Mit tehetsz, ha eltévedsz az erdőben, és nincs több kajád?

2016.11.19. 09:37
9 hozzászólás
A fenti kérdés már többször megfogalmazódott bennem, a helyzet ugyanis nem ismeretlen előttem. Most adva volt egy hosszú, aránylag kevés érdekességgel megáldott túraszakasz, ahol egy túlélési szakértővel megkíséreltük a lehetetlent: üres zsebbel és pénztárcával, de ne üres hassal húzzunk ki egy három napos túrát.

IMG 1277

A Cserehát: távoli, kevéssé ismert dombvidék a Bükk és a Zemplén között. Nevét a dombhátakat egykor borító cseres-tölgyes erdőkről kapta, csakúgy mint a tőle száz kilométerrel nyugatabbra fekvő Cserhát. Sokan össze is keverik a két tájat, mert nevükben a különbség mindössze egy e betű. Jellegzetesen aprófalvas, egyre inkább lemaradóban levő térség. A települések itt is egyre inkább elnéptelenednek. Ahol nem, ott a cigányság teszi ki a lakosság növekvő hányadát.

A videó első része:

Emberkísérlet a csereháti vadonban

Áprilisban befejezett zempléni túránkat májusban követte a csereháti. Hosszú, Boldogkőváraljától Bódvaszilasig tartó 65 kilométeres menetelésünket három napra bontottuk. Mivel a térség aránylag szegény látnivalóban, ezért itt ejtettük meg a korábban betervezett túlélőpróbát. Minden bizodalmunkat Gyuricza "Papica" Lászlóba, a Magyar Bushcraft közösség vezetőjébe helyeztük. Az ő segítségével kellett előteremtenünk a napi betevőt az erdőről-mezőről. A videó végül olyan tartalmasra sikeredett, hogy két külön 15 perces részre kellett szétszednünk, amiket két egymást követő hétvégén mutatunk be.

A videó második része:

BAZ-megyei Bear Grylls-menü: főtt giliszta pocsolyavízzel

Az útvonal:  A hivatalos szakasz számozáshoz képest visszafelé megyünk a Kéktúrán, a 27. számú zempléni túraszakasztól az 1. számú, Kőszegi-hegység csúcsán végződő szakaszig. Kelet felől nyugatra haladva. Az első rész a Hollóháza - Bányi-nyereg közötti szakaszról szólt, a második-harmadik részben viszont átugrottuk a Zemplén déli részét és a Cserehátot, és a Gömör-Tornai, azaz az Aggteleki-karszt lábánál, Bódvaszilasnál folytattuk a túrát, egészen Putnokig. A negyedik rész helyszíne a téli Bükk, az ötödiké pedig az áprilisi Zemplén. A mostani 6.-7. részben beérjük magunkat, azaz Bódvaszilasnál az eddig átugrott szakaszokat is kipipálhatjuk.

Adatok: Boldogkőváralja - Bódvaszilas

A forgatás időpontja: 2016. május 6. - május 8.

Hossz, szint: 65 km, 1482 m felfelé

Nehézség: inkább hosszú, mint nehéz, 13-14 év alatti gyereket nem vinnék

Muszáj megnézni: 

Szubjektív: Boldogkő vára valószínűleg a leglátványosabb hazai várromunk. Természetesen szép így múzeumként is, viszont nagyon nagyszerű lenne, ha legalább egy kisebb részébe visszaköltözhetne az egykor itt működő turistaház. 

Tényleg nehéz elhinni, de van olyan megszállottja a Kéktúrának, aki kinn áll házának teraszán, és ha túrázót lát, akkor felhívja magához. A baktakéki Szádváry Gyula ilyen, és nemcsak hogy régi, de természetesen érvényes Kéktúra-pecsétjei és Másfélmillió lépés-relikviái vannak, hanem hosszan el lehet vele beszélgetni a nyolcvanas évekbeli hőskorról.

Sok ismerős kérdezgette, aki hallotta hírét kísérletünknek, hogy nem voltunk-e éhesek. A válasz: de. Méghozzá nagyon. Nekem személy szerint a mardosó éhség egészen a gilisztalevesig tartott. Az úgy elvette az étvágyamat, hogy nem akartam enni utána másnap délutánig semmit. Azért a főtt gledícsiamag már nagyon jókor jött.

13931248 06a777750f5105b3117268d51c2a9734 wm

Eddig megtett szakaszok: 25-ös számú (65 km) 24-es számú (60 km), 27-es számú (40 km), 23-as számú (62 km), 26-os számú (53 km), összesen: 280 km.

Csapat: Fiantok Dániel, Szabó János, Szilli Tamás, Tenczer Gábor, Friesz Móni (szervezés), Kovács Kornél (sofőr), Varga Zsolt, Székely Attila, Tombácz Ferenc (drónos csapat).

Vendégek: Gyuricza "Papica" László (túlélési szakértő, Magyar Bushcraft Közösség), Filyó Imre (Gibárti erőmű), Jenei Edit (Barakonyi Patakvölgy Egyesület), Soltész Hajnalka (Aggteleki Nemzeti Park).

Nehézségek: A gibárti erőmű archív fotói között találtam olyat, ami szerint a 30-as években élménystrandnak használták a duzzasztót, és egy látványos képen a fürdőzők a vízfüggöny mögé álltak. A telepvezető engedélyével kipróbáltam, milyen a nevezetes zuhany. Jelentem: az odaút csúszós, mint a fene, a jéghideg vízsugár pedig úgy vágott hátba, mint egy súlyos szeneslapát. Ezeket leszámítva egész érdekes kísérlet volt. (A jelenet kimaradt a videóból, mert másnak nem volt kedve a jeges zuhanyhoz, és a felvétel is gyenge minőségű lett.) 

A túra legnehezebb próbatételét az encsi Anyukám mondta étterem ajtaja előtt álltuk ki. A videóba végül nem került bele, ahogy a Gault&Millau által 2014-ben Év éttermének választott vendéglőnél szippantgatunk nagyokat csorgó nyállal a kiáramló illatokból, de az emlék erősen bevésődött.

Képgaléria:

Szállások: 

1. nap: Négyen (Dani, Papica, János és én) természetesen sátorban aludtunk. A többiek Gagyapátin, az Apáti vendégházban húzták meg magukat. 

2. nap: Négyünknek ismét sátor. A drónos csapat távolsági operatőrünkkel, a sofőrrel és a szervezővel az irotai Tálentum vendégházban aludt.

Ma Is Tanultam Valamit

De miért nevezik máshogy a Cserhátot és a Cserehátot, mikor mind a kettő a csertölgyről kapta a nevét? Azért, mert Erdélyben a cserfát cserefának hívják, a földrajzi közelség pedig kihatott a földrajzi elnevezésre is.

Fontos tudni: A Rákóczi-barlang meglátogatásához nem kell beültözni overallba, utcai ruhában is végigmehetünk rajta. A 45 perces vezetett túrára itt kell jelentkezni, a vezetés ára 3000 forint/fő.

Ha bárkinek kérdése van a szakasszal kapcsolatban, nyugodtan tegye fel a kommentekben, megválaszoljuk. Ugyanígy, ha javaslat van szállásra, megnézni valóra, azt se tartsa senki magában, köszönjük előre is!