Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Mikor és hogyan veszítették el a külhoni magyarok az állampolgárságukat?

2004.11.30. 12:05
Re: Tények és hazugságok a kettős állampolgárságról

Az állampolgárság kérdése jogi kérdés, kötelem állam és polgár között. Abba harmadik személynek nincs beleszólása. Más állam így megfosztani sem tud egy magyar állampolgárt az állampolgárságától. Erről az egyetlen kérdésről senki nem beszélt még, ami pedig a könnyített megszerzéshez szükséges előismeret:

A magyar állam minden különböző országban élő magyar állampolgárt különböző jogi aktussal fosztotta meg az állampolgárságuktól. Ismétlem: Nem a felettünk győztes hatalmak, nem Románia és nem az utódállamok, hanem a magyar állam fosztotta meg a külhoni magyarokat az állampolgárságuktól.

1. Erdélyi magyarok magyar állampolgárságától megfosztása

Az erdélyi magyarok a "Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelozéséről", Bukarestben, 1979. június hó 13-án aláírt Egyezménnyel vesztették el véglegesen az állampolgárságukat. 1979-ben a román és a magyar állam megegyezett, hogy ne legyen román-magyar kettős állampolgár senki. Ennek megfelelően a két állam úgy döntött, hogy megfosztja az egyik állampogárságától a kettős állampolgárokat. Nyilatkozni kellett Romániában annak, aki magyar állampolgár akart maradni. Aki nem nyilatkozott, annak azon állampolgársága maradt érvényes, ahol élt. Mivel erről a legtöbb embereknek nem volt információja, általában nem nyilatkoztak. Ha nyilatkozott és magyar állampolgár kívánt lenni, akkor kiutasíthatták. Sokan ekkor kerültek át családostul Magyarországra.

Ma az Alkotmány kimondja, hogy (született állampolgárt) állampolgárságától nem lehet megfosztani, úgyhogy minket ilyen veszély nem fenyeget. Akkor nem mondta ki.

Ezzel a szerződéssel fosztotta meg a magyarokat állampolgárságuktól a magyar állam.

1992-ben mondtuk fel az egyezményt, azóta lehet újra kettos magyar-román állampolgár valaki. A szerződés hatásának orvoslására a román állam ma minden román nemzetiségű személynek megadja az állampolgárságot, így a nála fejletlenebb Moldávia lakosainak is. És minden román állampolgár szavazhat a választásokon (Budapesti szavazatokkal jutott most is be a román parlamentbe az RMDSZ).

A nagymamám 1924-ben született Brassóban. Mivel a szülei magyarok voltak, így a születésével ő is magyar állampolgár lett. Kezdetben Brassóba járt magyar iskolába, de nem sokáig, hiszen a román állam kötelezte a magyar állapolgárokat a román iskolában való tanulásra azért, hogy a román állampolgárságot megszerezhessék. Ő születésétől fogva magyar állampolgár volt, a román állampolgárságot az 1930-as években szerezte meg. Nagymamám 1941 óta él Budapesten, a román állampolgárságát de iure ő is 1979-80-ban vesztette el.

2. A keleti blokk más országaiban élő magyarok magyar állampolgárságától való megfosztása

- Lengyelországgal 1961 júl. 5. napján.
- az NDK-val 1969. dec. 17. napján,
- Szovjetunióval 1963. jan. 21. napján
- Csehszlovákiával 1960 nov 4. napján
- Bulgáriával 1958. jún 27. napján
- Mongoliával 1977. aug. 15. napján

kötött szerzodésekkel kényszerítettük választásra állampolgárainkat. Ha valaki nem nyilatkozott, elveszített azt az állampolgárságot, ahol éppen nem élt.

Mindegyik szerzodés hasonló volt: a nyilatkozattétel után a másik állampolgárság elveszett. Rendszerváltás után pedig mindet felmondtuk. Ilyen állampolgárságtól fosztó szerződést kizárólag a szovjet-blokk országaival kötöttünk. Egyetlen demokratikus ország sem kötött ilyen szerzodést velünk.

Érdekesség, hogy az 1910-es években Magyarországra érkezett bolgárkertészek a Bulgáriával való szerzodéskötés után (mivel nem féltek a magyarországi hátrányos megkülönböztetéstol) éltek a nyilatkozat lehetoségével és zömmel úgy nyilatkoztak, hogy bolgár állampolgárok szeretnének maradni. Ők csak a rendszerváltás után kaptak magyar állampolgárságot.

