Magyarország jó oldalon harcol
További Jegyzet cikkek
A legfontosabb dolog, amit el kell felejtenünk a magyar katona halálát okozó hétfői afganisztáni támadás kapcsán, hogy ez valamiféle ritka és különleges incidens lett volna. A valóság az, hogy noha az az alakulat, amihez az elesett katona tartozott, valóban nem vesz részt támadó műveletekben, a honvédségnek két olyan egysége is van Afganisztánban, ami harcoló-harctámogató feladatokat lát el, és bőven kiveszi a részét a háborúból.
Ezek az alakulatok – a szintén Baglan tartományban állomásozó műveleti támogató és összekötő csoport (OMLT) és az ország egy másik pontján tevékenykedő különleges műveleti csoport – rendszeresen és feladatszerűen összeütközésbe kerülnek a lázadókkal. Az OMLT harmadik és negyedik váltása az elmúlt egy évben konkrétan többet harcolt, mint bármelyik magyar katonai alakulat a második világháború óta (bár ez önmagában nem nagy szó).
Maffiaszervezetek
Baglan tartományban a biztonsági helyzet kimondottan rossz. A két-három éve még viszonylag békés környéken 2008 körül két jelentős lázadó csoport is aktivizálta magát. Az eredeti tálib rezsim vezéralakjához, a feltehetőleg Pakisztánban bújkáló Omár mollához kötödő tálibok, és a szovjetek elleni háború egyik vezéralakja, a szintén Pakisztánban rejtőző Gulbuddin Hekmatyar vezette Hizb-i Iszlámi. Az ellenállók rendszeresen rajtaütnek a főúton haladó konvojokon és rendőri ellenőrzőpontokon, és részben ellenőrzésük alatt tartanak két járást, egyet éppen a fő magyar tábor közvetlen szomszédságában.
Egyik csoport sem valamiféle romantikus, vonzó szabadságharcos társaság: gyakorlatilag fegyveres maffiaszervezetekről van szó, amelyek a politikai iszlám és a xenofób afgán nacionalizmus álcája alatt sarcot vetnek ki a lakosságra, kényszersorozást folytatnak, benne van a kezük az ópiumexportban, brutális terrorral bánnak el azokkal, akik együttműködnek a külföldi katonákkal, és a terület feletti kontrollért egymással is harcba szállnak. Az év elején legalább hatvan ember halt meg Baglanban a tálibok és a Hizb közötti háborúban, amelyből a tálibok kerültek ki győztesen. Azóta ők jelentik a fő ellenálló erőt a tartományban.
Állandó harc
Az afgán kormányerők körülbelül egy éve próbálkoznak azzal, hogy Baglanból kiszorítsák az ellenállókat, amerikai, német, belga és magyar támogatással. Az amerikaiakkal közösen működtetett magyar OMLT-nek az a feladata, hogy képezze és művelet közben támogassa az afgán hadsereg egyik Baglanban állomásozó zászlóalját. A szinte állandóan zajló hadműveletek miatt ez praktikusan egy dolgot jelentett az elmúlt évben: harcot. Az OMLT nagyon sokszor került összeütközésbe az ellenállókkal, sokat megöltek, de maguk csak egy sérülést szenvedtek el (egy amerikai katonát áprilisban repesztalálat ért az arcán).
Az afgán hadsereg és a NATO ellenük irányuló tisztogatóműveletei taktikai értelemben lényegében mindig sikeresek voltak: a tálibok nem tudnak megnyerni szinte egy összecsapást sem, nincsen elég tűzerejük. A probléma az, hogy a műveletek általában úgy végződnek, hogy az afgánok és a szövetségesek otthagyják a megtisztított területet, hiszen az Istennek sincs annyi katonája, hogy mindenhol jelen legyen. A megvívott területre aztán általában visszaszivárog az ellenség.
Nem lehetett kivédeni
A hétfői rajtaütéssel kapcsolatban a legfontosabb, hogy akármilyen óvatos az ember, az ilyeneket igazából nem lehet kivédeni. A régi harckocsiaknákból, műtrágyából házilag összeszerelt robbanószerkezetek pokolian veszélyesek, elkerülni őket teljes bizonyossággal nem lehet, és gyakorlatilag nincs az a páncélzat, ami egy nagyobbtól megvédene. A szövetségesek által elszenvedett veszteségek többségét ezek okozzák. A magyarok által használt Humveek, BTR-ek és Toyoták egyébként nem tartoznak a legmagasabban páncélozott kategóriába, bár a tűzszerészek által használt Cougarok igen.
