Törzsi viszály a természettudományos oktatásban

2008.07.15. 11:17

A természettudományos nevelés megújítása a világ vezető országaiban, így vagy úgy, már végbement. Magyarországon „dzsungelharc” folyik, hol itt, hol ott lőnek, robbannak petárdák, a megszokott törzsi viszálykodás zajlik, ezzel jól elkerülhetőek az átgondolt, összefogott lépések. Az Index Ütött a fizika, a kémia és a biológia órája című cikkében is jelzett ellentmondások, ellentétes vélemények is mutatják a helyzet „magyaros” kuszaságát.

A budapesti Közgazdasági Politechnikum természetismereti munkacsoportjának vezetője vagyok. Ebben a középiskolában 17 éve folytatunk integrált természettudományos nevelést, kutatjuk és fejlesztjük ezt a területet. Részt vettem a Nemzeti alaptanterv, a biológiaérettségi-követelményrendszer és különféle tantervek, tananyagok kidolgozásában, így jól ismerem ezt a területet.

A hazai pedagógus társadalom Szent Grálját az óraszámok jelentik. Ebbe kapaszkodnak a változási kihívásokat és megoldási módokat nem ismerő kollégák. Ezt főként státuszféltésből teszik, miközben a lényegi, tartalmi, módszertani kérdésekről szó sem esik. Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének leköszönő elnöke szerint mintha a tanulási teljesítmény csak az időtől függne, más tényezője nem lenne.

Ez biztosítaná további lemaradásunkat a világtól.

Pedig a tartalom és a módszer legalább annyit számít. Az órakeretekbe mereven kapaszkodó tanártársak azt remélik, hogy ezekhez sem kell majd hozzányúlni, így elkerülhető az önképzés, képzés, a saját gyakorlat megváltoztatása. Ez biztosítaná további lemaradásunkat a világtól.

Az iskolánkban folyó integrált természettudomány tantárgy összes tankönyvét magunk írtuk, kidolgoztuk a vizsgáit és mértük az eredményességét is. Beszámolók és eredmények itt, itt és itt olvashatók. A közel fele óraszám ellenére a gimnáziumi átlag fölött teljesítünk, miközben tanulóink (attitűdmérések szerint) jobban kedvelik a természettudományos tárgyat.

A cikkben jelzett összesen heti 6 fizika, kémia és biológia óra egyébként a középiskola egyik évfolyamán sem áll rendelkezésre, mivel nem mindegyik tantárgy van jelen minden évfolyamon. Lényeges szempont lehetne az egy tanár által tanított gyerekszám és a heti találkozások száma, ami a jelenlegi szaktárgyi rendszerben akadályozza a korszerű, tanulóközpontú pedagógiai módszerek alkalmazását.

A természettudomány tantárgyban (ezt a nevet fogadta el az Országos Köznevelési Tanács) ez lényegesen javulhatna. Iskolánkban heti 3-4 órában tanítja osztályonként egy tanár ezt a tárgyat. A minisztérium tervezete szerint egyébként az integráció miatt nem lehet óraszámcsökkenés. Ez elsősorban nem a tartalom, hanem a nevelési módszerek miatt fontos, így ugyanis juthat idő kísérletezésre, kutatásra, csoportmunkára és segítő értékelésre.

új meghatározása van ugyanis a természettudományos műveltségnek

Új tanulási elmélet van, új meghatározása van ugyanis a természettudományos műveltségnek, és természetesen új (iskolán kívüli) formái vannak a tanulók tudásszerzésének, és új szerepet kapnak a tanárok is a korszerű iskolákban. Mindezen szempontoknak be kell épülniük egy új, modern természettudomány tantárgyba.

Sok iskolában az 5-6. évfolyamon eddig a természetismeret tantárgy volt jelen, ami nem tévesztendő össze az integrált természettudományos oktatással. A természetismeret tantárgyban némi biológia és földrajz integrálódik, de emellett technika és egészségtan is el van különítve. Valódi integráció és korszerű tanulásszervezés a most elfogadott, nem szakrendszerű kerettanterv szerint lesz lehetséges.