3. A nyugatra emigrált magyarok magyar állampolgárságától való megfosztása

A nyugatra emigrált magyarokat az 1947. évi X. tc, az 1948. évi LX. tc és az 1948. évi XXVI. tc, valamint az 1957. évi V. törvény alapján egyedi állampolgárságtól megfosztást kimondó határozatok fosztották meg az állampolgárságuktól. Természetesen az állampolgárságuktól megfosztott személyek a rendszerváltással kérhették újra az állampolgárságot.

De nem kapja meg automatikusan az állampolgárságát visszaszerzett szülő magyar nemzetiségű és nyugati állampolgárnak született gyermekei csak akkor, ha magyarországon 3 évet tartózkodási engedéllyel tartózkodnak. (Plusz elotte 1 év jogszeru ittlét ugye a tartózkodási engedély megszerzéséért).

Számos olyan amerikai, venezuelai, német, osztrák állampolgár fiatalember és Pesten, akik magyar nemzetiségűek, de nem magyar állampolgárok. Nekik minden álmuk az volt, hogy szülei szüloföldjén éljen, de a tortúrát, ami a bevándorlási hivatalban van, nem bírták ki és vízummal élnek Budapesten.

Jogi álláspontom szerint ma a fentiek közül egyik állampolgárságtól megfosztó eljárás nem állná ki az Alkotmánybíróság normakontrollját. Ezt kell orvosolnunk, amikor szavazunk.

A vagyonuktól megfosztottak kárpótlási jegyet kaptak a rendszerváltáskor. Állampolgárságuktól megfosztottakat most kártéríthetjük.

További lehetőségek:

Sokan beszélnek arról, hogy nem állampolgárságot kellene adni, hanem a magyar nemzetiségűek bevándorlását kell megkönnyíteni. Ez jogilag nem járható út, hiszen az Európai Unió tiltja a bevándorlási és tartózkodási engedélyek kiadásánál a nemzetiségi alapon történő diszkriminációt. Az állampolgársághoz kapcsolódó nemzetiség alapján történő diszkriminációt viszont engedélyezi az Európai Unió. lásd:

Nehezedik a határon túliak állampolgársághoz jutása

Fentiek alapján nem marad más, mint az állampolgárság megadása, amellyel egy 25 éves (és nem 84 éves) jogsértést orvosolhatunk és beleillik az EU joggyakorlatába. És azt is hozzá kell tenni, hogy fentiek fényében a népszavazási kérdés jó kérdés.

Álláspontom az állampolgárság kérdéséről is egyetemi éveim alatt alakult ki, amikor megismertem.Akkor ismertem meg, hogy azok a nemzetek, amelyek több országban élnek, anyaország esetén alanyi jogon adtak nemzettársaiknak állampolgárságot. Akkor ilyen volt Németország és Izrael. Ma ilyen a környezetünkből Horvátország, Románia, Szlovákia (és számos más európai ország) ráadásul a szomszédos országokban nem kell az igényelt álampolgársághoz az állam területén lakni (Horvátországban 4 millió horvát él, azon kívül 2.5 millió). A szerbiai horvátok szavazatával maradt például 1 hónapja Szabadkának a polgármestere magyar.

Liberális szavazó lévén sajnálom, hogy a hazai kormányzó erők közül senki nem állt az állampolgárság könnyített megadása mellé. Külön sajnálom, hogy a kormány féligazságokkal riogat, és olyan számításokat tesz közzé, ami kizárólag a sokgyermekes munkanélküli nyugdíjasok áttelepülésével riogat. Sajnálom, hogy az e-mailen érkező anyagok is csak a veszedelemtől tartanak. Temesváron élő informatikus unokaöcsém írta nekem az alábbi sorokat:

"Ez az egesz olyam mintha en TB jaradekert konyorognek es ti eldontitek nepszavazason hogy megadjatok vagy nem... Ne haragudj ha tul indulatos voltam, de tobbre vartam az "otthoniaktol", nem hiszem hogy megerdemeltuk ezt a banasmodot."

Tisztelettel:

Dr. Árva Tamás

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.