Törzsi viszály a természettudományos oktatásban
A természettudományos nevelés megújítása a világ vezető országaiban, így vagy úgy, már végbement. Magyarországon „dzsungelharc” folyik, hol itt, hol ott lőnek, robbannak petárdák, a megszokott törzsi viszálykodás zajlik, ezzel jól elkerülhetőek az átgondolt, összefogott lépések. Az Index Ütött a fizika, a kémia és a biológia órája című cikkében is jelzett ellentmondások, ellentétes vélemények is mutatják a helyzet „magyaros” kuszaságát.
A budapesti Közgazdasági Politechnikum természetismereti munkacsoportjának vezetője vagyok. Ebben a középiskolában 17 éve folytatunk integrált természettudományos nevelést, kutatjuk és fejlesztjük ezt a területet. Részt vettem a Nemzeti alaptanterv, a biológiaérettségi-követelményrendszer és különféle tantervek, tananyagok kidolgozásában, így jól ismerem ezt a területet.
A hazai pedagógus társadalom Szent Grálját az óraszámok jelentik. Ebbe kapaszkodnak a változási kihívásokat és megoldási módokat nem ismerő kollégák. Ezt főként státuszféltésből teszik, miközben a lényegi, tartalmi, módszertani kérdésekről szó sem esik. Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének leköszönő elnöke szerint mintha a tanulási teljesítmény csak az időtől függne, más tényezője nem lenne.
Pedig a tartalom és a módszer legalább annyit számít. Az órakeretekbe mereven kapaszkodó tanártársak azt remélik, hogy ezekhez sem kell majd hozzányúlni, így elkerülhető az önképzés, képzés, a saját gyakorlat megváltoztatása. Ez biztosítaná további lemaradásunkat a világtól.
Az iskolánkban folyó integrált természettudomány tantárgy összes tankönyvét magunk írtuk, kidolgoztuk a vizsgáit és mértük az eredményességét is. Beszámolók és eredmények itt, itt és itt olvashatók. A közel fele óraszám ellenére a gimnáziumi átlag fölött teljesítünk, miközben tanulóink (attitűdmérések szerint) jobban kedvelik a természettudományos tárgyat.
A cikkben jelzett összesen heti 6 fizika, kémia és biológia óra egyébként a középiskola egyik évfolyamán sem áll rendelkezésre, mivel nem mindegyik tantárgy van jelen minden évfolyamon. Lényeges szempont lehetne az egy tanár által tanított gyerekszám és a heti találkozások száma, ami a jelenlegi szaktárgyi rendszerben akadályozza a korszerű, tanulóközpontú pedagógiai módszerek alkalmazását.
A természettudomány tantárgyban (ezt a nevet fogadta el az Országos Köznevelési Tanács) ez lényegesen javulhatna. Iskolánkban heti 3-4 órában tanítja osztályonként egy tanár ezt a tárgyat. A minisztérium tervezete szerint egyébként az integráció miatt nem lehet óraszámcsökkenés. Ez elsősorban nem a tartalom, hanem a nevelési módszerek miatt fontos, így ugyanis juthat idő kísérletezésre, kutatásra, csoportmunkára és segítő értékelésre.
Új tanulási elmélet van, új meghatározása van ugyanis a természettudományos műveltségnek, és természetesen új (iskolán kívüli) formái vannak a tanulók tudásszerzésének, és új szerepet kapnak a tanárok is a korszerű iskolákban. Mindezen szempontoknak be kell épülniük egy új, modern természettudomány tantárgyba.
Sok iskolában az 5-6. évfolyamon eddig a természetismeret tantárgy volt jelen, ami nem tévesztendő össze az integrált természettudományos oktatással. A természetismeret tantárgyban némi biológia és földrajz integrálódik, de emellett technika és egészségtan is el van különítve. Valódi integráció és korszerű tanulásszervezés a most elfogadott, nem szakrendszerű kerettanterv szerint lesz lehetséges.
A Magyar Biológiatanárok Egyesületének vezetője, Bán Sándor arra hivatkozik, hogy csak nagyon kevés országban alkalmazzák az integrált természettudományos oktatást. A Bán Sándor által említett számokról tudni kell, hogy abban olyan országok is vannak, ahol az oktatásügy még a hazainál is rigidebb és nagyobb tehetetlenségű. Én (dél)olasz, görög és lengyel iskolákban jártam, ott hírét sem hallották a pedagógiai modernizációnak, tanár- és tantárgyközpontú rendszer jellemző rájuk.
Az élenjáró országok közül, például az Egyesült Királyságban és több skandináv országban is van science tantárgy, de egy komplex rendszer részeként, a szaktárgyi képzéssel együtt. Nálunk sem a szaktárgyak ellen, hanem azokkal egy rendszerbe foglalva képzelhető el a természettudomány tantárgy, amelyet iskolatípusok, tanulócsoportok és évfolyamok szerint lehet alkalmazni vagy nem alkalmazni.
Arató Gergely szerint az integrált természettudományos oktatásnak a középiskola utolsó évfolyamán is szerepe lehet. Én az államtitkár véleményével szemben úgy látom: a természettudomány a képzés alapozása és általános műveltségi szakasza során előnyös, a továbbtanulási kimenetben szükség van a szaktárgyi rendszerre (is!). Angliában ezeken az évfolyamokon a science-tankönyvek mellett a hazainál magasabb követelményeket állító, színvonalas biology-, physics- és chemistrykönyvek vannak.
Jelenleg valóban elfogadhatatlan, hogy a 18 éves embereknek Magyarországon az anyagi világról, a környezeti és egészségi problémákról, a technikai rendszerekről szerzett tudásukról nem kell számot adniuk tanulmányaik végén. A cikkben említett természettudomány-érettségi azonban nem a természettudományos műveltség elvei szerinti követelményeket tartalmazza, hanem mintegy összesűríti a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz tartalmait, ezzel csak az igazán érdeklődő és jó képességű tanulók birkózhatnak meg.
Másmilyen érettségi vizsgára lenne szükség, ami valóban a természettudományos műveltséget méri. Ezt azonban lehetetlenné teszi a szaktárgyi lobbik ellenállása. Miért választaná egy bölcsésznek készülő diák pont a fizikát vagy a kémiát, annak életidegen, szaktudományos szemléletét?
A szaktárgyi érettségik anyaga ma erősen szabályoz, ugyanakkor érdekes módon alakultak ki a követelmények, amikor a „húzóbizottságok&zdquo; felsőbb utasításra kihúztak 20-25 százalékot. Az eredmény nem nevezhető átgondoltnak és elfogadhatónak, így például a biológiabizottságnak sem engedték a Bán Sándor által hiányolt új tartalmi követelmények beépítését.
Ha valaki követni akarja a világ vezető trendjeit (science literacy, social relevance, science for all, science-technology-society), akkor ki kell lépnie ebből a közegből. Angliában a természettudományos nevelés nemzet- és gazdasági stratégiai kérdés. Egy általam a helyszínen látott angliai fejlesztési rendszer és annak eredménye (21st Century Science és a Science Learning Centres hálózat) kiváló példát mutatnak a társadalmi összefogás és stratégiaalkotás sikerességére.
Állami és magán pénzekből megközelítőleg annyit költöttek a Science Learning Centres hálózat kiépítésére, mint hazánk egyéves oktatásfejlesztési költségvetése. Az új tanulási program kidolgozásában együttműködtek az egyetemi tudásközpontok (pl. York, Oxford), a média (BBC), a kiadók (Oxford University Press) és a technológiai fejlesztő cégek. A tanárok és technikai segítő asszisztenseik bentlakásos és „in service” tréningeken vehetnek részt ezekben a high-tech központokban.
Jó, ez nem Magyarország, de elkeserítő az összefogás helyett tapasztalható egymásnak feszülés az egyébként a témát sem alaposan ismerő, az elemzéseket nem követő véleménymondók között.
