Mi ez?
A videók
- 1. rész, Zemplén
- 2. rész, Aggtelek
- 3. rész, Aggtelek
- 4. rész, Bükk
- 5. rész, Zemplén
- 6. rész, Cserehát
- 7. rész, Cserehát
- 8. rész, Mátra
- 9. rész, Cserhát
- 10. rész, Cserhát
- 11. rész, Börzsöny
- 12. rész, Budai-hegység
- 13. rész, Cserhát
- 14. rész, Naszály
- 15. rész, Visegrádi-hegység
- 16. rész, Pilis
- 17. rész, Pilis és Gerecse
- 18. rész, Gerecse
- 19. rész, Vértes
- 20. rész, Keleti-Bakony
- 21. rész, Keleti-Bakony
- 22. rész, Magas-Bakony
- 23. rész, Dél-Bakony
- 24. rész, Balaton-felvidék
- 25. rész, Balaton-felvidék
- 26. rész, Keszthelyi-hegység
- 27. rész, Kemeneshát
- 28. rész, Kőszegi-hegység
Linkek
Kemeneshát, Kőszegi-hegység: egyszer minden útnak vége szakad
Sümeg-Sárvár
Legutóbb a sümegi vár lezárt kapujánál fejeztük be a túrát. Itt kezdtük újra. A vár az 1500-as évektől az országrész legerősebb erődítménye volt. Veszprém török elfoglalása után ide költözött a püspök is, az egyházi bevételekből pedig jutott gazdagon a vár felfejlesztésére is.
Ezt a vár egyik hagyományőrző vitéze mesélte nekünk, aki a várkapitányt helyettesítette a videóban. A sümegi várkapitány amúgy érdekes ember, büfét üzemeltetett korábban a várban, aztán egyre többet fordított rá, kijárt pénzeket, most tulajdonképpen ő üzemelteti az egész várat. Inkább a turizmus irányában fejlesztett, ma már órási föld alatti teremben látványos lovasbemutatókat tartanak, zajlik az élet a várban.
Keszthelyi-hegység: a pancsolós menet
Tapolca-Keszthely
Erre az útvonalra belógott egy korábban már részletezett videónk, amit Badacsonytördemic és Keszthely között vettünk fel. Itt a blogban Tapolcánál vesszük fel a fonalat, mint a Keszthelyi-hegység kapujánál.
Vállusig két, a szakaszra igen jellemző problémára ébredtünk rá: a Kék sokat megy aszfalton, normál szállás nyáron nemigen található. Tapolcán például egyáltalán nem találtunk olyan elérhető árú szállást, ahol a stáb elfért volna. Régi ismerősünk, Ádám Gábor borász fogadott be minket Sabar-hegyi présházának teraszára.
Indulás előtt természetesen lementünk a tavas barlangba, sőt Egri Csaba barlangász segítségével olyan ágba is eljutottunk, ahova más nem nagyon mehet be. Lesenceistvándnál helyi javaslatra nem a kéken, hanem egy panorámagazdagabb úton mentünk, nem bántuk meg.
Bor, mámor, Balaton-felvidék
Ez a tájegység úgy lett felosztva a Kéktúra szakaszok között, hogy a dél-bakonyi menetünk fele belelóg, Keszthelyre menet pedig kigyalogolunk belőle az epizód közepén, tehát egy teljes és két fél videó szól róla.
Nagyvázsony-Szentbékkálla: Nem véletlenül értünk ide erre a szakaszra augusztusban. Utolsó bakonyi videónk be is nyúlik erre a földrajzi részre, hiszen abban Városlőd és Nagyvázsony között pipáltuk ki a Déli-Bakonyt, de tovább mentünk egészen Szentbékkálláig.
Nagyvázsonyban szálltunk meg, hol máshol, mint a Kinizsi turistaszállón, aminek szobáiban eszméletlen hőség volt éjszaka. Mint az a videóban is elhangzik, Nagyvázsonyban ma kisebbfajta kultusza van Kinizsinek, a településen szinte minden róla van elnevezve, legyen az bank, iskola, élelmiszerbolt, kocsma vagy éppen turistaház. Kinizsi sírja is a közelben van: az erdőben, az általa alapított pálos kolostor romja mellett.