A páncéltörő gránátok (az egyik magyar járművet RPG-találat érte) ellen telitalálat esetén leginkább csak imádkozni lehet, bár egy jobban páncélozott Humveenál a becsapódás szögétől, a robbanófej állapotától és a találat pontos helyétől is függ, hogy a robbanás ereje be tud-e hatolni az utastérbe. A lényeg, hogy erről a tragédiáról magyar oldalon valószínűleg senki nem tehet. Igazából az ellenállók amatőrségének is nagy szerepe van abban, hogy még csak egy halálos áldozata volt a támadásoknak. A tálibok fegyverzete jellemzően rossz, általában rosszul is bánnak vele, bár egy-két okosan felépített lesállást megtapasztaltak már a magyar katonák.
A felszerelésen volna mit javítani
A honvédelmi miniszter hétfőn azt mondta, hogy a magyar katonák felszereltsége kielégítő. Ebben nagyjából igaza van, de azért bőven lehetne mit javítani. A fő probléma a Humvee páncélozott gépkocsik műszaki állapota, ami katasztrofális, állandóan lerobbannak, néha művelet közben is. Pótalkatrész alig van hozzájuk, az amerikaiaktól lehet csak szerezni, rendszertelen időközönként. Erről nem a honvédség tehet, a Humvee nálunk nincs hadrendben, az amerikaiaktól béreljük őket, a logisztikai ellátás az ő feladatuk lenne. A fő gond az, hogy a Humveek régi modellek, és már nem elég jó az alkatrészellátás.
Tavasszal az afgánok harci támaszpontokat építettek a Baglan folyó nyugati partjára, ahol az ellenséges vidékek kezdődnek. Hogy ez hozzásegít-e ahhoz, hogy stabilizálják a környéket, azt egyelőre nem tudni. Jó hír, hogy a magyarok mellett nemrégiben Baglanba települt egy század amerikai lövész is, bár egy ekkora tartományra ez kevés. A lázadók tartós kiszorítása egy nagyobb területről egyáltalán nem lehetetlen, de ehhez rengeteg katona kell. Valószínűleg hozzá kell szokni, hogy Baglanban rossz a helyzet, és harcolni kell.
Van ennek értelme?
Hogy az egész háborúnak van-e egyáltalán bármi értelme, arra nem könnyű választ adni. Magyarország legalább a jó oldalon harcol. A misszió ENSZ-felhatalmazással zajlik, és több tucat ország vesz benne részt, köztük muszlimok is. A magyar katonák rengeteget segítettek a baglani embereknek az elmúlt négy évben, még ha csak olyan apróságokról is legyen szó, mint például egy kút kiásása. Ezek a dolgok számítanak az ott élőknek, mert semmijük nincs, a tálibok meg leginkább csak rombolnak.
Hamid Karzai afgán rezsimje kétségtelenül nem egy kimondottan vonzó társaság, korrupt és inkompetens, és az erőszakos, fosztogató afgán rendőrt még a tálibnál is jobban utálja a legtöbb afgán. De a tálibok eszelős rémuralmánál Karzai még mindig jobb, és nem csak azért, mert nem az al-Kaidát választja stratégiai szövetségesül, hanem azért is, mert az egyébként sokszor meglepően modern, nyitott és életigenlő afgánoknak is több lehetőséget ad, mint az országot a kőkorszakba visszakényszerítő, iskolagyújtogató, a nőket állati sorba taszító tálibok, akik a kabuli futballstadionban is csak annyi fantáziát láttak, hogy akasztófának használták a felső kapufát.
A fő gond az, hogy nem igazán látszik, hogyan lehetne Karzai instabil, rothadó rezsimjére bármit építeni. A NATO új stratégiája lényegében az afganizáció – fokozatosan áthelyezni a felelősséget az afgán biztonsági erőkre és az afgán államra. Erősen kérdéses, hogy ez működhet-e, még akkor is, ha vannak részeredmények, még a legveszélyesebb déli tartományokban is. Az ország egyre erőszakosabb, a háború egyre véresebb. Előbb-utóbb a NATO-nak el kell onnan jönnie – az amerikaiak jövőre tervezik megkezdeni a kivonulást –, és lehet, hogy utánunk minden széthullik.
