Méteres tévé is elfér a zsebben

A legnagyobb tévét is magunkkal tudjuk vinni, ha nem plazmában vagy lcd-ben gondolkozunk, hanem inkább egy projektort szerzünk be. A mai kivetítők változatosabbak, mint a tévékészülékek, és egészen különleges típusok is megjelentek, mint például a falhoz tolható, tabletbe épített, és a szó szerint zakózsebbe becsúsztatható eszközök. Ezeket a különleges kivetítőket próbáltuk ki.

Megduplázott kijelző

Első meglepő projektorunk valójában egy tablet, mégpedig a Lenovótól. A Yoga Tab 3 Pro modellben végre jó helyre, a henger alakú rész oldalára került a kivetítő lencséje. Az előző Tab 2 Pro oldalirányba szórta a fényt, és emiatt elég nehéz volt jól beállítani.

Az Index.hu irodájában aligha vettük volna hasznát a tabletes kivetítőnek, mert ott egyik szobát sem lehet rendesen elsötétíteni. A szerény 50 lumenes fényerő semmire nem lett volna elég. Otthon is minden létező nyílást le kellett fedni, és kivetítővászon híján kreatívan kellett megoldást keresni. Megpróbálkoztunk mindennel, a gyerek hófehérre mosott matracától a fóliázott szekrényajtóig, de az eredmény nem kecsegtetett sok jóval. Végül amikor az ágyra dobtuk a bekapcsolt gépet, és a plafon lett a vászont,

akkor kiszakadt belőlünk egy húbazmeg.

A fehérre meszelt felületen ölnyi képátlóval is ragyogó volt a kép, pedig a felbontás csak 854×480 pixeles. Naponta 20-30 percet biztosan elszórakoznánk ezzel a tablettel elalvás előtt.

Csak kell szerezni hozzá egy kompatibilis egeret, mert ebben az elrendezésben az érintőkijelző kissé nehezen nyomkodható. A hangszórói elég erősek, és amikor hanyatt fekve mozizunk, közvetlenül a füleink mellett dübörögnek.

A tabletnek a 10 colos változata járt nálunk, ennek a beépített kijelzője is elég komoly, 2560×1600 pixel felbontású. Jobban járunk, ha a látványosabb filmeket ezen nézzük végig. 

Nem a fülnél, hanem a falnál

Az LG egy ultraközeli projektorral hívta fel magára a figyelmünket. A PF1000U jelű modellt csak pár arasznyira kell letenni a vászontól, hogy 90 colos képet vetítsen rá. Ennek rengeteg előnye van. Nem kell teljesen átalakítani a szobát, ha a tévét akarjuk projektorra lecserélni, mert ez a típus pont jó helyen lesz a tévészekrény tetején. Ezzel megszabadulunk a kábelrengetegtől, és az is előnyös, hogy a gép messze van a fejünktől. Bármely hangrendszer túlüvölti a zúgó ventilátorát. 

Ügyes trükköt vetett be az LG, mert nem szemből vetíti fel a képet a falra, hanem egy domború tükörrel. A PF1000U a hosszúkás formája és az alacsony súlya miatt viszonylag könnyen hordozható, de hogy ezt bátran meg is tegyük, ahhoz jól jött volna egy hordozótáska, vagy valami védőtok. Ezek nélkül könnyen megsérül vagy összekoszolódik a tükör és a lencse.

A HDMI portjai 1.4a verziójúak, tehát 3D lejátszót is rá tudunk kötni, a beépített wifinek hála vezeték nélküli (WiDi) kijelzőként is működik, de ha jobban kedveljük a hagyományos vezetékes megoldást, akkor pc-nket régimódi VGA porton is rádughatjuk.  

Zsebre is vágható

A picoprojektorok közül az Acer több modelljét teszteltük, ezek közt a C205 nevezhető ultrahordozhatónak, hiszen beépített akkuja van, és nagyjából akkora, mint a tenyerünk. Nagyjából végig tudunk nézni vele egy mozifilmet, legfeljebb 2 óra hosszan, de érdemes a töltőt inkább magunknál tartani, nehogy lecsússzunk a végéről. Ennek is 854×480 pixel a felbontása, és a fényereje nincs az egekben, tehát csodákat nem várjunk tőle.

Érdemes egy méter közelében tartani a kivetített képátlót. Házibulin youtube-ozni pont jól lehet vele. A HDMI portra rá tudjuk kötni a MHL-kompatibilis mobilokat, ha szerzünk hozzá egy adaptert, az MWA2 nevű wifis egységgel pedig vezeték nélküli kijelzőként is használható.

Komolyabb versenyző, de valamivel nagyobb méretű is a K135i modell. Ezt már konnektorra kell kötni, de cserébe 600 lumenes fényerőt és 1280×800 pixeles felbontást kapunk. Ezzel már le lehet ülni mozizni is.

A Lumen bosszúja 

A projektorok árában és minőségében nagy a szórás. Horribilis összegekért már kapunk 4K projektort, de sokan inkább a másik végletet választják, a megfizethetőbb, ám még mindig elég jó minőségű 720p kivetítőket.

Az alapján érdemes választani, hogy milyen felbontású filmeket nézünk a leggyakrabban.

A technológiáról azt kell még tudni, hogy az egy csipes DLP kivetítőkön általában megjelenik a szivárványhatás, és ez roppant zavaró lehet, az lcd-s projektorok azonban mentesek ettől a jelenségtől.

A fényerő is rendkívül fontos tulajdonsága a projektornak, és nemcsak azzal függ össze, hogy a szobát mennyire tudjuk elsötétíteni, hanem azzal is, hogy mekkora méretben akarjuk kivetíteni a képet. Ezeket a gépeket moziteremhez hasonlóan elsötétített szobákba szánják, és egy átlagos méretű nappali körülbelül 2000-2500 lument igényel, ha több méteres vásznon akarunk mozizni, de ennél jóval kevesebb is megteszi, ha kisebb mérettel is beérjük.

Az emberi szem fényérzékelése logaritmikus skálán mozog, tehát ha kétszer nagyobb fényerőre lenne szükségünk, akkor a kétszeresnél sokkal többre kell növelni a lumen mennyiségét. Pár százas különbség nem számít.

Vásárlás előtt még azt kell megnézni, hogy a gyártó hány órányi élettartamot ígér a lámpákra, és mennyibe kerül a pótizzó. Több mint ötvenezer forintba is kerülhet az izzócsere, és ha gyakran projektorozunk, akkor erre egy-két évente költeni kell.