A videóból drónhiány miatt kimaradt a legszebb rész, amit igazán csak a levegőből tudtunk volna megmutatni: a Fekete-hegyi lápok és tavak. A fennsíkon szétszórt lefolyástalan mélyedések keletkezése ma is rejtély. A változó vízállású tavakból féltucatnyi található a hegyen. Sötét árnyalatú, savas vizük tipikus lápi víz, gazdag élővilággal: mocsári kányafű, buglyos boglárka és mételykóró bólogat a partján. A hely hangulata teljesen magával ragadó. Innen az Eötvös-kilátót érintve már nagyon hamar lent voltunk Szentbékkállán.
Jelölték az indexes Kéktúra-sorozatot a Highlights of Hungaryn
Bekerült idén az indexes Kéktúra-sorozat a Highlights of Hungary jelöltjei közé. A leginspirálóbb jelöltekre, például a sorozatra január 28-ig lehet szavazni az oldalon.
A Bakancslista stábja három éve kezdte el forgatni a várhatóan 29 részből álló sorozatot a Magyar Természetjáró Szövetség támogatásával. A sorozatból eddig 23 rész jelent meg, a maradék részek tavaszig elkészülnek. Az alapgondolat szerint a készítők forgatás közben ugyanúgy végigjárják az útvonalat, mint a túrázók, beszélgetnek útközben az emberekkel, megélik és megmutatják a Kéktúra érdekességeit, mindezt az Index internetes videóinak stílusában.
A Highlights of Hungary 2013 óta az első és egyetlen olyan hazai kreatív gyűjtés, amely szakmai alapokon, ám kategóriák nélkül egy platformon mutatja be a hazai sikereket. A mindenkori kurátori csapat 10 felkért szakemberből áll, akik a kreatív ipar különböző területeit képviselik, ám mind az értéket kutatják, ennek alapján jelölik az aktuális év számukra legizgalmasabb projektjeit, írják magukról a szervezők az oldalon.
Bakony, a betyárok otthona
Kéktúra-sorozatunkat a Bakonyban folytattuk idén tavasszal. Eredetileg két részt akartunk itt forgatni, de a hegység olyan sokszínű, és annyi érdekes helyet rejt, hogy végül majdnem négy rész kerekedett belőle. A Kelet-Bakonnyal kezdtük, Bodajktól Zircig. A tematika a Gaja-szurdok köré szerveződött volna, mert két nagyon szép völgyszorosa is van a szakaszon a pataknak. Csakhogy Bodajkon olyan gazdag anyagot forgattunk, hogy két külön epizód is kijött a Kelet-Bakonyból. Az első rész sztárja egyértelműen a Kéktúra környékéről háborús relikviákat, fegyvereket, sőt páncélost és bunkert összegyűjtő Fülöp Attila volt:
A másik kelet-bakonyi epizód főszereplője nem ember volt, hanem Magyarország egyik legszebb szurdoka, a Római-fürdő Bakonynánánál. Annyira át akartuk élni, hogy levettük a cipőket, és kvázi kanyoningszerűen, térdig a patakban gázolva tettünk meg benne száz métert.
Zirctől Városlődig a Magas-Bakonyt szeltük át. Személyes meglepetés a bakonybéli csillagda, amit eredetileg meg se akartunk nézni, de a végén nagyon nem bántuk meg, hogy bementünk. A Fiatalító-forrásnál spontán jött a beauty app ötlete. A fő attrakció itt a Kéktúra vonala mellett fekvő iharkúti őslényásatás volt a számunkra, a videón biztos átjön mennyire megfogott minket a dínók világa.
És még mindig nem volt vége a Bakonynak. A Fjallraven Vándortúrásokkal együtt tettük meg a Városlőd-Nagyvázsony-Szentbékkálla szakaszt, igaz a forgatás iramát valahogy nem tudtuk összeegyeztetni velük. Itt sem humanoid volt a sztár, hanem egy fémszerkezet: a Kab-hegyi adótorony. Tényleg nagyon sajnáljuk, hogy nem mindenki juthat fel rá, ezért próbáljuk megmutatni, hogy milyen érzés a Bakony legmagasabb pontján szemlélődni.
Az útvonal: A hivatalos szakasz számozáshoz képest visszafelé megyünk a Kéktúrán, a 27. számú zempléni túraszakasztól az 1. számú, Kőszegi-hegység csúcsán végződő szakaszig. Kelet felől nyugatra haladva. Az első évad első része a Hollóháza - Bányi-nyereg közötti (zempléni) szakaszról szólt, a tizedik pedig a Cserhátról. A 2. évad nyitó részének helyszíne a Börzsöny volt, majd a Budai-hegységet választottuk forgatási helyszínnek. Tavasszal a Cserhátban, Becskénél vettük fel a szálat. A dunai átkelés után Visegrádtól a Rozália téglagyárig jutottunk. Dorogot és Péliföldszentkeresztet elhagyva Szárligetnél intünk búcsút a Gerecsének, majd egy hosszú hétvége alatt átgyalogoltunk a Vértesen. A következő évadot Bodajknál, a Bakony kapujánál indítottuk.
