Kötelet vagy nyugdíjat?

Ha nem lenne ez a fránya II. Öböl-háború, a világ most csodájára járna Szerbiának, a belügyminiszterek itt vennének órákat maffialeszámolásból. Djindjics halála után alig három héttel már 2000 (betűkkel: kétezer) ember került a rácsok mögé, további ezreket hallgattak ki.

Eddigelé megtalálták Djindjics gyilkosait, a zimonyi klánt fölszámolták, két vezetőjét tűzpárbajban megölték "mi csak visszalőttünk"-alapon. A Siptar (magyarul: Albán) és a Kum (magyarul: Koma avagy Násznagy, ami itt a keresztapai funkcióval ekvivalens) becenévre hallgató alvilági főnökök halála annyiban sajnálatos, hogy ha jól megmogyorózzák őket, bizonyára daloltak volna. Így viszont jópáran föllélegezhetnek, igaz, zömük a börtöncellában.

Jópáran föllélegezhetnek, igaz, zömük a börtöncellában

Egyébként a nemesen "büntető-javító otthonoknak" nevezett börtönök tömve vannak, s mi sem természetesebb, hogy éppen az igazságügy-miniszter párttársainak jutott eszükbe - könnyítendő elnökük helyzetét a helyhiány miatt -, hogy újfent be kéne vezetni a halálbüntetést. No, nem sokáig, csak egy kicsit, mondjuk, ameddig a rendkívüli állapot tart, és nem is mindenütt, hanem úgy, mint az Egyesült Államokban. Mivel itt szövetségi államok mégsincsenek, lehetne körzetenként: a célszemélyeket pedig éppen ott kell majd elítélni, ahol véletlenül újra bevezették a fölnégyelést és a karóbahúzást. Az EU persze rögtön beszólt, hogy ez azért nem píszi, visszakozás is lett rögvest, úgyhogy a miniszter most a büntetéseket akarja kumulálni, hogy az életfogytiglani az legyen, amire a nevéből közvetkeztetni lehet. Nagyon helyes.

A maffiaellenes hajsza népi támogatottsága egyébként igen nagy, a belgrádi pékek pereceket osztogatnak a túlórázó rendőröknek, Djindjicsről utcákat neveznek el. Különösen érdekes, hogy a tévéprogramból - nem (kormány)utasításra - kiiktatták Arkanné Raznatovics Ceca műdalait, s mégsem tört ki lázadás. Mármost képzeljük el, hogy Magyarországon szinte egyszerre tűnik el a képernyőről a BB2, a VV2, Micukó, Lagzi Lajcsi, Szulák Andrea és Claudia, Fábry és a Heti hetes. Vajon kitörne-e a forradalom? Minden bizonnyal.

Most biztos fiacskájával, a szintén körözött Markóval tervezik az újabb forradalmat

Ám Szerbiában most más a helyzet, mivel a tévéprogram is radikálisan átalakult, mondhatni hirtelen följavult az eseményeknek köszönhetően: Robert de Niro legjobb pillanataiban is csak egy gyenge utánzat ezekhez a rossz arcokhoz képest, akiket naponta láthatunk, élve vagy halva, részletkérdés. Ízelítő az újabb termésből: 1 db volt titokminiszter, 1 pár db volt különleges kommandósegység-vezető, tucatnyi bíró, rendőr, titkosügynök, aztán fürtökben lógva néhai ultrabaloldaliak, drogdílerek századai. Intenzíven keresik Milosevics feleségét, Mira Markovicsot is, aki egy hete elutazott Oroszországba. Őt ideolgiai főfölbújtóként keresik, a volt szerb főkommunista, Ivan Stambolics meggyilkolásának ügyében hallgatnák ki. Most biztos fiacskájával, a szintén körözött Markóval tervezik az újabb forradalmat.

Stambolics sírját is most találták meg, több, mint biztos, hogy Milosevicsék ötletére kapott két golyót, aztán meszet és egy ingyenes sírhelyet a Fruska Gora-i hegyekben, mivel 2000-ben szóba került a neve mint a demokratikus ellenzék által támogatott elnökjelölté (az elkövetők már mindent bevallottak). A sors iróniája, hogy Milosevicsből egykoron ő csinált politikust, az meg viszont tragikomikus, hogy az egykori főkomcsi most a demokrácia bajnokaként vonul be a szerb történelembe.

Ezen kívül egy csomó régi esetre derült már fény, fölsorolni is sok lenne, nemhogy magyarázgatni, s a miniszterelnök szerint hamarosan vége a hajszának. Igaz, hogy az első számú közellenség, Legija még nincs meg, de idő kérdése ez is, mondja. A balkáni tapasztalatok viszont arra utalnak, hogy éppen a főkolomposok - mint Mladics és Karadzics - tudnak a legtovább bujdosni, éppen az össznépi támogatottságnak hála.

Mert az is biztos, hogy van egy kis meghasonlottság is a népben: egyfelől büszkék lehetünk arra, hogy államunk leszámol a kriminállal, másfelől mégsem lehetünk büszkék arra, hogy Szerbia ennyire kriminális (volt), és hogy szerb ölte meg a szerb miniszterelnököt. És ugye, ott van Hága is, hisz most nem csak az derül ki, mit csinált Milosevics és rezsimje saját népe, hovatovább saját emberei ellen is, de a többi nemzet tagjai ellen is itthon és külföldön.

Kapott két golyót, aztán meszet és egy ingyenes sírhelyet a Fruska Gora-i hegyekben

Ebben az egyrészt-másrésztezésben Jugoszlávia utolsó elnöke ment a legtovább, mivel a Djindjics halálának minimum örvendő, ha a gyilkosságban talán tevékenyen nem is részt vevő egyéb ellenzékiek (szocialisták, radikálisok, arkanisták) meg sem mernek nyikkanni. Kostunica szerint nem gilt bevezetni a rendkívüli állapotot, mivel azt a törvényt Milosevics hozta meg (korábban legalistaként meg azt szajkózta, hogy a törvényesség betartása miatt nem szabad bántani az előző rezsim embereit), nem járja a hajsza kapcsán leszámolni a másképpen gondolkodókkal (mintha ez megtörtént volna), nem járja kiadni Hágának a bűnösöket, és semmi sem járja. Persze, mivel nem ő az elnök. Egyébként úgy tűnik, hogy meg van hülyülve, de ilyet nem mondunk.

Legföljebb olyat mondhatunk, hogy Slobodan Milosevics volt szerbiai és jugoszláviai elnök, valamint Milan Milutinovics volt szerbiai elnök hülyült meg, de legalábbis a valóságot kissé különösen percepiálják a scheweningeni cellából: kérik a szerb hatóságoktól, hogy az egykori funkcionáriusok jogairól szóló törvény alapján nekik járó nyugdíjat utalják már át nekik, havonta. Meg Hágába, ugyebár, vélhetően életfogytiglan...

Hogy a helyzet még abszurdabb legyen - s ezzel jeleznénk, Szerbia még távol áll a normalizációtól -, a szerbiai szociális ügyekkel foglalkozó minisztérium komolyan vizsgálja a két háborús bűnökkel vádolt kérelmét.

Föltételezem, ha ezt a kétezer letartóztatott meghallja, ők is kérni fognak valamit. Ha már kötelet úgysem kaphatnak.