Nem volna ildomos erről írnom, tudják be az írói féltékenységnek, kedves olvasók: a Túlkapások című, a 2006 őszi sajnálatos eseményekről szóló bestseller szerzőjeként Tarjányi Pétert, a 2006 őszi sajnálatos eseményekről szóló konkurens bestseller, a Meglátni és megveretni szerzőjét, indexesként pedig a zoom.hu tulajdonosát mószerolom. Szégyellem magam, és bocs, hogy egyáltalán.
Tarjányi Péter régi ismerős, a 2002-es kormányváltás után találkoztunk először, amikor biztonsági cége, a Proware Kft. állami megrendelésre készült, titkosított jelentései sorban különböző sajtóorgánumoknál landoltak rejtélyes körülmények között. A Proware a Nemzeti Autópálya Rt., az Állami Autópálya Rt., az Állami Autópálya-kezelő Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Konzumbank, az In-Forrás Kht. és az OEP kormányváltás utáni átvilágítását végezte el, és jelentéseiben számos visszásságról beszélt.
A fideszest váltó szoclib kormány berendezkedésének első hónapjaiban az a téves meggyőződés terjedt el az érintettek között, hogy a Proware a kifejezetten a fideszes lenyúlások kivizsgálására létrehozott közpénzügyi államtitkárság, Keller László megbízásából dolgozik. Keller azonban cáfolta ezt, és elégedetlen volt a Proware által prezentált jelentésekkel, mert szerinte azok nem tartalmaztak elég muníciót a fontosabb ügyek rendőrségi feljelentéseihez.
Nekem akkor az In-Forrás dosszié jutott, ezért azt tényként állíthatom, hogy az In-Forrás Kht. átvilágítására "mint a tulajdonosi jogokat gyakorló dr. Kiss Elemér képviselője" Baja Ferenc, a miniszterelnöki hivatal államtitkára adott megbízást a Proware-nek 2002. augusztus 6-án.
A kht. körüli anomáliáknak egy cikksorozatban utánajárva a fideszesek a Proware által dokumentált viselt dolgaitól néhány lépésben a Proware a kormányváltás utáni viselt dolgaiig jutottam el. A Proware ugyanis az átvilágítás után üzleti kapcsolatra lépett az ekkor már szocialista irányítású, Baja által felügyelt In-Forrás Kht.-vel, és közösen kidolgozták egy úgynevezett Nemzeti Adatvagyon-védelmi Központ, valamint egy úgynevezett Hungarian Red Team koncepcióját.
A Proware által előterjesztett elképzelés lényege egy egységes kormányzati adatvédelmi rendszer létrehozása volt, e célból egy budapesti "elsődleges gyűjtő pont" és egy Budapesten kívüli "adatgyűjtő központ" létrehozását tűzték ki célul, melyek rendszeresen mentik a kormányzati gerinchálózatba kapcsolt szervezetek adatait. A red team pedig egy "speciális küldetéssel rendelkező informatikai csoport" lett volna, amely az állami szervezetek, egyéb hivatalok, vállalatok informatikai biztonságát ellenőrzi, nem visszariadva az "etikus hackelés" módszereitől sem.
A Proware és az In-Forrás erre a célra egy pilot projekt keretében több százmillió forint értékben rendelt szervereket, az egész rendszer összesen közel hatmilliárd forintba került volna. Miután cikket írtam a dologról, füstbe ment a terv: Baja Ferenc az In-Forrás "magánakciójának" minősítette a projektet, és kirúgta az ügyvezetőt, megszakította a kapcsolatot a Proware-rel, főszerkesztőkkel ebédelt, velem pedig ordítozott és perrel fenyegetett.
A Proware ezután csődközelbe került, Tarjányiék valótlan állításokkal, a sajtó félrevezetésével és politikai nyomásgyakorlással vádolták Baját. Az adatvédelmi központ terve viszont néhány hónap múlva újra előkerült, 2003. novemberében az informatikai tárca állt elő egy a Proware koncepciójára kísértetiesen emlékeztető, 5,2 milliárdos, titkosított javaslattal, amely a terrorveszélyre hivatkozva egyetlen helyre kívánta begyűjteni a kormányzati gerinchálózaton fellelhető adatokat.
Az informatikai biztonsággal és tanácsadással foglalkozó Proware Kft.-t 1997-ben hozta létre Tarjányi Péter, a rendőrség különleges szolgálatának volt őrnagya és Martinák Tamás, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt tisztje.
Tarjányi az Indexnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy "igazán csak 1998 környékén kezdett felpörögni a cég", elismerte hogy felügyelőbizottsági tag volt Juszt László cégében is, és hogy vannak politikai kapcsolatai "mindkét oldalon". Az NBH-tól is kaptak megrendeléseket, "például szoftvereket és titkosított kommunikációt lehetővé tévő eszközöket" szállítottak a titkosszolgálatnak. Azt viszont tagadta, hogy "a megfélemlítést sem mellőző rendőri módszerekkel" folytak volna az állami cégek a kormányváltást követő átvilágításai.
A Proware a Baja-balhé után csődbe ment, de előtte még Tarjányi egy sajtótájékoztatón "büntetőjogi felelőssége tudatában" jelentette ki, hogy Baja Ferenc tudott a meghiúsult adatvédelmi projektről. A Kulcsár-ügy kirobbanása után Tarjányi ismét sajtót tájékoztatott, akkor azt mondta, hogy többek között az ügyben használt módszerek még a Fidesz-kormány idején kidolgozott receptjének feltárása miatt akarják megrendszabályozni a Proware-t, és hogy a 2000-2002 között kiutalt autópályapénzek fideszes felhasználási módszerei iránt behatóan érdeklődött az MSZP pénztárnoka is.
Ezután néhány évig szem elől veszítettük a volt kommandóst, aki tavaly egy az Index és az Origo babérjaira törő hírportállal, a zoom.hu-val jelentkezett, melynek főszerkesztői beköszöntőjében Nagy József főszerkesztő (ex-168 óra) elutasította a találgatásokat, amelyek szerint a lap szocialista kötődésű volna, és pártbefolyástól mentes tájékoztatást ígért.
Tarjányi a közelmúltban "Meglátni és megveretni - székházlángok, utcai csaták, terrorizmus" címmel, Nagy Józsefnek tollba mondott memoárkötettel jelentkezett, és biztonsági szakértőként nyilatkozott saját portáljának a mindenfelé leselkedő, Szilvásy György-i értelemben vett terrorveszélyről.
Amit pedig a legsötétebb, az ötvenes évek hangulatát idéző bolsevizmusként értékelek, néhány napja esemeseztem neki hogy cseréljünk könyvet, és még csak nem is válaszolt. Hát ezért. Ami pedig az UD-botrányt illeti: Same shit, different day.
A cikket itt lehet kommentelni