Kutyák, várromok, misztikus temetők a Vértesben
Az Index videós Kéktúra-sorozat második évada utolsó részének helyszíne a Vértes volt. Nyáron, hőségben jártunk ott, de a magas, árnyékos bükkösök lombmennyezete alatt elviselhető volt a meleg. Az 52 kilométeres útra kutyás túrázókkal mentünk.
A forgatás első napján Hudák Hajni és Bátor nevű vizslája rótta velünk a kilométereket, második nap a Vizsla Kalandorok tucatnyi vizslája, harmadik nap pedig két kutyaiskola, a Best Dog Kutyaközpont és a Duna Dog Center Kutyaiskola spánielei, huskyjai, uszkárjai és minden rendű-rangú kutyái voltak a vendégeink. Kiderült: az erdő élvezetének önfeledtségéből még van tanulnivalónk a kutyáktól.
A hegység nevében szereplő vérteket az 1051-es nagy csata után lehetett találni, amikor a Magyarországot megtámadó németek a vértjeiket hátrahagyva menekültek haza, de romantikus várromból (Vitányvár, Gesztesi vár, Csáki-vár, Csókakői vár) van bőven a hegységben kanyargó Kéktúra útvonal mellett. Valamint a Vértes fái között bújik meg a misztikus hangulatú Körtvélyesi erdei temető is.
Ugrás a sötétbe - így készült a navigációs Kéktúra-rész
Az egyébként is kevésbé ismert Gerecsének van egy viszonylag ismert része – ezeken haladnak át a nagy teljesítménytúrák –, és van egy tényleg eldugott déli része, ahol megtaláltuk az igazi rejtett gyöngyszemet: a Somlyó-hegyet.
A Dorogtól Szárligetig tartó, majd' 70 kilométeres hivatalos Kéktúra-szakasz egy kisebb részét már megtettük az előző részben, ezért ebben az epizódban Péliföldszentkeresztről indultunk neki a körülbelül 47 kilométer hosszú hétvégi szakaszunknak. Mivel korában több alkalommal is eltévedtünk, úgy gondoltuk, nem árt, ha veszünk néhány leckét navigációból, ezért magunkkal hívtuk Szabó Ákos túravezető-oktatót.
Ugrás a sötétbe – így jellemezhető számunkra ez a téma, ennek megfelelően a minél nehezebb, annál jobb elvet követve az első 7 kilométeres távunkat éjszakai indulással kezdtük. A csillagos égbolt mindig idegen volt nekem, de az első néhány óra alatt annyit tanultam, hogy legalább az egyik sarkát tudom már merre van, az pedig már sokat tud segíteni.
Gerecse, a nagy teljesítménytúrák terepe
Piliscsabáról indultunk az első nap Dorogra. Ez egy 18,5 kilométeres, egynapos szakasz. A következő napon viszont egy 67 kilométeres Kéktúra-szakasz várt volna minket, amiből csak egy 20 kilométeres részt abszolváltunk Péliföldszentkeresztig, a többit meghagytuk egy másik videóra.
Már Klastrompusztánál felrémlett a Sárga 70 teljesítménytúra, aminek útvonala itt találkozik halad a Kékkel. A Sárga 70-et minden évben április végén rendezik meg. Érdekessége, hogy a rajt éjfél körül van Esztergomból, tehát a Pilisen holdfényben vágnak át a résztvevők, ami különleges hangulatot ad a túrának.
Szikláról sziklára a Pilisben
A Visegrádi-hegység elhagyatott légibázisairól (is) szóló 15. részt Dobogókőn fejeztük be. Ebben a részben onnan indulunk tovább Pilisszentkereszten, Csobánkán és az Oszolyon, valamint a Kevélyeken és Pilisborosjenőn át a Rozália-téglagyárig. Ez utóbbi pecsétpont már ismerős lehet, hiszen fél évvel korábban, a szemetelő novemberi esőben itt szedtük a szemetet a sorozat 11. részében.