A Magyar Biológiatanárok Egyesületének vezetője, Bán Sándor arra hivatkozik, hogy csak nagyon kevés országban alkalmazzák az integrált természettudományos oktatást. A Bán Sándor által említett számokról tudni kell, hogy abban olyan országok is vannak, ahol az oktatásügy még a hazainál is rigidebb és nagyobb tehetetlenségű. Én (dél)olasz, görög és lengyel iskolákban jártam, ott hírét sem hallották a pedagógiai modernizációnak, tanár- és tantárgyközpontú rendszer jellemző rájuk.

Az élenjáró országok közül, például az Egyesült Királyságban és több skandináv országban is van science tantárgy, de egy komplex rendszer részeként, a szaktárgyi képzéssel együtt. Nálunk sem a szaktárgyak ellen, hanem azokkal egy rendszerbe foglalva képzelhető el a természettudomány tantárgy, amelyet iskolatípusok, tanulócsoportok és évfolyamok szerint lehet alkalmazni vagy nem alkalmazni.

lehetetlenné teszi a szaktárgyi lobbik ellenállása

Arató Gergely szerint az integrált természettudományos oktatásnak a középiskola utolsó évfolyamán is szerepe lehet. Én az államtitkár véleményével szemben úgy látom: a természettudomány a képzés alapozása és általános műveltségi szakasza során előnyös, a továbbtanulási kimenetben szükség van a szaktárgyi rendszerre (is!). Angliában ezeken az évfolyamokon a science-tankönyvek mellett a hazainál magasabb követelményeket állító, színvonalas biology-, physics- és chemistrykönyvek vannak.

Jelenleg valóban elfogadhatatlan, hogy a 18 éves embereknek Magyarországon az anyagi világról, a környezeti és egészségi problémákról, a technikai rendszerekről szerzett tudásukról nem kell számot adniuk tanulmányaik végén. A cikkben említett természettudomány-érettségi azonban nem a természettudományos műveltség elvei szerinti követelményeket tartalmazza, hanem mintegy összesűríti a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz tartalmait, ezzel csak az igazán érdeklődő és jó képességű tanulók birkózhatnak meg.

Másmilyen érettségi vizsgára lenne szükség, ami valóban a természettudományos műveltséget méri. Ezt azonban lehetetlenné teszi a szaktárgyi lobbik ellenállása. Miért választaná egy bölcsésznek készülő diák pont a fizikát vagy a kémiát, annak életidegen, szaktudományos szemléletét?

A szaktárgyi érettségik anyaga ma erősen szabályoz, ugyanakkor érdekes módon alakultak ki a követelmények, amikor a „húzóbizottságok&zdquo; felsőbb utasításra kihúztak 20-25 százalékot. Az eredmény nem nevezhető átgondoltnak és elfogadhatónak, így például a biológiabizottságnak sem engedték a Bán Sándor által hiányolt új tartalmi követelmények beépítését.

elkeserítő az összefogás helyett tapasztalható egymásnak feszülés

Ha valaki követni akarja a világ vezető trendjeit (science literacy, social relevance, science for all, science-technology-society), akkor ki kell lépnie ebből a közegből. Angliában a természettudományos nevelés nemzet- és gazdasági stratégiai kérdés. Egy általam a helyszínen látott angliai fejlesztési rendszer és annak eredménye (21st Century Science és a Science Learning Centres hálózat) kiváló példát mutatnak a társadalmi összefogás és stratégiaalkotás sikerességére.

Állami és magán pénzekből megközelítőleg annyit költöttek a Science Learning Centres hálózat kiépítésére, mint hazánk egyéves oktatásfejlesztési költségvetése. Az új tanulási program kidolgozásában együttműködtek az egyetemi tudásközpontok (pl. York, Oxford), a média (BBC), a kiadók (Oxford University Press) és a technológiai fejlesztő cégek. A tanárok és technikai segítő asszisztenseik bentlakásos és „in service” tréningeken vehetnek részt ezekben a high-tech központokban.

Jó, ez nem Magyarország, de elkeserítő az összefogás helyett tapasztalható egymásnak feszülés az egyébként a témát sem alaposan ismerő, az elemzéseket nem követő véleménymondók között.

