A tőzsde hazavág

2002.07.26. 09:49
Nehéz szavakat taláni a felfordulásra. Láttunk már zuhanást, kemény csődöt, kreativ adófizetést, kétértelmű könyvelést, de ilyen szélesvásznú változatban nem láttunk még gazdasági és politikai felfordulást. Nagy a kavarás, New York-i zsidó szóval élve: a haserei, és a kavarásnak sok a szenvedő alanya.

Ugyanakkor sokan a zavarosban pecoválnak. Fagyos arccal csalogatják a zuhanó papírokat, fárasztanak, orsóznak, akasztanak: gyere apukához picim, gyere, gyere. Elvégre a krach nem más mint az az áldott idő, amikor a pénz visszaszivárog jogos tulajdonosához.

A Bush-Cheney földgáz-kőolaj junta keményen uralja a piacot, ahogyan a Morgan-ház és CitiGroup is. De talán valami megváltozott szerdán, talán túl mélyre adták a papirokat, és beindult az egyetemes vásárlás.

A dohányzó urak megtámasztották a tőzsdét, ahogy megtámasztották 1929-ben is. A Plunge Protection Team, a PPT, a Morgan, a Chase, a Rockefeller-házak ismét nagy tapaszt nyomtak a vérző sebre.

A kis, térdvédős, babaarcú, láthatatlan lányok, akik megtámasztják a hímvesszőt a forgatás közben
De ez Wall Street zsargon, az East Village-ben egyszerűbb és nagyszerűbb a mai nic és a mai magyarázat: Wall Street Fluffers, market fluffers, fluffers, a kis, térdvédős, babaarcú, láthatatlan lányok, akik megtámasztják a hímvesszőt a forgatás közben ha netán rossz napja lenne a pornósztárnak. S volt is itt minden, rossz félév, rossz hónapok, rossz napok, kéthetes tüdőzés, támasztás, feltámasztás, halott ember rally, fluff me honey, haserei.

S persze hatvanhárom nyelven a káromkodás, és ha az angolszász lélekben lenne kárörvendő hajlam, akkor menne a kárnak ma komoly örvendése is, mert sokan és nagyot buktak, és menne a bizony-én-megmondtam-előre okoskodás is, de nem megy mert keményen a torkokra akadt a szó, mondhatni ordító Amerikánkban a csend.

Nézegeti a polgár a bankszámlát, a nyugdíjalapot, tüdőzi az alapokban eltünt pénz porát. Nagy volt a öröm a NASDAQ 5000-es korában, nagy a nyüszítés most az alján - a sikernek mindig sok az anyja, a kudarc valahogy mindig árva.

A kétszázkilences amerikai háttérember már javában zsákol
Fogadkozunk is, nem, nem soha. Fogadkozunk, "we won't get fooled again." Fogadkozunk, háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza. De a kend, a gyors kezű fluffer, a dohányzó díszpolgárok valahogy felszívódtak, mint megannyi X-akták-beli földöntúli. A tettes, a kétszázkilences amerikai háttérember már javában zsákol, zúzza a bizonyítékot, tünteti a tüntetnivalót. De jaj neki, lesz még itt kormányváltás. Lesznek kormányváltó erők. Lesz ez meg az, wag the dog, meg üssük Iránt.

Vagy nem. Mert sok még a zsír a tengelyben, jóllakott népünk békére és cirkuszra vár. Ami eltűnt az csak a jövő, apósnak félmillió dollár, meg a bizalom.