Dobogókőtől nem messze, a Zsivány-szikláknál már rögtön belekóstoltunk a sziklafalak hangulatába, bár, mint ahogy kísérőnk, az egyik legismertebb magyar sziklamászó, Babcsán Gábor elmondta, ezek a falak még nem igazán alkalmasak a mászásra. Sziklákkal ezután, a Pilisszentkereszti szurdokban is találkoztunk, majd utunkba akadt Csobánkánál az Oszoly sziklafala, és mi úgy tettünk, ahogy másik oktatónk, Kovács Tamás mondta: megmásztuk és tovább mentünk.
Így készült a rakétás Kéktúra-videó
A 14. részt Nógrádban, a Börzsöny lábánál fejeztük be, és mivel a Börzsönyt magát a szarvasbőgés időzítése miatt már egy korábbi részben átszeltük, ezért ezt a túrát Nagymarosról folytattuk. Innen Visegrádra kétféle módon lehet átjutni: a révvel, vagy pedig - évente két ritka alkalommal - a Duna alatti közműalagútban. Mi is kettéváltunk. Dani hajókázott, a csapat másik fele pedig az alagútban bujkált.
A Visegrádi várhoz sokat kell kaptatni, de ha már fent van az ember, muszáj maradni pár órát. Egyrészt vár a Vár, ott a közelben a Zsitvay-kilátó, valamint egy jó bobozhatunk is, aminek nyilván a gyerekek örülnek a legjobban, ha velünk vannak. Büfé is több van, fel lehet töltekezni a Dobogókőig tartó hosszú útra.
Bányákban kavarna? Ott a Nagy-Kaverna!
A 13. részt Ősagárdnál fejeztük be, és már akkor az esti pecsételésnél azt fejtegettem, hogy érdemes utána nézni a település nevének. Utána néztünk, és kiderült, hogy a Zsigmond király agárdájáról elnevezett faluban évente agárfesztivál van, amit a közelben lakó agárszövetség egyik vezetője szervez. Sőt Ősagárdon annyira elagarasult a közélet, hogy - mint elmondta, - a polgármester Agárdi Andrásnak is került az elmúlt években egy magyar agár.
Ezért a 14. rész bejárását egy kiadós agarazással kezdtük az ősagárdi focipályán száguldozó agarakkal. A videóban azonban gyors agarakat is beelőzi a felsőpetényi agyagbánya, amit tulajdonképpen az előző rész végigjárásakor néztünk meg, de mivel nagyon közel van Ősagárdhoz, és a bányás-barlangos 14. részhez is jobban illett tematikailag, átemeltük ebbe az epizódba.
Így készült a madaras Kéktúra-videó
A második évad harmadik forgatására már tavasszal került sor. És mi jellemzi a tavaszi erdőt? A madárcsicsergés! Közben a Kéktúra legvadregényesebb vadászházánál, az emblematikus Kékesi vadászháznál húztuk meg magunkat éjszakára, hogy reggel hatalmas madárkoncertre ébredjünk.
Ezért ennek a résznek a tematikáját a madarakra húztuk rá, és mivel nekünk füttyünk sincs az ornitológiához, elhívtunk magunkkal egy madarászt, Papp Ferencet. Útközben (alapszinten) megtanultuk jó néhány madár nyelvét, én például azóta is beszédbe elegyedek a csilpcsalpfüzikékkel, bármerre járok. És válaszolnak!
Így készült a szemétszórós Kéktúra-videó
A második évad második forgatását látszólag a Rozália téglagyárnál kezdtük. Csakhogy ez a valóságban nem igaz, mert még az indulás előtt pattant ki fejünkből a Tímár Péter-i ötlet, hogy ha a szemétszedést hátrafelé haladva vesszük fel, akkor az megfordítva lejátszva úgy tűnik majd a videóban, hogy gondosan kihelyezünk egy zsáknyi hulladékot az erdő különböző pontjain Az első sokk pedig így jobban elülteti majd a nézőkben az epizód szlogenjét, miszerint
Intelligens ember nem szemetel!
Így tehát a túrát Hűvösvölgyben kezdtük, és hátrafelé haladtunk szinte végig. Nem volt egyszerű dolgunk, sok helyen alaposan megnéztek minket, de a videót nézve úgy tűnik, hogy megérte. A hülyéskedésbe belerántottuk Szerecz Györgyöt, gombaszakértőnket is, aki gomba hiányában a szemetet szedte velünk hátrafelé ebben a részben. Azt mondta, nem bánta :)
A második napon már a helyes irányba fordultunk, és úgy gyalogoltunk Piliscsabáig. Piliscsabánál sajnos ránk esteledett, ezért nem tértünk ki a két nevezetes kőszikla, az Ördög-oltár és a Gomba-szikla felé, mert már nem tudtuk volna megmutatni őket a sötétben. Aki arra jár, és nincs sötét, mindenképpen keresse fel őket, mindkettő közel van a Kékhez, és elég látványos.
