Huba
17 °C
33 °C

Működésképtelen történet

2010.01.06. 08:55 Módosítva: 2010-01-06 08:55:12

Nyakunkon a választás. A pártaktivisták ébredeznek – már amelyiket sikerül a frakcióhercegeknek megtalálniuk csókjaikkal –, a tapétaragasztókat lassan feloldják a vízben, a postaládáink pedig utolsó nagy lélegzeteiket veszik a fuldoklás előtt. A településvezetők porszívózzák a szőnyeget a kultúrházban, hogy ha jönnek „fentről”, akkor megfelelően fogadják őket. De vajon mit kapnak majd cserébe? Vajon mennyivel ér többet egy olyan ember, akinek a települése kormánypárti vezetésű? Körülbelül háromszor.

„Mondd, mennyit ér az ember, ha bűntelen, de gyenge?”[1]

Azt mondják önkormányzati körökben, hogy egy település halálához csupán kétszer kell „elsodródni”. Elsodródni, hiszen a települések nagy része ma apró lélekvesztőként hánykolódik az állam nagy hajója mögött, a központi támogatási kötélbe kapaszkodva. Ha valakinek nincs ereje tartani a kötelet, az elsodródik.

Létezik azonban két mentőöv, ha azt elkapják, akkor újra van esélyük. Elvileg mindkét segítség csak azoknak a településeknek jár, amelyek életképtelenek. Az első az ÖNHIKI (önhibáján kívül nehéz gazdasági helyzetbe került település), a második a Működésképtelen Önkormányzatok Egyéb Támogatása.

Az ÖNHIKI-t azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyek „a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására.”[2] Ez nagyjából annyit jelent, hogy a bevételből nem képesek még a segélyeket, béreket, közüzemi számlákat sem kifizeti.

Önhikisnek lenni  a 90-es években szégyen volt, mára irigylésre méltó dologgá vált. Az önkormányzatoknál az egyik legnagyobb kincs az a pénzügyes, aki képes önhikissé varázsolni a települést, mert azt tudni kell, hogy ez egyre nehezebb dolog. Az ÖNHIKI elbírálása a Pénzügyminisztériumhoz tartozik, és ugyan találhatók kiskapuk, de a játszma mélyen szakmai alapon zajlik. Vagy inkább a szakma legmélyén, a trükközés sötét bugyraiban, ahol rendre a minisztérium kerekedik felül.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy az elmúlt 15 évben folyamatosan emelkedett az önhikis települések száma. Egészen 2006-ig. A további – a költségvetés számára már tarthatatlan – bővülés elkerülése érdekében egyre szigorúbb követelményeket kezdtek kidolgozni, így a jogosultak száma elkezdett csökkenni. A csökkenés persze nem azt jelezte, hogy megoldották volna egyik vagy másik település problémáit, ahol eddig gond volt, ott ezután is megmaradt, ezért az önhikis csökkentéssel párhuzamosan kompenzálni kezdték a településeket a Működésképtelen Önkormányzatok Egyéb Támogatása pályázattal.

Az első grafikonon láthatjuk, hogy míg 1993-ban alig kétszáz olyan település volt, amely kiegészítő állami támogatás nélkül nem volt képes működni, addig 2008-ban már 2000 fölé kúszott a számuk. Ma Magyarországon a 3200 önkormányzat kétharmada (66 százaléka) a működésképtelenség határára sodródott.

Forrás: PM, ÖM, ÁSZ, ÖnkorNet
Forrás: PM, ÖM, ÁSZ, ÖnkorNet

Ezt a tényt az Állami Számvevőszék is rögzíti idén szeptemberben, a 2010-es költségvetési javaslathoz fűzött véleményében.

„Segítsetek – segítsetek”[3]

Van, akin az ÖNHIKI sem segít. Ők a legszegényebbek, a halmozottan hátrányos helyzetben lévők, akiknek szinte egyáltalán nincs saját bevételük. Már látják a gödröt, hunyorogva már a település nevét is el tudják olvasni a kikészített fejfán, orrukat megcsapja a frissen kiásott föld szaga, de még az égre néznek csodára várva. A csodát pedig úgy hívják, hogy: „Működésképtelen Önkormányzatok Egyéb Támogatása”.