Egy viszont biztos: Magyarország NATO-tagállam, eképpen pedig részt kell vennie a NATO-misszióban, mint mindenki másnak is. Ez nem kényszer, hanem felelős viselkedés kérdése. Ha mi számítani akarunk a szövetségeseinkre, akkor nekik is számíthatniuk kell miránk. És Magyarországra eddig lehetett számítani. Amíg a NATO-nak béketámogató erők kellettek, még 2006-ban, akkor adtunk Baglanba tartományi újjáépítési csoportot. Amikor nehezebbé vált a helyzet, adtunk kiképző-harctámogató erőket és egy különleges alakulatot. Ezt a szövetséges országok nagyra értékelik, főleg egy ilyen kicsi országtól. És talán még azt is megértjük, hogy még egy ilyen kicsi országnak is kell némi felelősséget vállalnia azért, ami a határain túl zajlik.
(A szerző könyve a Magyar Honvédség afganisztáni háborújáról 2011 elején jelenik meg az Atheneaumnál. Tavasszal töltött három hetet az afganisztáni magyar kontingenssel.)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Vélemény
Mindenki számol – az új Bajnokok Ligája mérlege
Dénes Ferenc: Siker vagy veszélytelen Szuperliga?
február 6., 12:59
- Vélemény
A Soros- és demokrata boszorkányok elleni harc helytelensége
Olyan állami intézményrendszer kell, amely minden politikai, közéleti nézet terjesztését azonos feltételekkel támogatja.
február 10., 15:30
- Vélemény
Mennyire píszí nyelvileg a metoo? – ideje lenne egy újabb nyelvújításnak!
Ezért baj, hogy új szavaink már politikai filteren keresztül jutnak el hozzánk.
tegnap, 18:25
- Mindeközben
Rekordösszegű vásárlás a Kincsvadászokban, ez a régiség kelt el eddig a legdrágábban
tegnap, 21:02
- Mindeközben
Nagy Ervin szerint az RTL elfelejtette őt: „Lehet, hogy lejárt ott kicsit a mandátumom”
tegnap, 19:40
- Mindeközben
Igazi zseni ez a 4 éves kisfiú, különleges képességén már nem csak szülei, de a netezők is ámulnak
tegnap, 18:02
- Címlapon
Egyre több embert érint a betegség, és nem is tudnak róla, hogy segítségre szorulnak
A szűkös gondozói kapacitáson is segíthet a mesterséges intelligencia.
tegnap, 21:03
- Címlapon
Orbán Viktor optimista és harcias volt, ütött és ígért is
A miniszterelnök megtartotta hagyományos évértékelő beszédét.
tegnap, 17:43
- Vélemény
Kóka János: Az egészségügy megújításának 10 pontos, 10 ezer milliárdos programja
A politika úgy vigyáz e korhadt rendszernek az érinthetetlenségére, mintha valamiféle kincs lenne. Vitairat.
február 7., 08:03
- Vélemény
Krasznahorkai László válasza Kollár Árpádnak – és a viszontválasz
A két levelet az írók engedélyével közöljük.
február 9., 08:09
- Vélemény
Bödőcs esete a pannon Frankensteinnel
Remélem, a sztárhumorista közéleti térlátása nem szenvedett maradandó károsodást. Németh Róbert írása.
február 10., 08:00
- Vélemény
Ujhelyi István: Abszurditás vagy moszkvai kényszer magyarázza az AfD-hez való fideszes közeledést
Orbán Viktor nemrég még Helmut Kohlt tartotta politikai mentorának.
február 7., 12:48
- Vélemény
Ezen a négy kérdésen áll vagy bukik Trump „gázai Riviéra” terve
Az amerikai elnök rendezési tervét mindenki elutasította – Nagy Dávid írása.
február 14., 07:35
- Vélemény
Megadja Gábor: A korlátozó valóságról
Az emberi mindenhatóság gondolatából az a kellemetlenség fakad, hogy megszűnünk szabadnak lenni.