Így készült a szarvasbőgős Kéktúra-videó
A második évad első forgatását Nógrád településen kezdtük, innen szalad neki ugyanis a Kéktúra útvonala a Börzsönynek. A nógrádi várnál összeakadtunk a Nógrádi Tüzérek hagyományőrző egyesület jó kedélyű tagjaival, akik fülsiketítő és látványos kezdést biztosítottak a videónak.
Innen egy merész kaptatással felhatoltunk egészen a 938 méter magas Csóványosig, ahol elkaptuk életünk legszínesebb naplementéjét. Első napi szállásunk a Nagy-Hideg-hegyi turistaház, ami hangulatában és elhelyezkedésében is az egyik legjobb magyar menedékház. A szomorúan rövid, 40 kilométeres szakaszt a Szarvasbőgés-expressz miatt három napra osztottuk, hogy legyen időnk mindent jól felvenni.
Gerecse: navigálni muszáj, eltévedni nem
Egy héttel a vértesi kutyás túra után a Gerecsében folytattuk. Ezúttal a navigálásra koncentráltunk, mert nem egyszer előfordult már velünk, hogy a túra során elkeveredtünk egy másik útra.
Ehhez sok segítséget kaptunk Szabó Ákos túravezető-oktatótól. Gyalogoltunk éjszaka a csillagok alapján, használtunk különböző navigációs eszközöket a kőkoritól kezdve a digitális korszak applikációjáig, és ezer mindent tanultunk, amit a videóban majd megmutatunk nektek.
A Gerecsét már ismerjük, voltunk itt teljesítménytúrázni, medvehagymázni, én megmásztuk már a kilátóját (ami egy "életveszélyes" felirattal ellátott beton geodéziai mérőtorony), szóval nem okozott meglepetést. Annál inkább a déli Gerecse, közelebbről a Somlyóvár, ahol a csúcson és a turistaháznál is eszméletlen hangulatú természetes kilátóhelyek vannak.
Lógó nyelvekkel a Vértesben
Július második hétvégéjén kipróbáltuk, milyen kutyákkal túrázni. A tapasztalat: nagyon jó! Nálunk már csak ők élvezték jobban a túrát. A helyszín a Vértes, amire előzetesen azt hittem, hogy a Kéktúra legunalmasabb szakasza lesz.
Nagyobbat nem is tévedhettem volna! Igaz, hogy nem mentünk 500 méter fölé, de végig gyönyörű, erdei katedrálist idéző magas, hűs, árnyékos bükkösök lombsátra alatt haladtunk.
Együtt a Kinizsi Százas mezőnyével
Legutóbbi túránkat Piliscsabán indítottuk, ahol a 450 méter magas Nagy-Kopasz tetején jengáztunk egyet a hegycsúcson álló óriás jengával. Az első napon bemelegítettünk a következőre, amikor is Dorogtól egészen Péliföldszentkeresztig együtt haladtunk a patinás teljesítménytúra, a Kinizsi Százas mezőnyével.
Ezt a részt ugyanis a teljesítménytúrázásnak szenteltük. Nem is akárki, Németh Csaba ultrafutó, a Kéktúra nagykövete kísért el minket, és magyarázta el a sporttúrázás trükkjeit és tippjeit.
Dobogőkő, Oszoly, Kevély - szikláról sziklára
A mostani hétvégén megint forgattunk, ezúttal a 15-ös számú Kéktúra szakaszon, főként a Pilisben. A kulcsszó ezúttal a szikla, és ha már szikla, akkor miért ne legyen sziklamászás is
Dobogókő, Zsivány-sziklák, Oszoly, Nagy-kevély, Teve-szikla – szikláról sziklára ugráltunk ezen a szakaszon. Az Oszolynál, a magyar sziklamászás bölcsőjénél le is táboroztunk, hogy egy könnyed délutáni randevún ismerkedjünk meg a sziklamászással. Az alapok megismertetésében neves sziklamászók voltak segítségünkre: Szendrő Szabolcs, Babcsán Gábor, Kovács Tamás.
Bányák és barlangok: a Naszály
Hétvégén újabb forgatási nap volt. Az Ősagárd-Nógrád Kéktúra-szakaszt jártuk be, pár kitérővel. Benéztünk a sejcei bánya gyomrába, kiálltunk a Látó-hegy szélére, belestünk a Víznyelő-barlangba és a Násznép-barlangba, és kicsinek éreztük magunkat a felsőpetényi agyagbánya hatalmas kavernájában.
Ezzel a résszel kiértünk a Cserhátból, és mivel a Börzsönyt már szeptemberben, szarvasbőgés idején megjártuk, elmondhatjuk, hogy kipipálhatjuk a Kéktúra Hollóházától egészen a Dunáig tartó szakaszát.
Ősagárdon kezdtünk. A település Zsigmond király óta híres agarairól, jelenleg pedig agárfesztiváljáról. A startpisztoly dörrénésénél ott voltak Szanka Judit magyar agarai és whippetjei, mindegyik külön-külön – szó szerint – egy elsöprő egyéniség.
Elkezdődött a tavaszi túraszezon, folytatjuk a forgatást
Sziasztok, újra elkezdtük a Kéktúra-forgatásokat. Most hétvégén a Cserhátban jártunk, Becske és Ősagárd között. A tavaszi hévvel csicsergő madarak olyan koncertet rendeztek, hogy úgy döntöttünk: az erdei madarak élete lesz ennek a résznek a vezérfonala, valamint az, hogy mit tanulhatnak a túrázók tőlük.
Esőisten elsiratta a Kéktúra utolsó részét
A Cserhát nem tartozik a legmagasabb magyar hegységek közé, kiterjedése viszont az egyik legnagyobb. A Kéktúra útvonala is itt kanyarog a leghosszabban, majdnem 135 kilométeren. Több civilizáció, kevesebb vad természet. Ez itt a palócok földje: sok kis falu, barátságos népekkel. Ezekben a videókban ezért inkább az emberekre helyeztük a hangsúlyt.
A 10. rész útvonalának ismét kétszer kellett nekivágnunk a szakadó eső miatt. Hollókőről indultunk, és a sárt dagasztva, szétázva futottunk be Nógrádsipekre. Ott megegyeztünk, hogy a kamerák, a drón és egyéb felszerelésünk épsége miatt elhalasztjuk a legutolsó szakaszt.
Egy hónap múlva lett időnk újra a forgatásra, ezúttal végre jó időben indulhattunk tovább egészen Becskéig, három évadra tervezett sorozatunk első évadának végpontjáig.
Borzasztóan elbaltázott bivakolás a Tepke-kilátóban
A Cserhát nem tartozik a legmagasabb magyar hegységek közé, kiterjedése viszont az egyik legnagyobb. A Kéktúra útvonala is itt kanyarog a leghosszabban, majdnem 135 kilométeren. Több civilizáció, kevesebb vad természet. Ez itt a palócok földje: sok kis falu, barátságos népekkel. Ezekben a videókban ezért inkább az emberekre helyeztük a hangsúlyt.
Nyolcadik forgatásunkon már tombolt a nyár. Mátraverebélynél elbúcsúztunk a Mátrától, Szentkúton, Sámsonházán és Nagybárkányon áthaladva elértük a Kelet-Cserhát gerincét, aminek legmagasabb pontján, a Tepkén a kilátóban aludtunk. Túlságosan bíztunk a nyárban és a jó időben.
Meg is lett a következménye: szétáztunk a felszereléssel együtt, és Bableves-pusztán meg kellett szakítani az utat, hogy két hét múlva, megszáradva újra nekivághassunk a Hollókőig tartó hátralevő résznek. Ezzel együtt is a 70 km hosszú 19-es túraszakasznak csak a felét teljesítettük, a másik fele a következő videóban lesz.
Van, aki egy lábon teljesíti a Kéket
A következő levelet kaptuk Ábeltől:
Hála nektek, eddig közel tíz napot áldoztam a barátaimmal együtt a Kékre az utóbbi időben (nem pecsételtünk). Egyelőre a Cserhát-Börzsöny-Visegrád (és egy pici Pilis) van letudva, néha félrement térd miatt egy lábon ugrálva, máskor a haveroktól egy fél km-re lemaradva egy narancssárga szalamandra fotózása miatt. Köszönjük. :)
Csak azt sajnálom, hogy több időnk/alkalmunk eddig nem volt...
Száztíz méterrel a Kékestető felett
Mátra: minden bizonnyal az egyik leglátogatottabb magyar hegység. Két népszerű csúcsán, a Kékestetőn és a Galyatetőn óriási a forgalom. Kicsit fura látni, hogy ezekre a csúcsokra taxival is érkeznek emberek. De ez van, a Mátra ettől még Mátra marad.