Ez a hivatalos megnevezés, de az önkormányzati szleng hamar átnevezte ezt is. A leghivatalosabb megfogalmazás a „BM ÖNHIKI”, utalva a rászorultságra (önhiki), illetve arra, hogy ez a belügyminisztériumhoz (BM) tartozik és nem a PM-hez. Ezt inkább a politikától magukat távolabb tartó köztisztviselők, közalkalmazottak használják, mint például a pénzügyesek. (Annakidején, amikor ezt az egészet kitalálták, még volt belügyminisztérium, és akkor az önkormányzatok hozzájuk tartoztak.

A településvezetők már lényegesen rövidebb és kifejezőbb nevet adtak neki, ez lett a „pofapénz”. Véleményük szerint a szakmaiság, a rászorultság mértéke már kevésbé volt mérvadó a bírálatnál, a jobb kapcsolatokkal rendelkezők, a tűzhöz közelebb állók többet kaptak, a többiek meg irigykedtek, vagy bosszankodtak. A könnyebb beazonosíthatóság kedvéért az éppen hivatalban lévő miniszter nevéhez is kötötték a támogatást, így volt először a „Lampert-forint”, majd a „Bajnai-fillér”, végül „Varga-peták”.

A pofapénz XXI. századi találmány, 2000-ben ítélték oda először önkormányzatoknak. Az első két évről alig lelhető fel információ, pedig a teljes képhez a 2002 előtti időszakot is fel kellene tárni, amikor még a Fidesz kormányzott.

Az Állami Számvevőszék már az első pillanatoktól kezdve fenntartásokkal kezelte a Működésképtelen Önkormányzatok Egyéb Támogatását, 2001 júliusi jelentésében például megállapítja, hogy a támogatások jórészét "nem objektív alapon" osztották el, a települések valódi pénzügyi helyzetét a belügyminisztérium meg sem állapíthatta.

„A támogatási ütemeken kívül, belügyminisztériumi vezetői intézkedésre 22 önkormányzat (ebből 3 megyei önkormányzat) részesült 394,3 millió Ft támogatásban. Ezzel a támogatási előirányzat 32,8%-át használták fel. Az egy önkormányzatra jutó támogatás összege ebben a körben 17,9 millió Ft, a legmagasabb jóváhagyott támogatási összeg 75 millió Ft volt, ami jelentősen meghaladta az átlagos támogatási mértéket" – írja az említett számvevőszéki jelentés, megállípítva azt is, hogy "12 önkormányzat két-három alkalommal is kapott támogatást az 1200 millió Ft-os előirányzat terhére, ebből 10 ÖNHIKI támogatásban is részesült. A működési forráshiányos önkormányzatok egyéb támogatási rendszerében az objektív döntés feltételei nincsenek meg, adott a lehetősége annak, hogy különböző csatornákból a forráshiányukat meghaladó támogatáshoz jussanak az önkormányzatok.”[5]

A Működésképtelen Önkormányzatok Egyéb Támogatása sustorgások és kézdörzsölések zajában, több mint 500 keresztapa polgármester jelenlétében született, épp az utolsó előtti pillanatban, mielőtt az új hatalom rájuk rúgta az ajtót. Ők aztán mindenkit kiebrudaltak, csak az újszülöttet kezdték el sajátjukként nevelgetni. A zajok és az áporodott levegő mit sem változott az évek alatt, csak az arcok és a simogató kezek egyre nagyobb mérete jelentett újdonságot.

Ezen a pályázaton évek óta kivételezett helyzetben vannak a kormányhoz közel álló polgármesterek, illetve településük.

Az Önkormányzati Minisztérium honlapján elérhető részletes adatok összevetve az Országos Választási Bizottság www.valasztas.hu honlapján bárki számára elérető információkkal meglehetősen érdekes képet rajzol. A következő grafikon az egy településre jutó, átlagos támogatási összeget mutatja meg, ezer forintban, annak fényében, hogy szocialista volt-e a polgármester, vagy nem.

Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság
Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság

A Működésképtelen Önkormányzatok Egyéb Támogatása juttatásai alapján egy olyan ember, akinek a polgármestere MSZP színekben nyert mandátumot, körülbelül háromszor annyit ér, mint bárki más. Mindegy hogy van-e munkája, vagy nincs, hogy az ország melyik felén él, hogy gazdag-e, vagy szegény.

Mivel csak az elmúlt másfél évben van kisebbségi kormányunk, a vizsgált időszak azonban hét évet ölel át, ezért az objektív megítélés kedvéért, a korábban koalíciós partnerként ugyancsak kormányzati erőként működő SZDSZ vezette települések támogatásait is megvizsgáltuk. Az eredmények azt mutatják, hogy egy szabaddemokrata vezetésű településen is sokkal jobb élni. Legalább kétszer jobb.

Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság
Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság

„Tudom a sors mostoha volt”[6]

Ivád község képviselőtestülete furcsa döntéssel borzolta fel a kedélyeket 2009. november elején. Nemkívánatos személynek nyilvánított 27 politikust. Az egész országot bejárta a hír, moralizáló vitákat hallhattunk arról, hogy mit engedhet meg magának egy képviselőtestület, és mit nem, hogy vannak-e jogi következményei a határozatnak, és vajon milyen atrocitás éri ezeket a politikusokat, ha mégis a faluba tévednek. Arról azonban keveset tudhattunk meg, hogy miért hozták ezt a döntést?

Ivád 400 fős zsákfalu Heves megyében, a Bükk és a Mátra találkozásánál. A táj festői, az életkörülmények pokoliak. Nincs ipar, nincs turizmus, nincsenek munkahelyek, a lakosság átlagéletkora egyre csak nő. Bezárták az iskolájukat, a postájukat, már az óvodájuk is tagintézményként működik egyetlen csoporttal. Az önkormányzat minden feladatot társulásban lát el, a polgármesterségtől elkezdve a gyerekjóléti szolgálaton át az orvosi ügyeletig. A Polgármesteri Hivatal egy 30 négyzetméteres zug, ahol egy titkárnő dolgozik a polgármester mellett, más nem. Vizesblokk nincs. Az épület mögött van egy pottyantós, vagy ha az nem felel meg, akkor át kell sétálni az oviba, vagy a kultúrházba. A hivatal homlokzatán vihartépett zászló lobog.

A falugondnoki szolgálat akkor született, amikor a kommunizmus meghalt. Húsz éve segíti a kistelepüléseken élőket, próbálja kiegyenlíteni az esélyegyenlőtlenségeket. Ivád 2008-ban nyert egy EU-s pályázaton, lehetőséget kapott beindítani a szolgáltatást. Ehhez viszont meg kellett venniük egy falugondnoki kisbuszt, mégpedig úgy, hogy az árát csak később kapják meg. A gépjármű körülbelül tízmilliót kóstált, a képviselőtestület viszont még soha ennyi pénzt nem látott egy összegben a falu számláján. Jöttek az ötletek, a cégek és az autószalonok, hogy majd ők leigazolják, mintha Ivád kifizette volna az összeget, aztán majd ha megérkezik pénz, akkor az egészet visszadátumozzák, keverik, kavarják. A polgármester a mutyizgatás helyett kiült a Parlament mellé koldulni, és mindössze két nap alatt megszerezte kamatmentes támogatásként az összeget a XVI. kerületi önkormányzattól. Nem volt sumákolás, igazi sikertörténet az egész. A pénz ott volt a számlán, a falu pedig belépett a bürokrácia labirintusába, ahonnét nem is keveredett ki 2009 februárjáig. Márciusban megvette a kisbuszt.

Aztán jött a hidegzuhany: mivel a kölcsönadott (és másra fel nem használható) tízmillió forint ott volt a számlájukon, amikor 2008 2009-be fordult szilveszter éjjelén, a Pénzügyminisztérium gazdag településnek minősítette a falut, és kizárta az önhikisek köréből. Hiába volt minden kérelem, ultimátum és könyörgés, hogy tekintsék félreértésnek a dolgot, hiszen az önhikis 7-8 millió nélkül meghal a falu, a pénzügyminiszter jogszabályok kötegével takarta el szemét, száját, szívét, és csak a két széttárt kar látszódott ki a sok dosszié mögül. Utolsó mentsvár volt a Működésképtelen Önkormányzatok Egyéb Támogatása. Ha itt kompenzálnák a hibát, akkor minden visszazökkenne az addig is éppen elég sáros és göröngyös, de legalább valahová vezető kerékvágásba. A polgármester még azt is vállalta, hogy társadalmi megbízatásban fogja ellátni a polgármesterséget és nem főállásban, hogy ezzel is könnyítsen a falu költségvetésén, és bizonyítsa a minisztérium felé együttműködési készségét. Ekkor jött a sokkoló értesítés, hogy az igényelt 13 millió forint helyett nem hogy 7-8 milliót nem adtak, de mindösszesen félmillió forint jutott Ivádnak. Aztán megnézték, hogy kik kaptak, és hogy mennyit, és ekkor úgy döntöttek, hogy felemelik a hangjukat, és kitiltják a mutyizgatós politikusokat a faluból. Elegük lett a sógor-komaságból, a kormányhoz közelállók privilégiumából, és hogy nem a rászorultságot nézik a pályázatok elbírálásánál, hanem a polgármester pártállását.

A döntésüket mindenki kritizálta, de a tartalmi hátterét senki nem cáfolta a kormány részéről!

Amikor a képviselőtestület meglátta a cikkben korábban bemutatott grafikonokat, az alpolgármester azt kérdezte, hogy annak ellenére, hogy ő nem naiv, és az adatok magukért beszélnek, nem lehet-e, hogy egyszerűen csak az igazán rászoruló településeket – szerencsétlen egybeesések miatt – többnyire pont szocialista polgármesterek irányítják, és akkor is ők lennének a legjobban rászorulva, ha más lenne a polgármester?

Vizsgáljuk meg külön azokat a településeket, ahol a két ciklus között egyszer szocialista, másszor nem szocialista polgármester ült a vezetői székben. Ha a település rászorultsága alapján adták a pénzt, akkor a két ciklusban megítélt támogatási összegek között nem lehet érdemi eltérés.

A könnyebb elemezhetőség kedvéért csoportosítsuk e településeket tízesével. Az elsők között azok vannak, akik a legkevesebbet, az utolsóban, akik a legtöbbet kapták.

Ritkán jutott hasonló összeg a településeknek a két ciklusban. A következő grafikon vegyes képet utat. Ne felejtsük el azonban, hogy itt még a támogatási összegek 4 millió forint körül mozognak, ami megfelel az országos átlagnak. Talán vannak olyan szocialista települések, akik nem tudtak, vagy a polgármester nem akart igazságtalan előnyökért lobbizni, így kaptak pusztán annyit, amennyit mások is. Ha bővebb helyismerettel rendelkezhetnénk, akkor talán az is kiderülhetne, hogy egy-egy szocialista polgármester nem örvend akkora népszerűségnek a párton belül, mint mások, de ez puszta konspiráció.

Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság
Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság

A következő grafikonnál három olyan település is volt, akik többet kaptak akkor, amikor nem szocialista polgármesterük volt. Kis utánajárással kiderült, hogy a polgármester személye nem változott a két ciklus között, csupán egyszer MSZP színekben indult el, a másik alkalommal meg nem. Ezekben az esetekben feltételezhető, hogy az MSZP-s kötődés akkor is fellelhető volt, amikor függetlenként látta el a településvezetői feladatot.

Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság
Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság

A későbbi grafikonoknál nem az a kérdés, hogy minden esetben párthovatartozási alapon osztották-e szét a pénzt, hanem hogy a tendencia mit mutat. Nem tudjuk Öreglak, vagy Jásztelek helyzetét, egyszerűen csak fogadjuk el a tényt, hogy vannak kivételek is. Azt viszont ne veszítsük szem elől, hogy még mindig „aprópénzekről” beszélünk, a két település is még 20 millió alatt kapott támogatást. Az ellenpéldák ellenére Vizslás, Tiszavasvári, vagy Boconád esete igencsak demonstratív!

Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság
Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság

20 millió fölötti támogatásnál már ritkán látunk az általános tendenciától való eltérést. Egyedül Fehérgyarmat érdekes ebből a szempontból, ugyanis sokkal több pénzt kapott, amikor nem szocialista vezetője volt a városnak. A korábbi polgármesterről nincs fellelhető információ, csupán annyi hogy az MSZP színeiben nyert 2002-ben. 2006-ban aztán elsöprő győzelmet aratott a Fidesz, az új polgármester pedig a Parlamentből érkezett, azaz országgyűlési képviselőként is dolgozik. Azok a parlamenti folyosók...!

Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság
Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság

Eljutottunk a jelentős mértékű támogatásokig, a piros felhőkarcolókig. Egyetlen megjegyzés: hogy lehet Fonyód működésképtelen település?!

Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság
Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság

Az utolsó grafikonnál egyedül Heves városán akadhat meg a szemünk. Az új polgármester Fidesz színekben nyert, azonban valami történhetett a háttérben, hiszen megyei Fidesz elnök volt, majd hirtelen kizárták a pártból, a megyei frakcióból, egyszóval nem kívánatos lett a pártjában.[7]

Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság
Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság

Egy a nevét elhallgatni kívánó kistelepülési polgármester úgy gondolta a kimutatások láttán, hogy ha mindig azok a települések szorultak a legjobban a segítségre akiknek a vezetőjük kormányközeli volt, akkor „csak” azt a következtetést lehet levonni, hogy a szocialista polgármesterek a legalkalmatlanabbak egy település vezetésére.

Ő csak egy volt a több tucatnyi polgármester, települési képviselő közül akik a cikket látták. Bogarásztuk az adatokat, következtetéseket vontunk le, és elemeztük a helyi viszonyokat. Sokan azon a véleményen voltak, hogy ez csak egy nagyon kis szelete az egész tortának, utána kellene nézni a Leadertől elkezdve a kistérségeken át, a TEKI, LEKI pályázatokig mindennek. Volt azonban valami, ami minden beszélgetésen közös volt: a döbbent csend a grafikonok láttán. Mindenki tudta korábban is, hogy pofapénzről van szó, mindenki tudta, hogy ki kap többet és ki kevesebbet, de az arányok és az összegek láttán szinte mindenki megdermedt.

Eltűntek a személyes sérelmek, a saját település gondjai, sokkal inkább csúsztak át a számok közül valami metafizikai mezőre, ahol az értelmét keresték a dolgoknak. Vajon, hogy lehet ennyire szemérmetlenül kedvezni a sajátjaiknak, amikor ők választott vezetők, és azok is rájuk szavaztak, akiket most hátratolnak? Milyen szív mozog bennük? Az előző grafikonokat egyesítésével, egy igazi, szocialista szívritmust láthatunk.[8] Ne értelmezzék, érezzék, aztán válaszoljanak a korában feltett kérdésre, hogy volt-e joga, vagy erkölcsi alapja Ivádnak nemkívánatos személynek nyilvánítani azokat  politikusokat, akiknek így ver a szíve!

Forrás: ÖM, Országos Választási Bizottság

„Fejedelmünk, István”[9]

Ivád község persona non gratai közül nem sokan jeleztek vissza a testületnek, akik tették, azok is inkább a sajtón keresztül üzentek, azonban egyetlen levél postán is érkezett a faluba. Gyenesei István, volt önkormányzati miniszter kérte ki magának a döntést, utasította vissza a vádakat. Akkor most koncentráljunk rá, illetve az ő időszakára egy kicsit.

Gyenesei István a 70-es évek elején lett KISZ tag, ahol először a Somogy Megyei bizottság titkára, majd a KISZ Központi Bizottság mezőgazdasági és falusi osztályának vezetője lett. A 80-as évek elején az MSZMP KB instruktora, majd 1985-ig a Somogy Megyei Bizottság gazdaságpolitikai titkára volt. 1975-től a széthullásig MSZMP tag volt, 1985-ben kinevezték a Somogy Megyei Tanács elnökévé, az ország legfiatalabb tanácselnöke volt.

1990-től négy éven át a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke volt, majd négy év bankárkodás után 1998-tól 2006-ig ismét a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke lett. A 2006-os parlamenti választásokon függetlenként, a Somogyért Egyesület képviseletében került be az Országgyűlésbe, ahol a sport- és turisztikai bizottság tagja lett. 2008. április 28-ánGyurcsány Ferenc miniszterelnök a kisebbségi kormánnyá átalakuló második Gyurcsány-kormány önkormányzati miniszterének jelölte. Az Országgyűlés önkormányzati bizottsága május 14-i ülésén jelöltségét nem támogatta, de a miniszterelnök fenntartotta jelölését, így a köztársasági elnök kinevezte miniszterré, és Gyenesei május 19-én letette miniszteri esküjét. A 2009-ben megalakult Bajnai-kormányban nem kapott szerepet.[10]

Gyenesei István nagyon sokat köszönhet Somogy megyének, nézzük meg, hogy megpróbálta-e ezt meghálálni, mennyire húzott haza a szíve! Annak érdekében, hogy ne Gyenesei miniszter úrra legyen kihegyezve a vizsgálat, ne csak az ő idejét vegyük górcső alá, hanem a rendelkezésre álló összes adatot, azaz 2002-től szinte napjainkig.

A megyék összehasonlításánál nem csak az egy főre jutó támogatási összeget vizsgáljuk, hanem színkódokkal megjeleníttetjük az egyes megyék fejlettségi szintjét is, hiszen az objektív konklúzió levonásához elengedhetetlen a rászorultság mértékének ismerete is. A besorolásnál Király Zsolt munkájára hagyatkozunk, melyben a vizsgálati szempontok az egy főre eső GDP (6-os súlyozás), a nettó kereset (5), index (2), munkanélküliségi ráta (4), az ipari (3), és az építőipar (1) volumene. Ennek alapján 6 kategóriát különíthetünk el. Nyilvánvalóan lehetne más szempontrendszer alapján is rangsort felállítani a megyék között, de Király Zsolt elemzése elfogulatlannak, szakmailag helytállónak és elfogadhatónak tűnik, nem utolsó szempontként pedig mindenki számára elérhető az interneten. (http://alia.karolyrobert.hu/upload/upload/KJT_publikacio_KZs_01.pdf)

Somogy megye nominálisan is majdnem a legtöbbet kapta a Működésképtelen Önkormányzatok egyéb Támogatásában, azonban az egy főre kivetített összeg mutatja meg a valódi arányokat. A grafikon 2002-től napjainkig minden évet összesítve mutat.

Forrás: ÖM
Forrás: ÖM

Ugyan hét olyan megye is található, amelyik sokkal rosszabb helyzetben van, mint Somogy, ráadásul van, amelyik majd kétszer akkora, de a hazai szív felülírta a szociális érzékenységet.

Ha kifejezetten Somogy megyére koncentrálunk, akkor a következő grafikonon azt láthatjuk, hogy miként értékelődik fel egy somogyi ember az évek során pusztán azért, mert van egy miniszterük.

Forrás: ÖM
Forrás: ÖM

A 2009-es adat kevésnek tűnik. Egyrészt még nem fejeződött be a teljes elbírálás, hátravan legalább egy szakasz, amelynek eredményét csak decemberben teszik közzé, másrészt Gyenesei István parlamenti székéről lehúzták a bársonyt (nem kapott szerepet a Bajnai-kormányban), és újra „egyszerű” képviselővé vált. Azonban, mielőtt elhagyta a minisztériumot, gyorsan, külön elbírálással megítélt 300 millió forint támogatást a rászoruló településeknek. Nézzük meg, mely megyék részesültek előnyben, ennél az első ütem előtti etapban! (Amelyik megyét nem látják, az nem kapott egyetlen forintot sem)

Forrás: ÖM
Forrás: ÖM

A részletes, településszintű vizsgálatból kiderül, hogy a soron kívüli bírálatnál a 31 támogatott somogyi település közül, 12 van Gyenesei István egyéni választókörzetében. Találhatunk még három olyan települést (Medgyesbodzás, Demecser, Tiszabecs) amelynek már az új, Varga miniszter úr nyújtott támogatást. Az egyik szocialista vezetésű, a másik békési (ahogy a miniszter is), a harmadik a kakukktojás.