(A szerző természettudomány-tanár)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Vélemény
Demeter Szilárd: Krasznahorkai és a magyarok
Mink, mucsai magyarok azon dolgozunk, hogy Krasznahorkait is túléljük – az ő érdekében.
február 3., 15:44
- Vélemény
Gyűlölet és együttműködés, Kossuthtól Dubajig
2004 óta folyamatosan csúszunk le a sereghajtók közé. Fodor Gábor írása.
február 3., 06:04
- Vélemény
A véglények melankóliája
A svéd lapnak adott Krasznahorkai-interjúból kiderül: a világhírű magyar író már nem tesz fel kérdéseket.
február 2., 17:30
- Mindeközben
Bochkor Gábor ritkán látott, 18 éves lányával pózolt a vörös szőnyegen, ez aztán az apa-lánya pillanat
1 órája
- Mindeközben
Fejes Tamás szerint fontos az apai szigor, ezt az egy dolgot például soha nem engedné meg gyermekeinek
tegnap, 21:38
- Vélemény
Mindenki számol – az új Bajnokok Ligája mérlege
Dénes Ferenc: Siker vagy veszélytelen Szuperliga?
február 6., 12:59
- Vélemény
Ujhelyi István: Abszurditás vagy moszkvai kényszer magyarázza az AfD-hez való fideszes közeledést
Orbán Viktor nemrég még Helmut Kohlt tartotta politikai mentorának.
február 7., 12:48
- Vélemény
Trianon az nem egy ház
Trianon az, amikor nem érted, mit jelent az, hogy határon túli, ha te mindig innen vagy.
február 5., 08:14
- Vélemény
Amerika adja a NATO erejét, és az elnökét nem Brüsszelben választják
Amíg a NATO jelen formájában létezik, ostobaság egy európai „ellen-NATO” álmát kergetni. Hegyi Gyula írása.
54 perce
- Címlapon
Kocsis András Sándor: Orbán Viktort rendkívül megvezették kínai barátai
A szociológus szerint Magyarország áldozata lett Hszi Csin-ping tervének.
33 perce
- Mindeközben
Bogdányi Titanilla úgy emelgeti a 10 kilós súlyzókat, mintha tollpihék lennének
tegnap, 20:21
- Címlapon
Donald Trump éppen élő egyenes adásban veri szét a szövetségi kormányzatot
Tömeges elbocsátások: több mint 200 ezer munkavállaló lehet érintett.
47 perce
- Vélemény
Kóka János: Az egészségügy megújításának 10 pontos, 10 ezer milliárdos programja
A politika úgy vigyáz e korhadt rendszernek az érinthetetlenségére, mintha valamiféle kincs lenne. Vitairat.
február 7., 08:03
- Vélemény
Krasznahorkai László válasza Kollár Árpádnak – és a viszontválasz
A két levelet az írók engedélyével közöljük.
február 9., 08:09
- Vélemény
Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget
Milyen hatással lehet a klímaváltozás a geopolitikai megfontolásokra és a háborús készülődésre?
január 21., 12:09
- Vélemény
Ceglédi Zoltán: Mégiscsak föl kéne oszlatni ezt a parlamentet!
Olyan meggyőzően mondta Magyar a Partizánban, hogy kampányüzemmódban vannak, hogy elhiszem, őszintén követeli.
február 12., 08:16
- Mindeközben
Torghelle Sándor vallomása: „Harmincszorosát kerestem kint, Angliában, mint itthon”
tegnap, 18:04
- Címlapon
Kiszivárgott Orbán Viktor balatonfüredi beszéde, el akarják foglalni Brüsszelt
Kihelyezett frakcióülést tartott a Fidesz–KDNP.
8 perce
- Vélemény
Demeter Szilárd: Miért ne tehette volna Majka, ha ez gyött ki belőle
Jegyzetek a magyar kultúra napjára 2025-ben.
január 22., 07:32
- Vélemény
Most éppen kit kell sajnálni?
