Naiv Ügyfél két év után kábeltévéhez jut

Naiv Ügyfél vár. Először 2001 őszén kezd örülni, amikor (persze előzetes bejelentés nélkül) megjelennek a Társaság műszaki szakemberei és aláíratják, hogy a Naiv Ügyfél szeretne kábeltévét és vállalja a bekötéssel járó (amúgy ingyenes) hercehurcát. Naiv Ügyfél persze örömmel vállalja. A műszakiak behúzzák, a kert végigásása után, a koax kábelt egészen a ház faláig. Ekkor Naiv Ügyfél kissé értetlen, hogy miért nem a házfaltól kb. 3 méterre lévő tévékészülékig. A szakszerű válasz szerint ezt csak szerződéskötés után. Naiv Ügyfél azonnal aláírna. Ezt persze csak üzletkötővel lehet, akit a műszaki hadtest persze nem ismer.

Kilenc hónap múlva hív az üzletkötő

Ügyfélszolgálat készséges, persze lehet, majd küld üzletkötőt. Eltelik kis idő, kb. 9 hónap és 2002 tavaszán már jelentkezik is egy igen kedves hangú hölgy, hogy az a szerencse érte a Naiv Ügyfelet, hogy kábeltévé-előfizető lehet. Naiv Ügyfél örül, hogy egy másfél éves történet végére pont kerül, persze azonnal aláírna.

Ehhez először a kedves hangú üzletkötő kiküld műszakiakat, hogy ellenőrizzék, hogy tényleg be lehet e kötni a szolgáltatást. A kettes számú műszaki hadtest persze előzetes egyeztetés nélkül beállít (hétköznap délben) és a szomszéd öregnéni elmondása szerint megtekinti a kertben a földből kilógó kábelt.

Régi ismerősök az ügyfélszolgálaton

Naiv Ügyfél kéthetente hívja a kedves hangú üzletkötőt, hogy lassan mar szeretne tévét nézni, de erre még várni kell, hogy a kettes számú műszaki egység is áldását adja. Nem adja. Naiv Ügyfél mar nem hívja a kedves hangú üzletkötőt, viszont hívogatja az ügyfélszolgálatot, ahol 2002 júliusára már majdnem az összes kedves hangú fiatal hölgyet és urat ismeri.

2002 júliusára már négyszer ígérték meg, hogy a kérését továbbítják a hármas számú műszaki egységhez (beruházási csoport), akik majd saját hatáskörben döntenek. Naiv Ügyfél közgazdasági modelleket állít fel és kiszámítja, hogy valamikor 2003 március 15 és 25 között fogjak bekötni a háztartását a 21. századba.

A UPC elnézést kér El kell ismerni, Naiv Ügyfél teljes joggal vált türelmetlenné kábeles kálváriájának a végére. Az egyébként bonyolult, alvállalkozók bevonásával zajló, hatósági engedélyek és tulajdonosi hozzájárulások, na meg időnként nemzetközileg is hiányzó technikai berendezések beszerzésén át vezető, a világgazdasági és távközlési recessziótól sem teljesen mentes procedúra ily mértékű elhúzódására természetesen nincs mentség. Legfeljebb magyarázat van rá. Ez esetben történetesen a tömeges folyamatokban elmaradhatatlanul szerephez jutó Murphy-tétel érvényesült: ami rendkívülisége okán az adminisztráció szabályos menetében elveszhet, az el is vész. Nem Is Annyira Naiv Ügyfél ugyanis a társasházból egymaga kérte a bekötést, és el tudta érni, hogy a hivatalosan és szakszerűen kiépített, de első lépésként csak a kertkapuig vezető kábeles leágazás mellett külön az ő kedvéért egészen más irányból, az utcafrontról nem látható módon is megközelítse (de immár ténylegesen) a lakását egy másik vezeték. Ez az a kábel, amely ugyan tényleg eljutott az ablaka alá, ám Murphy tételének köszönhetően sem a nyilvántartás, sem a többször is helyszínre vonuló műszakiak nem érzékelték a jelenlétét. Hiszen normál esetben egy házhoz egy becsatlakozás jár. Az eredetileg kiépített leágazás pedig különböző okokból nem épülhetett tovább a lakásig, ezért nem tudott Kitartó Ügyfél hozzájutni az "áldáshoz". Szerencsére Nem Is Annyira Naiv És Kitartó Ügyfélnek időközben sikerült tisztáznia ezt a félreértést, így aztán végül az ő közgazdasági modellszámításába is hiba csúszott, hiszen háztartása máris csatlakozik a 21. századhoz. Hibát Ejtett Szolgáltató képviselője pedig az egyáltalán nem szükségszerű procedúráért ezúton kér elnézést tőle és minden esetleg hasonló megpróbáltatáson átesett sorstársától.