Ingyenes programok milliárdokért?

Egy kissé régebbi hír: 2003 május 28: München önkormányzata úgy döntött, hogy 30 millió eurót (7,4 millárd forintot) fizet a SuSének és az IBM-nek, arra hogy a számítógépes infrastruktúrát átállítsák Linuxos gépekre, amelyeken többek között OpenOffice fut majd. Mind a Linux rendszer, mind az OpenOffice szabad szoftverek, amelyek ingyenes letölthetők a hálóról és szabadon használhatók.

Botrány! München 7,4 millárd forintot költ ingyenes programokra!

A müncheni ügy további pikantériája, hogy a Microsoft nem csak olcsóbb ajánlatot tett ennél, de Steve Ballmer a Microsoft vezérigazgatója személyesen lobizott az önkormányzatnál a szabadsága alatt. Botrány? Korrupció?

Egy biztos: olyan programokat, amelyeket milliókért vesztegetnek, én nem hívnék ingyenesnek.

Evvel nem vagyok egyedül: ha egy ilyen ingyenesnek titulált (GPL licensz alatt terjesztett) program szerzőjét megkérdeznénk, hogy ingyenes programot fejleszt e, az esetek jó részében felháborodna, jobb esetben csak elnézően mosolyogna: Isten ments, ő szabad programot ír! Az Alchmedia KFT által használt Typo3 program sem ingyenes, hanem szabad: szabadon másolható, szabadon terjeszthető (akár pénzért is, tehát nem ingyenes), de ami a legfontosabb: szabadon módosítható a speciális igényeknek megfelelően. Ez az utolsó szabadság különösen fontos azoknak a cégeknek, amelyek testre szabott, minőségi termékeket akarnak létrehozni.

Oké, de akadnak ingyenes programok is? (Különben a szabad és ingyenes közti különbségtételnek nem lenne sok értelme.) A válasz igen, léteznek olyan programok amelyek bár szabadon letölthetők, használhatók, akár korlátlan ideig is, de nem terjeszthetők pénzért valamint nem módosíthatók. Ezek a programok bár ingyenesek, de nem szabadok. A különbségtételnek tehát van értelme. Tíz, tizenöt évvel ezelőtt szinte nem találkozhattunk szabad programokkal. Voltak freeware (ingyenes), és shareware (határidős vagy lebutított próbaverzió) programok, de a szabad programok a PC-re csak a kilencvenes évek végén kezdtek divatba jönni, főleg prominens képviselőjük, a Linux rendszer elterjedésével. Lehet, hogy innen a berögződés, hogy csak ingyenes vagy fizetős programok létezhetnek.

Sajnos az angol nyelvben a szabad és az ingyenes melléknevet ugyanaz a szó jelöli: a "free". Ez a szabad szoftverek szószólóinak nagy szívfájdalma is. Külön meg is magyarázzák: van "free as in free a beer" azaz ingyenes szoftver, mint az ingyen sör, vagy szabad, amely "free as in free speech", vagyis "szabad" a szólásszabadság értelemben. A magyar nyelvben szerencsére ilyen mankóra nincs szükségünk, a szabad és az ingyenes között világos nyelvtani különbséget tehetünk.

A szabad programok manapság már messze nem számítanak kuriózumnak. Az interneten levő szerverek fele a szabad Apache-ot használja. A népszerű google kereső egy hatalmas Linuxos hálozatot használ. Az IBM maga is forgalmaz Linuxos mainframe-eket és 2003-ban egymilliárd dolláros bevétele volt Linuxos termékek forgalmazásából. Peruban és Dél Afrikában törvényben akarják lefektetni, hogy az állami szektorban előnyben kell részesíteni a szabad szoftvereket.

A Sportminisztérium tehát botrányos módon egy olyan megoldást finanszírozott a pénzünkből, amelynek egy része nem amerikai vagy német vállalatok hasznát gyarapítja, hanem olyan szoftvert fejleszt tovább amelyet aztán mi adófizetők is szabadon használhatunk, a továbbfejlesztésekből profitálhatunk.

Szegedy Krisztián