Száztíz méterrel a Kékestető felett

Mátra: minden bizonnyal az egyik leglátogatottabb magyar hegység. Két népszerű csúcsán, a Kékestetőn és a Galyatetőn óriási a forgalom. Kicsit fura látni, hogy ezekre a csúcsokra taxival is érkeznek emberek. De ez van, a Mátra ettől még Mátra marad.

Hetedik forgatásunkon már belejöttünk a menetelésbe. Szarvaskőn vettük fel a fonalat, ahol utoljára a téli Bükk-keresztező túrán pecsételtünk. Eredetileg Mátrafüredig terveztük a túrát, de a kékestetői kilátó legfelső szintje annyira pazar volt, hogy elment vele az idő. Rá két hétre innen indultunk, és Galyatetőn keresztülvágva meg se álltunk Mátraverebélyig. A Kéktúra tervezői valamiért olyan rövid hivatalos túraszakaszokat terveztek a Mátrába, hogy a két hétvége alatt 3 szakaszt is teljesítettünk. Az egész mátrai szakaszból végül egy jó combos videóepizód lett.

Az útvonal:  A hivatalos szakasz számozáshoz képest visszafelé megyünk a Kéktúrán, a 27. számú zempléni túraszakasztól az 1. számú, Kőszegi-hegység csúcsán végződő szakaszig. Kelet felől nyugatra haladva. Az első rész a Hollóháza - Bányi-nyereg közötti szakaszról szólt, a második-harmadik részben viszont átugrottuk a Zemplén déli részét és a Cserehátot, és a Gömör-Tornai, azaz az Aggteleki-karszt lábánál, Bódvaszilasnál folytattuk a túrát, egészen Putnokig. A negyedik rész helyszíne a téli Bükk, az ötödiké pedig az áprilisi Zemplén. A 6.-7. részben túléltük, hogy gilisztát ettünk, és kipipáltuk a Cserehátot. A 8. rész nagyrészt a Mátráról szól, a végállomás Mátraverebély.

Adatok: Szarvaskő–Kékestető és Kékestető-Mátraverebély

A forgatás időpontja: 2016. május 21-22. és június 4-5.

Hossz, szint: 65 km, 2676 m felfelé

Nehézség: a Sirok-Kékes emelkedőt kivéve nem nehéz, azt kisebb 10-12 év alatti gyerekekkel érdemes kihagyni, és egyszer később visszatérni. Gyerekekkel eleve jobb kisebb részekre bontva teljesíteni.

Muszáj megnézni: 

• Szarvaskői vár + párnaláva
• Siroki vár + Oltárkő + Barát és Apáca sziklák
• Kékestető, TV-torony
• Galyatető turistaszálló és kilátó
• Piszkés-tető, obszervatórium
• Ágasvári turistaház

Szubjektív: Nagy köszönettel tartozunk Balla Mariannának, Szarvaskő polgármesternek, aki a téli bükki túra után forralt borral és buktával tartotta bennünk a lelket, nyáron pedig vendégül látott minket, és irtó finom csipkebogyó-pálinkával adta meg a kezdő lökést a túrához. A mátrai fenyvesek pusztulása megdöbbentő volt, azon pedig ámultunk, hogy egy szú a petéi segítségével csillagot rajzol a fára. A kékestetői TV-torony 1124 méter magasan levő 18. emeletén jobban éreztem magam, mint egy manhattani penthouse-ban. (Ide már csak engedéllyel lehet feljutni, ezúttal is köszönjük az Antenna Hungáriának, hogy lehetővé tette.) Feljebb is másztunk volna, de nem lehet, csak akkor, amikor karbantartás miatt kikapcsolják a sugárzást.