A történelem tele van olyan bűnösökkel, akik áldozatok is egyben.
január 31., 07:13
- Mindeközben
Rúzsa Magdi komoly döntést hozott meg gyerekeivel kapcsolatban: „Van, aki tiszta hülyének néz emiatt”
tegnap, 16:46
- Mindeközben
Tóth Gabiról már megint mémet gyártottak, ezt az énekesnő sem tudta szó nélkül hagyni
tegnap, 15:39
- Vélemény
Bödőcs esete a pannon Frankensteinnel
Remélem, a sztárhumorista közéleti térlátása nem szenvedett maradandó károsodást. Németh Róbert írása.
február 10., 08:00
- Vélemény
A Soros- és demokrata boszorkányok elleni harc helytelensége
Olyan állami intézményrendszer kell, amely minden politikai, közéleti nézet terjesztését azonos feltételekkel támogatja.
február 10., 15:30
- Vélemény
A Gutenberg-galaxis lottóesélyei, avagy mi lesz a folyóiratokkal?
A Hankó Balázs által elmondottak kizárnak minden lehetőséget a párbeszédre.
február 2., 09:04
- Mindeközben
A vallás miatt fordult nagyot a VV-ből kizárt Zsuzsi élete - drogfüggő volt, aztán sztriptíztáncos lett
tegnap, 14:32
- Vélemény
Nyugdíjazza-e Trump a párizsi klímaegyezményt?
Mi, európaiak, mi, magyarok hiába vállalunk áldozatot, ha a többiek nem köteleződnek el jobban.
január 31., 15:50
- Vélemény
Ujhelyi István: Szuverenista mellet nemzeti ököllel döngetni
Amikor majd „America First” szembejön a mi „Hungary First” politikánkkal, akkor derül ki, kinek mekkora szuverenitás van a gatyájában.
január 24., 10:14
- Mindeközben
Ilyen is ritkán történik: kifogott a Kincsvadászokon a régiség, fogalmuk sem volt róla, mi érkezett hozzájuk
tegnap, 13:30
- Vélemény
Megadja Gábor: A korlátozó valóságról
Az emberi mindenhatóság gondolatából az a kellemetlenség fakad, hogy megszűnünk szabadnak lenni.
január 24., 12:53
- Vélemény
A TikTok-tiltás és az algoritmikus soft power korszaka
Aki uralja az ország közösségi platformjait, az uralja az ország gondolkodását. Nefelejcs Gergő írása.
január 25., 12:27
- Vélemény
A konteó, ami már nem konteó
Járványok és összeesküvés-elméletek, avagy a CIA sem áll mindig erős lábakon.
január 27., 07:22
- Mindeközben
Durva részletek derültek ki a dubajozós ügyről Vajna Tímea lehallgatott telefonbeszélgetéséből
tegnap, 10:16
- Vélemény
Trump 2.0 – bombasztikus túlzás vagy reális esély az új amerikai „aranykorszak”?
A Trump-féle retorikai szuperlatívuszokat érdemes némi távolságtartással értelmezni. Csutak Zsolt írása.
január 23., 06:46
- Vélemény
Ki beszélheti el a magyar holokauszt történetét?
A kormány Magyar Holokauszt Múzeum felállításából történt „kiszállása” legelkeserítőbb elemének a hangsúlyozott ürügyét látom. Kőbányai János írása.
január 27., 10:00
- Vélemény
Csizmadia Ervin: A „forradalmi” és az „ellenforradalmi” demokráciáról
Kevesebb forradalmi hév kellett volna. Ennyi a recept.
január 29., 10:55
- Vélemény
Orbán Viktor uralma és a rendszere a politikai vezető karizmájának erején alapul
Nem orbáni diktatúra van, hanem tévképzetek a falak létezéséről és veszélyéről. Kóczián Péter írása.
január 28., 06:19
- Címlapon
Megtörtént az első lépés a béke felé, Ukrajna láthatja kárát
Az oroszok szerint Vlagyimir Putyin dönt a folytatásról.
tegnap, 14:03
- Címlapon
Csatlakozhat a Fidesz EP-frakciójához az AfD, széteshet a Szuverén Nemzetek Európája
Gulyás Gergely legutóbb még nem látott erre sok esélyt.
tegnap, 21:21