Hetedik forgatásunkon már belejöttünk a menetelésbe. Szarvaskőn vettük fel a fonalat, ahol utoljára a téli Bükk-keresztező túrán pecsételtünk. Eredetileg Mátrafüredig terveztük a túrát, de a kékestetői kilátó legfelső szintje annyira pazar volt, hogy elment vele az idő. Rá két hétre innen indultunk, és Galyatetőn keresztülvágva meg se álltunk Mátraverebélyig. A Kéktúra tervezői valamiért olyan rövid hivatalos túraszakaszokat terveztek a Mátrába, hogy a két hétvége alatt 3 szakaszt is teljesítettünk. Az egész mátrai szakaszból végül egy jó combos videóepizód lett.
Az útvonal: A hivatalos szakasz számozáshoz képest visszafelé megyünk a Kéktúrán, a 27. számú zempléni túraszakasztól az 1. számú, Kőszegi-hegység csúcsán végződő szakaszig. Kelet felől nyugatra haladva. Az első rész a Hollóháza - Bányi-nyereg közötti szakaszról szólt, a második-harmadik részben viszont átugrottuk a Zemplén déli részét és a Cserehátot, és a Gömör-Tornai, azaz az Aggteleki-karszt lábánál, Bódvaszilasnál folytattuk a túrát, egészen Putnokig. A negyedik rész helyszíne a téli Bükk, az ötödiké pedig az áprilisi Zemplén. A 6.-7. részben túléltük, hogy gilisztát ettünk, és kipipáltuk a Cserehátot. A 8. rész nagyrészt a Mátráról szól, a végállomás Mátraverebély.
Tucatnyian elindultak utánunk
Legújabb Kéktúra-sorozatotokon fellelkesülve jövő hétvégén tizenketted magammal nekivágok a túrának, írta nekünk Bán Áron. Mi csak annyit kértünk tőle, hogy írja le, milyen volt a túra. Íme:
2016. október 21-23. Hollóháza-Sátoraljaújhely
Péntek este érkeztünk meg Hollóházára, ahonnan másnap reggel indultunk útnak Bózsva felé. Szerencsétlenségünkre szombaton egész délelőtt szakadt az eső, mindannyian bőrig áztunk. Ennek ellenére kedvünket nem szegte az időjárás, és kis csapatunk, mely 11 főből állt, „öles léptekkel” haladt a Nagy-Milic felé.
Csapatunk tagjai nem gyakorlott túrázók, inkább lelkes aszfaltbetyárok, de az időjárás és a körülmények ellenére jó hangulatban haladtunk előre. Szombat dél körül, mikor felértünk a Nagy-Milic kilátóhoz, az eső is elállt, de a minden bizonnyal gyönyörű kilátást sajnos eltakarták a felhők.
Mit tehetsz, ha eltévedsz az erdőben, és nincs több kajád?
A Cserehát: távoli, kevéssé ismert dombvidék a Bükk és a Zemplén között. Nevét a dombhátakat egykor borító cseres-tölgyes erdőkről kapta, csakúgy mint a tőle száz kilométerrel nyugatabbra fekvő Cserhát. Sokan össze is keverik a két tájat, mert nevükben a különbség mindössze egy e betű. Jellegzetesen aprófalvas, egyre inkább lemaradóban levő térség. A települések itt is egyre inkább elnéptelenednek. Ahol nem, ott a cigányság teszi ki a lakosság növekvő hányadát.
A videó első része:
Áprilisban befejezett zempléni túránkat májusban követte a csereháti. Hosszú, Boldogkőváraljától Bódvaszilasig tartó 65 kilométeres menetelésünket három napra bontottuk. Mivel a térség aránylag szegény látnivalóban, ezért itt ejtettük meg a korábban betervezett túlélőpróbát. Minden bizodalmunkat Gyuricza "Papica" Lászlóba, a Magyar Bushcraft közösség vezetőjébe helyeztük. Az ő segítségével kellett előteremtenünk a napi betevőt az erdőről-mezőről. A videó végül olyan tartalmasra sikeredett, hogy két külön 15 perces részre kellett szétszednünk, amiket két egymást követő hétvégén mutatunk be.
Így készült: Kéktúra-videó a Zemplénben
Zemplén: távolsága miatt az egyik legkevésbé népszerű magyar hegység. Ami a hátránya, egyben az előnye is. Itt lenézel a hegyoromról, és nem látsz civilizációt. Amennyire lehet, érintetlen a természet, kevés a turista.