„Gyarló az ember - ahhoz a párthoz áll, ahonnan többet remél”[11]

Minden megyének van saját önkormányzata, elnökkel, testülettel, bizottságokkal. Többnyire a megyei intézményeket, közigazgatási irodákat üzemeltetik, de szerepük egyre inkább csökken, hiszen az EU-hoz sokkal inkább közelebb álló regionális közigazgatási rendszerre kezdünk átállni. A megyei önkormányzat összetétele a pártokra leadott listás szavazatok alapján alakul ki, egyetlen közvetlenül választott képviselő sem ül a soraikban. A Működésképtelen Önkormányzatok Egyéb Támogatásánál a megyei önkormányzat politikai hovatartozása legalább annyira meghatározza a várható támogatás mértékét, mint ahogy azt a települési szinten tapasztalhattuk.

2002-ben mindössze Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyében alakult Fidesz irányítású megyei önkormányzat, Zalában patt helyzet volt, így semleges területnek tekinthetjük (40-40%-ot ért el a két nagy párt, 20%-ot a civilek, vélhetően ők befolyásolták a döntéshozatalokat), az összes többi helyen a szocialisták, illetve a koalíció győzött. Ha objektív szemmel vizsgálódunk, akkor a három fideszes megye mind jó gazdasági helyzetben volt már akkor is (legalábbis a többi megyéhez képest), így gondolhatjuk, hogy talán nem is kértek kiegészítő támogatást. Sajnos erről nincs adatunk, csak azt tudjuk megállapítani, hogy nem kaptak pénzt. Ennek megfelelően elég unalmasra sikeredett az első ciklus összefoglaló grafikonja. A színekkel ne is az éveket különítsük el, inkább a megye pártkötődését mutassuk be piros, vagy narancssárga árnyalattal (zöld legyen a „független” Zala).

A grafikonon csak azok a megyék szerepelnek, amelyek önkormányzata egyáltalán kapott bárilyen mértékű támogatást.

Forrás: ÖM
Forrás: ÖM

2006-ban gyökeres változás történt, tulajdonképpen egyedül Heves megyében sikerült a szocialistáknak maguknál tartani a hatalmat, minden más megyében tarolt a Fidesz. Hevesben is furcsán alakult ki a szocialista többség, hiszen 20-20 képviselője volt mindkét oldalnak, és nagyon sokáig úgy tűnt, hogy új választásokat kell kiírni, mivel működésképtelenek voltak. Az utolsó pillanatban azonban sikerült az egyik fideszest rávenni, hogy hagyja el a frakcióját, legyen független és szavazzon minidig a szocialisták mellett. A megállapodás megköttetett, az MSZP-nek maradt egy megyéje, a független képviselő pedig alelnök lett.

Annak ellenére, hogy a szavazategyenlőség problematikája megoldódott, úgy tűnik, hogy a fejekben megmaradt a működésképtelen jelző. Ennek megfelelően az egyetlen még harcoló barikádot munícióval is ellátták a miniszterek a Működésképtelen Önkormányzatok Egyéb Támogatásában.

Forrás: ÖM
Forrás: ÖM

Az ÁSZ vizsgálatából kiderül, hogy a Heves megyei önkormányzat még azt is el tudta érni, hogy önhikis legyen:

„Az Önkormányzat a hiánykezelési tervben foglaltaknak megfelelően „a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások”-ra pályázott, amelyekből a 2006. évben 35 millió forint (30 millió ÖNHIKI!, 5 millió egyéb BM keret), a 2007-2008. években 100-150 millió Ft (Működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása!) támogatást nyert.”[12]

Gondolhatnánk, hogy már nincs baj, a segítséggel kilábalt a megye a bajból, ám az ÁSZ aggodalmát fejezte ki a segítségnyújtás ellenére is:

„Az Önkormányzat eladósodása 2006-2008 között növekedett, mivel a hosszú és rövid lejáratú fizetési kötelezettségek év végi állományának növekedése meghaladta az összes forrás állományának növekedését. Az eladósodási mutató a 2006-2008 években 3,5%-os, 16,3%-os és 15,5%-os arányt mutatott, amely 2006-2007 között 12,8 százalékponttal emelkedett a kötvénykibocsátásból származó kötelezettségek növekedése miatt.”[13]

Talán pont ezen jelentést olvasva gondolták úgy 2009-ben az Önkormányzati Minisztériumban, hogy ugyan a gazdasági válság, és a recesszió hatására 2009-ben sokkal kevesebbet tudnak adni a megyei önkormányztoknak, de azt legalább célzottan adják.

Forrás: ÖM
Forrás: ÖM

„Valakinek holnap le kell mondani hivataláról.”[14]

Ivád község képviselőtestülete nem az egyes politikusokkal, főleg nem kifejezetten az MSZP, vagy az SZDSZ politikusai ellen nyilvánítottak véleményt, hanem a mutyizgatós, sógor-komaságos, a rászorultság helyett a párthoz való kötődést előnyben részesítő politikai habitussal szemben fogalmaztak meg kritikát. Nem az egyes pártok, vagy személyek, hanem általánosságban a közélet mocskossága, és az ebből való kilábalás reményének majdnem teljes hiánya ösztökélte őket az elég sarkalatos megszólalásra. A testület azt ígérte, hogy ha  2010-es választásokon kormányváltás lesz, – a közvélemény-kutatások szerint több mint valószínű, hogy a Fidesz irányítja majd az országot – és az újak ugyanezzel a hozzáállással osztják a pénzt, akkor ők is fel fognak kerülni az ivádi nemkívánatos személyek listájára.

Jogi következménye persze nincs sem annak, hogy Ivád így döntött, sem annak, hogy így osztották az elmúlt években a pénzeket, azonban a szégyen – ha még van ilyen a politikában – örökre megmarad.

(A szerző Ivád község polgármestere, az LMP országos választmányának tagja)

[1]Szörényi Levente - Bródy János: István a király rockopera – „Oly távol vagy tőlem (és mégis közel)” részlet

[2]2007. évi költségvetési törvény 6-os mellékletének vonatkozó pontja

[3] Szörényi Levente - Bródy János: István a király rockopera – „Te kit választanál?” részlet

[4] ÁSZ– JELENTÉS a kötött felhasználású és a működési forráshiányra biztosított önkormányzati támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzéséről – 2001 július

[5] Szörényi Levente - Bródy János: István a király rockopera – „Szállj fel szabad madár!” részlet

[6] http://www.heol.hu/heves/kozelet/mar-nem-fideszes-a-frakciobol-is-kizartak-a-polgarmestert-266222

[7] A 10. grafikon adatai a korábban bemutatott, tízes csoportosítású kimutatások összessége. A vízszintes tengelyen a települések találhatóak, az első Vámoszsabadi (ahogy a 4-es grafikon első települése), az utolsó pedig Bátonyterenye (9-es grafikon utolsó települése), köztük pedig a fentebb bemutatott 58 többi település (ennek megfelelően olvashatatlan lenne, ezért értelmetlen is feltűntetni minden egyes település nevét). A függőleges tengely skálája millió forintban mutatja a megítélt támogatás mértékét, pirossal az látható, hogy mennyit kaptak amikor szocialista vezetésű volt a település, sárgával amikor nem. A grafikon nem alkalmas részletes elemzésre, csupán egy általános tendenciát igyekszik bemutatni.

[8] Szörényi Levente - Bródy János: István a király rockopera – „Fejedelmünk István!” részlet

[9] http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyenesei_Istv%C3%A1n

[10] Szörényi Levente - Bródy János: István a király rockopera – „Gyarló az ember” részlet

[11] ÁSZ - Jelentés a Heves Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről 28.oldal

[12] ÁSZ - Jelentés a Heves Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről 31.oldal

[13] Szörényi Levente - Bródy János: István a király rockopera – „Te kit választanál?” részlet