Himnusz, tűzijáték és lencseleves helyett

Dánia

Magyarországon talán vandalizmusnak hatna, a dánoknál viszont közkedvelt és hosszú múltra visszatekintő szokás, hogy tányérokat törünk szilánkosra. A szilveszter éjjelén a családok és barátok ajtaja alatt összezúzott tányérok a szerencse egy speciális fajtáját hordozzák magukban. Minél több törött edény és porcelán fekszik az illető háza előtt, annál több barátja és szerencséje lesz a következő esztendőben. Az, hogy a szemetet ki takarítja fel, már csak megegyezés kérdése... 

Görögország

Ha nem szereti a büdöset, és a könnyeit sem szívesen morzsolja, ne szilveszterezzen a görögöknél! Itt ugyanis közkedvelt szokás, hogy az ajtófélfára hagymát lógatnak. Az illatos zöldség az újjászületést és a fejlődést szimbolizálja, hiszen a hagyma is hasonlóan termékeny növény. Az ajtóról ugyan másnap már le is lehet akasztani, hiszen az ember csak beleütközik, de a házban továbbra is szem előtt tartják a szerencsehozó „gömböt”. 

Spanyolország 

A spanyolok leghíresebb szokása Madrid városához köthető, de az egész országban hatalmas kultusza van, hiszen a köztévé is közvetíti. A város egyik legfontosabb terén, azaz a Puerta del Sol környékén hatalmas tömeg gyűlik össze minden év utolsó napján, hogy az emberek közösen fogyasszák el a szerencsét hozó 12 szőlőszemet. Az óra tizenkét ütésére kell betömni a gyümölcsszemeket, pontosabban 3 másodpercenként egyet. A teljes rituálé 36 másodpercet vesz igénybe, gyorsan kell tehát nyelni annak, aki sikeres új esztendő elé akar nézni. A rutinos szilveszterezők már a tizenkét szemmel érkeznek, de a szemfüles marketingeseknek köszönhetően előrecsomagolt, hámozott és magozott szőlőt is vehet az ember. A szokást gyakran a Valencia környéki Elche városából származtatják, 1909-ben ugyanis annyi szőlő termett a városban, hogy az emberek nyakán maradt, a lakók ingyen kezdték osztogatni. Az év utolsó napján, a hasonlóan gyümölcsöző termés reményében, útjára indították a mai napig fennmaradt szokást. A Spanyolországban éjfélkor elfogyasztott szőlőszemek pedig – ki hitte volna – az év 12 hónapját szimbolizálják. 

Törökország

A törököknél számos furcsa szokás létezik, az egyik az ajtóaljba sót szórni. A szerencse és a bőség reményében irány a konyha, megragadni a sószórót, és éjfélkor bőségesen beteríteni a küszöböt. A nyugalmat és pénzt hozó szokást akár itthon is érdemes lenne kipróbálni, csak a környezetvédők meg ne lássák... A són kívül gránátalmát is zúzhatunk az ajtónk alatt, ami hasonlóan sikerekben gazdag új esztendőt ígér, mint az előbb említett társa. Ám ha szeretünk csavarogni, messzi tájakon nyaralni, esetleg költözni tervezünk, akkor éjfél után menjünk egy kis háztömb körüli sétára, hiszen ezzel bevonzhatjuk, hogy az új évben biztonságos utazásaink legyenek.  

Latin-Amerika 

A kontinens sok országában, például Mexikóban és Bolíviában is bevett szokás, hogy az emberek az újévi kívánságnak megfelelő színű alsóneműben várják az éjfélt. Aki piros gatyában virít, annak szerelemre, aki sárgában, annak aranyra (vagyis pénzre) fáj a foga, bár az ottani dialektusban a pénz neve plata, vagyis ezüst. Aki egy sikertelen évet maga mögött hagyva csak egy kis nyugalomra vágyik, az fehér bugyogót ölt magára. Az idei évet elnézve biztos sok fehér nadrágos ember koccint majd éjfélkor. 

Japán

Az éjféli harangszó itt is bevett szokás, ám a buddhista templomok 108 alkalommal kongatják meg a bonsho nevű harangokat. A 108 harangszó az emberi (akaratos) vágyakat szimbolizálja, ami a Buddha-hívők szerint fájdalomhoz és szenvedéshez vezethet. A joya no kane elnevezésű rituálé ezektől a negatív érzelmektől szabadítja meg az embereket az új év beköszöntével.

(Borítókép: 108 alkalommal kongatják meg a bonsho nevű harangot Tokióban 2016. december 31-én. Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary)