- Vélemény
- Olvír
- lejáratás
- kiszivárogtatás
- sajtóetika
- személyiségi jog
- különösen védett adat
- blikk
- hiv
A magyar Charlie Sheen-bomba
Ha valakinek a HIV-státuszát a hozzájárulása nélkül kiszivárogtatják, az nem csak erkölcstelen és jogsértő, de kedvez a járvány terjedésének is.
A Blikk bedobta "a magyar Charlie Sheen" bombát: egy egészségügyi dolgozóra hivatkozva megszellőztették, hogy egy meg nem nevezett énekesnő "HIV-fertőzött". Ha ez a cikk csupán egy celeb magánéletének újabb, gyomorforgatóan gusztustalan kitálalása lenne, hát nem lenne érdemes foglalkozni vele. Ennél azonban sajnos többről van szó. Azon felül, hogy a cikkből árad a kukkoló mohó kárörvendése, jogsértő módon szerzett információra hivatkozik és megbélyegzi a HIV-vel élő embereket.
A HIV-státuszra vonatkozó adat ugyanis különleges személyes adat, az ezzel való visszaélés két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha azonban valaki egészségügyi dolgozóként adja ki ezt az adatot, akkor a büntetés három év börtön. A törvényi szigor ebben az esetben bizony nagyon is indokolt. Az orvos és beteg közötti bizalom az egészségügyi ellátás egyik alkotmányos alappillére. Legalább annyira fontos, mint hogy legyen lélegeztetőgép és defibrillátor a kórházban.
Az egészségügyi dolgozó csak abban az esetben adhatja ki a beteg ellátása során tudomására jutott személyes adatokat, ha erre a beteg írásos felhatalmazást ad, vagy ha bűncselekményből kifolyólag szenvedett 8 napon túl gyógyuló sérülést (ebben az esetben is csak a rendőrségnek). Mivel jelenleg Magyarországon a HIV-vel élő emberek jelentős diszkriminációnak és megbélyegzésnek vannak kitéve, a HIV-státusz publikálása különösen nagy hátrányokkal jár. A jogvédők nem egy esetet dokumentáltak, amikor valaki elveszítette a munkáját, otthonát, vagy éppen megtagadták az egészségügyi ellátását csupán azért, mert HIV-vel él.
A cikk szerzője "HIV-betegekről" ír, pedig ma már közismert az, hogy a rendszeres antiretrovirális gyógykezeléssel a HIV-fertőzés sem betegséghez (AIDS), sem halálhoz nem vezet. Sőt, a státuszát ismerő, gyógyszert szedő ember még védekezés nélküli szex útján sem fertőz meg másokat. A gyógyszer ugyanis, bár a sejtek genomjába beépülő vírusokat teljesen kiirtani nem tudja, számukat olyan alacsonyan tartja, ami már nagy eséllyel nem fertőz. Így hát egy státuszát ismerő és gyógyszert szedő emberrel sokkal biztonságosabb a szex, mint olyannal, aki egészségesnek hiszi magát, de soha nem volt még HIV-szűrésen. Sőt, azzal sem biztonságos, aki történetesen negatív eredményű tesztről szóló friss papírt lobogtat, hiszen a HIV a fertőzés utáni néhány hétben (ablakperiódus) a legtöbb teszttel sem mutatható ki. A szakemberek már tudják, hogy a HIV-fertőzés megelőzésének a legjobb módja: minél több embert kiszűrni, és minél több HIV-vel élő embert minél gyorsabban gyógyszeres kezelésbe vonni.
A Blikkéhez hasonló cikkek ebbe rondítanak bele. Magyarországon ugyanis a HIV-vel élőknek csupán a töredéke ismeri a státuszát, és bár sokan szexelnek védekezés nélkül, nagyon kevesen járnak szűrésre. Ennek a szűrőprogramok alacsony száma mellett a tudatlanság és a félelem a legfőbb oka. A veszélyeztetett emberek vagy nem tudják, hogyan terjed a HIV és miért fontos a szűrés, vagy pedig félnek attól, hogy megismerjék a státuszukat. A félelem a megbélyegzéstől, vagy idegen szóval: a stigmától. Az ENSZ AIDS-ellenes ügynöksége, a UNAIDS szerint "a stigmatizáció és a diszkrimináció a HIV-megelőzés, kezelés és ellátás fő akadálya". A HIV-vel élők erkölcstelen bűnösökként vagy éppen beteg emberekként való bemutatása, fertőzőként való ábrázolása pont ebbe a kategóriába tartozik.
Ami ennél is rosszabb, hogy amennyiben a Blikk arról ír, hogy a HIV-vel élők ellátását végző kórház alkalmazottai visszaélnek az ellátásukra bízott emberek legérzékenyebb adataival, az tovább növeli a félelmet a megbélyegzéstől. Ha a szűrésre jelentkezőnek vagy ellátásba kerülőnek attól kell rettegnie, hogy kiadják az adatait, az vajon mennyire segíti elő a járvány elleni küzdelmet?
Illene tudomásul venni, hogy a HIV státusza mindenkinek a legszentebb magánügye. Akkor is, ha közszereplő, akkor is, ha celeb. Nem kell szégyellni, és ha valaki önként előbújik, hát nagy tiszteletet érdemel a bátorságáért. Azonban valakit az akarata ellenére "leleplezni", vagy akár nyomás alá helyezni, hogy bújjon elő – ez bizony nem csak erkölcstelen és jogsértő, de a járvány terjedését szolgálja. Szégyellje magát minden újságíró, aki ebben közreműködik.
A szerző a Jogriporter Alapítvány igazgatója.