Ötödik Kéktúránkkal megvártuk, míg kitavaszodik. Ennek elsősorban a látvány az oka. Ki akarna szürke, saras, ködös tájat, kopaszon bólogató fákat látni? A túraszezon is csak tavasszal kezdődik.
Eredetileg azért ugrottuk át a déli Zemplént, mert a Bükk-kel együtt akkor akartuk átszelni, amikor hó alatt van. A Bükk esetében ez összejött, de aztán nem esett több hó. Áprilisban aztán mi se bírtuk tovább. A Bányi-nyeregtől indultunk, a végcél pedig most Boldogkőváralja volt.
A Bükk télen, hó alatt a legszebb
Mínusz húsz, süvítő hideg, hegytető: hol alszik ilyenkor a kéktúrázó? Hát persze, hogy barlangban. Ezt tettük mi is a Bükkben.
Negyedik Kéktúránkra Putnokról indultunk, a végcél pedig Szarvaskő volt. Ez az út tulajdonképpen az Upponyi-hegység és a Bükk átszelése. Ezt a 3 napos, 60 kilométeres túrát eleve télre, az első nagy hóesésre terveztük. Miért? Mert akkor a legnagyobb buli.
Az útvonal: A hivatalos szakasz számozáshoz képest visszafelé megyünk a Kéktúrán, a 27. számú zempléni túraszakasztól az 1. számú, Kőszegi-hegység csúcsán végződő szakaszig. Kelet felől nyugatra haladva.
Az első rész a Hollóháza - Bányi-nyereg közötti szakaszról szólt, a második-harmadik részben viszont átugrottuk a Zemplén déli részét és a Cserehátot, és a Gömör-Tornai, azaz az Aggteleki-karszt lábánál, Bódvaszilasnál folytattuk a túrát, egészen Putnokig. A negyedik rész a putnoki vasútállomás jó meleg forgalmi helyiségéből indul, ott van ugyanis a pecsét (meg a kályha).
Cseppet sem szörnyű túra a Szörnyű-völgyben
A harmadik Kéktúránkra Aggtelekről indultunk, a végcél pedig Putnok volt. Gyönyörű őszi idő volt, gyors besötétedéssel, hamar az alkonyzónában találtuk magunkat. Ennek megfelelően eléggé misztikusra sikerült az erről szóló videó.
Az útvonal: A hivatalos szakasz számozáshoz képest visszafelé megyünk a Kéktúrán, a 27. számú zempléni túraszakasztól az 1. számú, Kőszegi-hegység csúcsán végződő szakaszig. Kelet felől nyugatra haladva. Az első rész a Hollóháza - Bányi-nyereg közötti szakaszról szólt, a második részben viszont átugrottuk a Zemplén déli részét és a Cserehátot, és a Gömör-Tornai, azaz az Aggteleki-karszt lábánál, Bódvaszilasnál folytattuk a túrát.
Ahol a Kéktúrát a föld alatt is teljesítheted
A Kék menet blogon végigkísérjük a Bakancslista Kéktúra sorozatát, és részenként próbálunk részletesebb adatokat nyújtani, kulisszák mögötti eseményeket mutatni a forgatásról. Ez a bejegyzés a második, Bódvaszilas és Aggtelek közötti szakasz bejárásáról szól.
Az útvonal: A hivatalos szakasz számozáshoz képest visszafelé megyünk, a 27. számú zempléni túraszakasztól az 1. számú, Kőszegi-hegység csúcsán végződő szakaszig. Kelet felől nyugatra haladva. Az első rész a Hollóháza - Bányi-nyereg közötti szakaszról szólt, a második részben viszont átugrottuk a Zemplén déli részét és a Cserehátot, és a Gömör-Tornai azaz az Aggteleki-karszt lábánál, Bódvaszilasnál folytattuk a túrát.
Az ugrásnak több oka is volt. Az első, hogy a Zemplént és a Bükköt télen, hóesésben akartuk bejárni. A második, hogy a Baradla-barlangban haladó Kéktúra-szakaszt már korábban leforgattuk, amikor még szó se volt a teljes Kéktúra végigjárásáról, és mielőbb fel akartuk használni. És végül a harmadik: tudtuk, hogy sok kéktúrázó mozaikszerűen járja be az útvonalat, mi sem akartunk ragaszkodni a lineáris útvonalhoz.
Rovataink a Facebookon