Így készült: Kéktúra-videó a Zemplénben

2016.11.05. 07:51
7 hozzászólás

Zemplén: távolsága miatt az egyik legkevésbé népszerű magyar hegység. Ami a hátránya, egyben az előnye is. Itt lenézel a hegyoromról, és nem látsz civilizációt. Amennyire lehet, érintetlen a természet, kevés a turista.

A hegy, amely csúcsára aranyszemcséken vezet az út

Ötödik Kéktúránkkal megvártuk, míg kitavaszodik. Ennek elsősorban a látvány az oka. Ki akarna szürke, saras, ködös tájat, kopaszon bólogató fákat látni? A túraszezon is csak tavasszal kezdődik. 

Eredetileg azért ugrottuk át a déli Zemplént, mert a Bükk-kel együtt akkor akartuk átszelni, amikor hó alatt van. A Bükk esetében ez összejött, de aztán nem esett több hó.  Áprilisban aztán mi se bírtuk tovább.  A Bányi-nyeregtől indultunk, a végcél pedig most Boldogkőváralja volt. 

Az útvonal:  A hivatalos szakasz számozáshoz képest visszafelé megyünk a Kéktúrán, a 27. számú zempléni túraszakasztól az 1. számú, Kőszegi-hegység csúcsán végződő szakaszig. Kelet felől nyugatra haladva. Az első rész a Hollóháza - Bányi-nyereg közötti szakaszról szólt (ez is Zemplén, de az északi része), a második-harmadik részben viszont átugrottuk a Zemplén déli részét és a Cserehátot, és a Gömör-Tornai, azaz az Aggteleki-karszt lábánál, Bódvaszilasnál folytattuk a túrát, egészen Putnokig. A negyedik rész helyszíne a téli Bükk volt.  

Adatok: Bányi-nyereg – Boldogkőváralja

A forgatás időpontja: 2016. április 23. - április 24.

Hossz, szint: 53 km, 1380 m felfelé

Nehézség: nem könnyű, 14 év alatti gyereket nem vinnék

Muszáj megnézni: 

  • Cirkáló-tanya (borzveres és a kecskék)
  • Makkoshotykai templom (a lelkész szuggesztív egyéniség)
  • Kerek-kői kilátópont (502 m, kis kitérő), Sólyom-bérc (566 m, kis kitérő)
  • István-kúti erdészház, nyírjes
  • Nagy-Péter-mennykő kilátópont (709 m, kis kitérő), Pengő-kő
  • Regéci vár

Szubjektív: Ha a Cirkáló-tanya tulajdonosa otthon van, érdemes betérni hozzá. Ha jó kedve van, lehet venni tőle finom sajtot, mézet, és még a borzverest is meg lehet nézni. A makkoshotykai lelkész első pillantásra kemény ember, minket is beparancsolt a padsorba, mint a kisiskolásokat, de szuggesztív egyéniség. Itt már egyre gyakrabban találkoztunk a kelet-magyarországi falvak három sorsútjával: a kihalás, a cigány lakosság térnyerése, skanzenesedés. 

A Zemplén világszép kilátópontjaiból csak a Kerek-kőt sikerült teljes szépségében elkapni. A Sólyom-bércre már besötétedett, a Nagy-Péter-mennykő pedig ködbe burkolódzott. A Pengő-kőnél – ha van, aki nem jött rá –, Rockenbauer Pált idéztem a Másfélmillió lépésből, a kődöngető jelentben a Metallica szám elején (For Whom The Bell Tolls) a harang az ő tiszteletére szól.

Eddig megtett szakaszok: 24-es számú (60 km), 27-es számú (40 km), 23-as számú (62 km), 26-os számú (53 km), összesen: 215 km.

13676206 b788e5010dff49f046088cfb7a6f3962 wm1

Csapat: Fiantok Dániel, Papp Évi, Szabó János, Szilli Tamás, Tenczer Gábor, Tenczer Olivér, Martiskó "Amerika" Gábor (fotó), Friesz Móni (szervezés), Malárik Attila (buszvezető), Varga Zsolt, Székely Attila, Tombácz Ferenc (drónos csapat).

Vendégek: Hegyessy Gábor (biológus, múzeológus), Kovács Zsolt (Cirkáló-tanya), Pocsai Ferenc (Makkoshotyka, református lelkész), Tóth Zoltán (ökológus), Bakos Ferenc (regéci polgármester)

Nehézségek:  Fotósunk, Amerika a Kerek-kő után eltévedt, közben besötétedett, ezért ki kellett hagynunk a Sólyom-bércet, ami a Zemplén egyik leglátványosabb kilátópontja. Éjfélkor ugyan kisétáltunk (a turistaházból 20 perc séta), volt is egy hangulata, de videóra sajnos nem tudtuk rögzíteni.  A turistaháztól Regécig nagyon rossz időnk volt, eláztunk, szétfagytunk, majdnem abba is hagytuk, de aztán mégis tovább mentünk szerencsére. Az eső utáni, párás Arka-völgynek különleges hangulata van. 

Szállások: 

0. nap: Szállás: Kossuth Turistaház – Sátoraljaújhely. Igazi szakszervezetiüdülő-hangulat, korrekt árakkal.

1. nap: Istvánkúti turistaház, erős Evildead-fíling, de korrektül rendben tartott, rendkívül olcsó szállás (hálózsák jó, ha van). A szállás csak úgy működik, ha mindenki kitakarítva adja vissza, a szemetedet le kell vinni magaddal. A drónos luxuscsapat a távolsági operatőrünkkel Regécen, a Veronika Panzióban aludt. 

Ma Is Tanultam Valamit

A Zempléni-hegység földrajzilag a legzűrzavarosabb hegységünk, mint arra a videó elején utalunk. A névadó település ma Szlovákiában van, közelében magasodik a Zempléni-szigethegység, szintén Szlovákiában. A mostani, magyarországi Zempléni-hegységet sokáig (egész pontosan Trianon utánig) Eperjes-Tokaj-hegységnek hívták, aztán Cholnoky Jenő földrajztudós átkeresztelte Zemplénnek. A geográfusok átvették az elnevezést, azonban a geológusok máig Tokaji-hegységnek hívják. Van tehát ma egy Zempléni-hegységünk, aminek a névadó falva, vára, sőt Zempléni-szigethegység nevű testvére Szlovákiában van, de mivel az egykori vármegye területén fekszik, mégis Zemplén a hivatalos neve. Igazi, közép-európai specialitás.

Ha bárkinek kérdése van a szakasszal kapcsolatban, nyugodtan tegye fel a kommentekben, megválaszoljuk. Ugyanígy, ha javaslat van szállásra, megnézni valóra, azt se tartsa senki magában, köszönjük előre is!