(A szerző természettudomány-tanár)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Vélemény
Demeter Szilárd: Krasznahorkai és a magyarok

Demeter Szilárd: Krasznahorkai és a magyarok

Mink, mucsai magyarok azon dolgozunk, hogy Krasznahorkait is túléljük – az ő érdekében.

február 3., 15:44

  • Vélemény
Gyűlölet és együttműködés, Kossuthtól Dubajig

Gyűlölet és együttműködés, Kossuthtól Dubajig

2004 óta folyamatosan csúszunk le a sereghajtók közé. Fodor Gábor írása.

február 3., 06:04

  • Vélemény
A véglények melankóliája

A véglények melankóliája

A svéd lapnak adott Krasznahorkai-interjúból kiderül: a világhírű magyar író már nem tesz fel kérdéseket.

február 2., 17:30

  • Vélemény
Mindenki számol – az új Bajnokok Ligája mérlege

Mindenki számol – az új Bajnokok Ligája mérlege

Dénes Ferenc: Siker vagy veszélytelen Szuperliga?

február 6., 12:59

  • Vélemény
Ujhelyi István: Abszurditás vagy moszkvai kényszer magyarázza az AfD-hez való fideszes közeledést

Ujhelyi István: Abszurditás vagy moszkvai kényszer magyarázza az AfD-hez való fideszes közeledést

Orbán Viktor nemrég még Helmut Kohlt tartotta politikai mentorának.

február 7., 12:48

  • Vélemény
Trianon az nem egy ház

Trianon az nem egy ház

Trianon az, amikor nem érted, mit jelent az, hogy határon túli, ha te mindig innen vagy.

február 5., 08:14

  • Vélemény
Amerika adja a NATO erejét, és az elnökét nem Brüsszelben választják

Amerika adja a NATO erejét, és az elnökét nem Brüsszelben választják

Amíg a NATO jelen formájában létezik, ostobaság egy európai „ellen-NATO” álmát kergetni. Hegyi Gyula írása.

54 perce

  • Címlapon
Kocsis András Sándor: Orbán Viktort rendkívül megvezették kínai barátai

Kocsis András Sándor: Orbán Viktort rendkívül megvezették kínai barátai

A szociológus szerint Magyarország áldozata lett Hszi Csin-ping tervének.

33 perce

  • Címlapon
Donald Trump éppen élő egyenes adásban veri szét a szövetségi kormányzatot

Donald Trump éppen élő egyenes adásban veri szét a szövetségi kormányzatot

Tömeges elbocsátások: több mint 200 ezer munkavállaló lehet érintett.

47 perce

  • Vélemény
Kóka János: Az egészségügy megújításának 10 pontos, 10 ezer milliárdos programja

Kóka János: Az egészségügy megújításának 10 pontos, 10 ezer milliárdos programja

A politika úgy vigyáz e korhadt rendszernek az érinthetetlenségére, mintha valamiféle kincs lenne. Vitairat.

február 7., 08:03

  • Vélemény
Krasznahorkai László válasza Kollár Árpádnak – és a viszontválasz

Krasznahorkai László válasza Kollár Árpádnak – és a viszontválasz

A két levelet az írók engedélyével közöljük.

február 9., 08:09

  • Vélemény
Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget

Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget

Milyen hatással lehet a klímaváltozás a geopolitikai megfontolásokra és a háborús készülődésre?

január 21., 12:09

  • Vélemény
Ceglédi Zoltán: Mégiscsak föl kéne oszlatni ezt a parlamentet!

Ceglédi Zoltán: Mégiscsak föl kéne oszlatni ezt a parlamentet!

Olyan meggyőzően mondta Magyar a Partizánban, hogy kampányüzemmódban vannak, hogy elhiszem, őszintén követeli.

február 12., 08:16

  • Címlapon
Kiszivárgott Orbán Viktor balatonfüredi beszéde, el akarják foglalni Brüsszelt

Kiszivárgott Orbán Viktor balatonfüredi beszéde, el akarják foglalni Brüsszelt

Kihelyezett frakcióülést tartott a Fidesz–KDNP.

8 perce

  • Vélemény
Demeter Szilárd: Miért ne tehette volna Majka, ha ez gyött ki belőle

Demeter Szilárd: Miért ne tehette volna Majka, ha ez gyött ki belőle

Jegyzetek a magyar kultúra napjára 2025-ben.

január 22., 07:32

  • Vélemény
Most éppen kit kell sajnálni?

Most éppen kit kell sajnálni?

A történelem tele van olyan bűnösökkel, akik áldozatok is egyben.

január 31., 07:13

  • Vélemény
Bödőcs esete a pannon Frankensteinnel

Bödőcs esete a pannon Frankensteinnel

Remélem, a sztárhumorista közéleti térlátása nem szenvedett maradandó károsodást. Németh Róbert írása.

február 10., 08:00

  • Vélemény
A Soros- és demokrata boszorkányok elleni harc helytelensége

A Soros- és demokrata boszorkányok elleni harc helytelensége

Olyan állami intézményrendszer kell, amely minden politikai, közéleti nézet terjesztését azonos feltételekkel támogatja.

február 10., 15:30

  • Vélemény
A Gutenberg-galaxis lottóesélyei, avagy mi lesz a folyóiratokkal?

A Gutenberg-galaxis lottóesélyei, avagy mi lesz a folyóiratokkal?

A Hankó Balázs által elmondottak kizárnak minden lehetőséget a párbeszédre.

február 2., 09:04

  • Vélemény
Nyugdíjazza-e Trump a párizsi klímaegyezményt?

Nyugdíjazza-e Trump a párizsi klímaegyezményt?

Mi, európaiak, mi, magyarok hiába vállalunk áldozatot, ha a többiek nem köteleződnek el jobban.

január 31., 15:50

  • Vélemény
Ujhelyi István: Szuverenista mellet nemzeti ököllel döngetni

Ujhelyi István: Szuverenista mellet nemzeti ököllel döngetni

Amikor majd „America First” szembejön a mi „Hungary First” politikánkkal, akkor derül ki, kinek mekkora szuverenitás van a gatyájában.

január 24., 10:14

  • Vélemény
Megadja Gábor: A korlátozó valóságról

Megadja Gábor: A korlátozó valóságról

Az emberi mindenhatóság gondolatából az a kellemetlenség fakad, hogy megszűnünk szabadnak lenni.

január 24., 12:53

  • Vélemény
A TikTok-tiltás és az algoritmikus soft power korszaka

A TikTok-tiltás és az algoritmikus soft power korszaka

Aki uralja az ország közösségi platformjait, az uralja az ország gondolkodását. Nefelejcs Gergő írása.

január 25., 12:27

  • Vélemény
A konteó, ami már nem konteó

A konteó, ami már nem konteó

Járványok és összeesküvés-elméletek, avagy a CIA sem áll mindig erős lábakon.

január 27., 07:22

  • Vélemény
Trump 2.0 – bombasztikus túlzás vagy reális esély az új amerikai „aranykorszak”?

Trump 2.0 – bombasztikus túlzás vagy reális esély az új amerikai „aranykorszak”?

A Trump-féle retorikai szuperlatívuszokat érdemes némi távolságtartással értelmezni. Csutak Zsolt írása.

január 23., 06:46

  • Vélemény
Ki beszélheti el a magyar holokauszt történetét?

Ki beszélheti el a magyar holokauszt történetét?

A kormány Magyar Holokauszt Múzeum felállításából történt „kiszállása” legelkeserítőbb elemének a hangsúlyozott ürügyét látom. Kőbányai János írása.

január 27., 10:00

  • Vélemény
Csizmadia Ervin: A „forradalmi” és az „ellenforradalmi” demokráciáról

Csizmadia Ervin: A „forradalmi” és az „ellenforradalmi” demokráciáról

Kevesebb forradalmi hév kellett volna. Ennyi a recept.

január 29., 10:55

  • Vélemény
Orbán Viktor uralma és a rendszere a politikai vezető karizmájának erején alapul

Orbán Viktor uralma és a rendszere a politikai vezető karizmájának erején alapul

Nem orbáni diktatúra van, hanem tévképzetek a falak létezéséről és veszélyéről. Kóczián Péter írása.

január 28., 06:19

  • Címlapon
Megtörtént az első lépés a béke felé, Ukrajna láthatja kárát

Megtörtént az első lépés a béke felé, Ukrajna láthatja kárát

Az oroszok szerint Vlagyimir Putyin dönt a folytatásról.

tegnap, 14:03

  • Címlapon
Csatlakozhat a Fidesz EP-frakciójához az AfD, széteshet a Szuverén Nemzetek Európája

Csatlakozhat a Fidesz EP-frakciójához az AfD, széteshet a Szuverén Nemzetek Európája

Gulyás Gergely legutóbb még nem látott erre sok esélyt.

tegnap, 21:21