Ott van az a csomó jópofa fiú, aki idős nőket reszelget, és sehol semmi, se egy diszkópult, se némi áhítatos riport, se tudósítás arról, amikor valamelyik halálközeli élményt elveszik feleségül. Miért? Mivel rosszabbak a selyemfiúk a pornósoknál? Pénz, szex, ripityom.
Szóval Monique, aki előbb Couvet-nek írta, de közben Kovénak ejtette a nevét, majd mikor valaki hátbaverte, hogy hé, a francia speckó következetes nyelv és így inkább Kuvé vagy, de erre ő Covet-nak kezdte írni, ami persze kiejtve Kove, de ki nem tojik már az apró részletekre, menjünk jégtörővel a norvég fókabébik torkának, szóval Monique férjhez megy, sőt, templomban esküszik majd, nyilván Jézus zokogása és a szentképek potyogása közepette mintegy. Michelle Vad Wild Kati is komolyodik, gyermeket vár, szintén összedönt egy templomot - képzelem a papot, amint egy évig gyónja utána az egész ramazurit -, de így van ezzel Sandra Iron is, legalábbis a gyermekszüléssel. Joguk van nekik, én is tudom, ne tessék engem leköpni, csak olyan jó, hogy már őket sem.
Visszatérve Monique Covet-ra, esetleg -re, talán rá, a sok furcsa póz után tényleg nem hülyeség egy kis fehér ruhában történő csámpázás a templom kövén, áhítatos igenrebegés meg minden. Én támogatom a pornósztárok piedesztálra emelését, csak mint írtam volt, a selyemfiúk jogaiért bármikor kimennék az utcára táblát (is) lóbálni. Sasa Dájmond vagy valami egyéb hülyeség, a négyórás merevedés mestere esetleg egy szép katolikus szertartásban forrhatna össze valami svéd hercegnővel, a skandinávok olyan szabadosak.
Kérem, ha olvassák soraimat, tudassák velem, hová menjek kiabálni.
Egyébként pedig... Magyarországon egyre kevesebben házasodnak, valami hatvanezer gyermek születik, de kábé nyolcvanezren halnak meg. Fogyunk, mint agysejtek a VIP-partyn. Legalább a mi strapabíró Mónink férjhez megy, és majd szül sok kicsi pornószínészt.
Ez egy hülye ország.