január 24., 12:53
- Vélemény
Az egyetemi rangsorok megítélésének dilemmája
A felsőoktatási ranglisták nem határozzák meg egyértelműen, melyik a legkiválóbb, mégis van értelme – Szakos Enikő írása.
február 16., 10:19
- Címlapon
Válaszoltak Orbán Viktornak a Budapest Pride szervezői
Nem lesznek senki bűnbakja, olcsó politikai színjátéknak nevezik a betiltást.
tegnap, 20:16
- Vélemény
Az éber ész két villanása közt
A politikusoknak is jó érzékük van a szürreális performanszokhoz.
február 15., 08:59
- Címlapon
Havasi Bertalan elárulta, miért nem akar többé Orbán Viktor sajtófőnöke lenni
A miniszterelnök évértékelőjére érkezve nyilatkozott a sajtónak.
tegnap, 19:03
- Címlapon
Donald Trump benyújtotta a számlát Kijevnek, horribilis összeget követel
Nagy árat fizethetnek az ukránok, de Zelenszkij nem ír alá semmit.
tegnap, 19:36
- Vélemény
A konteó, ami már nem konteó
Járványok és összeesküvés-elméletek, avagy a CIA sem áll mindig erős lábakon.
január 27., 07:22
- Mindeközben
Újabb sztárpár a láthatáron, ez a színésznő csavarhatta el Andrew Garfield fejét
tegnap, 14:57
- Vélemény
Demeter Szilárd: Krasznahorkai és a magyarok
Mink, mucsai magyarok azon dolgozunk, hogy Krasznahorkait is túléljük – az ő érdekében.
február 3., 15:44
- Vélemény
Magyar Péter és az ellenzéki sajtó viszonya bántalmazó kapcsolat
Ha a NER-t leváltani kívánó ellenzék végül a NER-ből választ egy NER módra működő figurát, abból nem tud más kijönni, csak a NER. Németh Róbert írása.
február 17., 07:31
- Vélemény
A nagy játszma elkezdődött: lesz gazdasági bumm, vagy csak szédítik a népet?
Péter Tamás véleménycikke.
január 29., 15:59
- Vélemény
Ki beszélheti el a magyar holokauszt történetét?
A kormány Magyar Holokauszt Múzeum felállításából történt „kiszállása” legelkeserítőbb elemének a hangsúlyozott ürügyét látom. Kőbányai János írása.
január 27., 10:00
- Mindeközben
Szabó Zsófi sokat változott az elmúlt 10 évben: „Nem tudnám azt csinálni, mint Ördög Nóra vagy Lékai-Kiss Ramóna”
tegnap, 11:24
- Vélemény
Donald Trump végleg beírná magát a történelembe
Az amerikai elnök máris ledobta az „AI-atombombát” – Virág Zsolt írása.
január 28., 17:03
- Vélemény
A véglények melankóliája
A svéd lapnak adott Krasznahorkai-interjúból kiderül: a világhírű magyar író már nem tesz fel kérdéseket.
február 2., 17:30
- Címlapon
Orbán Viktor bejelentette a két- és háromgyermekes anyák adómentességét, a nyugdíjasoknak is üzent
Kiosztotta a feladatokat a minisztereknek az évértékelőn.
tegnap, 16:27
- Vélemény
Gyűlölet és együttműködés, Kossuthtól Dubajig
2004 óta folyamatosan csúszunk le a sereghajtók közé. Fodor Gábor írása.
február 3., 06:04
- Mindeközben
Curtis az életmódváltásának okáról: Tudtam, ahhoz, hogy szintet lépjünk jövőre, testileg és lelkileg is rendben kell legyek
tegnap, 09:43
- Vélemény
Csizmadia Ervin: A „forradalmi” és az „ellenforradalmi” demokráciáról
Kevesebb forradalmi hév kellett volna. Ennyi a recept.
január 29., 10:55
- Vélemény
Nyugdíjazza-e Trump a párizsi klímaegyezményt?
Mi, európaiak, mi, magyarok hiába vállalunk áldozatot, ha a többiek nem köteleződnek el jobban.
január 31., 15:50
- Vélemény
A Gutenberg-galaxis lottóesélyei, avagy mi lesz a folyóiratokkal?
A Hankó Balázs által elmondottak kizárnak minden lehetőséget a párbeszédre.
február 2., 09:04