Mátraszentistván előtt teljesen véletlenül ütköztünk az egymással küzdő sikló-varangy párosba. A béka tusáját torokszorító volt nézni, de nem szólhattunk bele a természet dolgába. A Mátrában van az ország egyik legjobb klasszikus turistaháza, az ágasvári, nagyon jó ételekkel (mint az a videó végén el is hangzik), és a legjobban felszerelt, legmodernebb turistaháza is (Galyacentrum), kevés fantasztikus menüvel, de az ország egyetlen kilátóban elhelyezett bivakszállásával. Sárneczky Krisztián lenyűgöző előadást tartott a piszkés-tetői űrteleszkóp dicsőséges hőskoráról.

Eddig megtett szakaszok: 20-21-22-es számú (65 km), 23-as számú (62 km), 24-es számú (60 km), 25-ös számú (65 km), 26-os számú (53 km), 27-es számú (40 km), összesen: 345 km.

Csapat: Fiantok Dániel, Papp Évi, Szabó János (kamera), Bokros Brigitta, Szilli Tamás (kamera), Tóth Zsófia, Tenczer Gábor, Tenczer Leó, Tenczer Olivér, Tenczer Vilmos, Horváth Balázs (kamera), Martiskó "Amerika" Gábor (fotó), Friesz Móni (szervezés), Kovács Kornél (sofőr), Varga Zsolt, Székely Attila, Tombácz Ferenc (drónos csapat).

Vendégek (megjelenési sorrendben): Klein Dávid (geográfus), Kárpáti János (helytörténész), Tuza Gábor (siroki polgármester), Dudás Béla (erdész), Csontos András (technikus), Sárneczky Krisztián (csillagász), Juhász János (turistaház-vezető). Köszönet Deák-Kövér Szilviának, az MTA–ELTE Geológiai Kutatócsoport tudományos munkatársának a Bükk vándorlásának szemléltetésében nyújtott segítségéért.

Nehézségek: Vért izzadtunk a szervezéssel, hogy Sirokon egy olyan valakit találjunk, aki hitelesen elkészíti nekünk a gancát, nyögvét vagy macokot, de sorra visszamondta mindenki a szereplést. Mindent egy lapra téve csöngettem be egy ismeretlen házba a kemping mellett, ahol Erzsi néni végül elvállalta a macok megsütését, még az alapanyagok ellentételezését is visszautasítva. Sirokon a vendég az vendég. Abban az egy órában úgy éreztem, mintha nagyanyám konyhájában ülnék újra, a macok pedig fenséges volt.

Másik nehézség a Siroktól induló közel ezer méteres szintemelkedést tartalmazó hosszú, de szép kaptató. Nem mondhatom, hogy nem ismertem már, hiszen pár hónappal a forgatás előtt itt teljesítettem az elég keménynek számító Mátrabérc teljesítménytúrát.

Szállások:

• 0. nap Szarvaskő Vendégház
• 1. nap: Siroki Vár-kemping (múlt század végét idéző hangulat, középkorrekt ételekkel, büfével)
• 2. nap: Galyatető Turistacentrum (alpoki menedékházakat idéző modern funkcionalitás, közepes minőségű ételkínálattal). A kilátóbeli bivakszállást most nem, korábban már volt alkalmam kipróbálni, érdemes megreszkírozni.

Fontos tudni: A Piszkéstetői Obszervatórium március 1. és október 31. között, előre egyeztetett időpontban várja a látogatókat, a vezetés csütörtök kivételével minden nap 14 órakor indul, naponta csak egy csoportot tudnak fogadni. A korábbi évektől eltérően a csillagvizsgáló kizárólag csoportok számára, belépőjegy ellenében látogatható. (A jegy ára 700-1000 forint közé esik per kopf.)

Ha bárkinek kérdése van a szakasszal kapcsolatban, nyugodtan tegye fel a kommentekben, megválaszoljuk. Ugyanígy, ha javaslat van szállásra, megnézni valóra, azt se tartsa senki magában, köszönjük előre is!

Végezetül két videó, amelyekből bővebben megismerhetik, hogy miért megbabonázó élmény felfedezni egy szupernovát,

és hogy miért fognak pillanatokon belül eltűnni a fenyvesek és a bükkerdők hazánkból: