetők volnának az expedíciók által hátrahagyott eszközök, például azok a holdautók, amiket az utolsó három expedíció vitt magával. Az Apollo-program 1972-es befejeződése óta egyetlen embereket szállító űrhajó sem hagyta el az orbitális, föld körüli pályát, és bár egy magáncég 2003-ban már beígérte, a Marssal ellentétben egyelőre sem a NASA, sem más nem küldött nagy felbontású fényképészműholdat Hold körüli pályára.

Egyetlen embereket szállító űrhajó sem hagyta el azóta a Föld körüli pályát

A tudományos közvéleményt a hat sikeres holdraszállásról készült rengeteg fénykép és filmfelvétel, az expedíciók során az űrhajósok által begyűjtött közel 400 kiló holdkőzet,  illetve a holdfelszínen hátrahagyott, lézeres távolságmérésre szolgáló tükrök bőven meggyőzték a holdraszállások valódiságáról. A szkeptikusok szerint viszont ezeket a feladatokat legénység nélküli űrhajók is végrehajthatták. Meggyőző cáfolatot, az Apollo űrhajók leszállási helyeit ábrázoló képeket leghamarabb a két hete felbocsátott, Hold körüli pályára szánt japán Selene műhold készíthet, hacsak a Google hobbistái be nem előznek.