Borzasztóan elbaltázott bivakolás a Tepke-kilátóban
A Cserhát nem tartozik a legmagasabb magyar hegységek közé, kiterjedése viszont az egyik legnagyobb. A Kéktúra útvonala is itt kanyarog a leghosszabban, majdnem 135 kilométeren. Több civilizáció, kevesebb vad természet. Ez itt a palócok földje: sok kis falu, barátságos népekkel. Ezekben a videókban ezért inkább az emberekre helyeztük a hangsúlyt.
Nyolcadik forgatásunkon már tombolt a nyár. Mátraverebélynél elbúcsúztunk a Mátrától, Szentkúton, Sámsonházán és Nagybárkányon áthaladva elértük a Kelet-Cserhát gerincét, aminek legmagasabb pontján, a Tepkén a kilátóban aludtunk. Túlságosan bíztunk a nyárban és a jó időben.
Meg is lett a következménye: szétáztunk a felszereléssel együtt, és Bableves-pusztán meg kellett szakítani az utat, hogy két hét múlva, megszáradva újra nekivághassunk a Hollókőig tartó hátralevő résznek. Ezzel együtt is a 70 km hosszú 19-es túraszakasznak csak a felét teljesítettük, a másik fele a következő videóban lesz.
Az útvonal: A hivatalos szakasz számozáshoz képest visszafelé megyünk a Kéktúrán, a 27. számú zempléni túraszakasztól az 1. számú, Kőszegi-hegység csúcsán végződő szakaszig. Kelet felől nyugatra haladva. Az első rész a Hollóháza - Bányi-nyereg közötti szakaszról szólt, a második-harmadik részben viszont átugrottuk a Zemplén déli részét és a Cserehátot, és a Gömör-Tornai, azaz az Aggteleki-karszt lábánál, Bódvaszilasnál folytattuk a túrát, egészen Putnokig. A negyedik rész helyszíne a téli Bükk, az ötödiké pedig az áprilisi Zemplén. A 6.-7. részben túléltük, hogy gilisztát ettünk, és kipipáltuk a Cserehátot. A 8. rész nagyrészt a Mátráról szólt, a 9. és a majd rá következő 10. pedig a Cserhátról.
Adatok: Mátraverebély-Hollókő
A forgatás időpontja: 2016. július 2-3. + július 15. (esőnap)
Hossz, szint: 34 km, 850 m felfelé
Nehézség: Nem túl nehéz terep, a Tepke-gerinc rövidebb, könnyebb a Mátrabércnél, 11-12 éves kortól ajánlható
Muszáj megnézni:
- Szentkút és a remetebarlangok
- Védett geológiai feltárás Sámsonházánál
- Tepke, kilátó
- Bableves csárda
- Hollókő vára
- Hollókő, ófalu
Szubjektív:
Dani a Tepkére felfelé elhagyta óriási értékkel bíró napszemüvegét, amiért visszafordult a Macska-hegy púpjánál. Tíz kilométert ment vissza, aztán végül valamikor éjfél után csatlakozott újra hozzánk, a szemüveget pedig csodák csodájára megtalálta. (Igaz, a foncsor tönkrement, tehát dobhatta ki, de kicsire nem adunk.) A Tepke egyébként önállóan is egy jó úticél, szép útvonal, csodálatos kilátással koronázva.
Hollókőn érdekes volt a skanzen falai mögé, a valódi falu valódi életébe bepillantani, a gombás-csülkös pacal és a buli pedig egyszerűen zseniális volt, köszönjük a vendéglátást! (Ami egyébként más, véletlenül odatévedt turistának ugyanúgy kijárt, mint nekünk.)
Eddig megtett szakaszok: 19-es számú első fele, 20-21-22-es számú (65 km), 23-as számú (62 km), 24-es számú (60 km), 25-ös számú (65 km), 26-os számú (53 km), 27-es számú (40 km), összesen: 380 km.
Csapat: Fiantok Dániel, Papp Évi, Szabó János (kamera), Bokros Brigitta, Szilli Tamás (kamera), Tenczer Gábor, Tenczer Leó, Tenczer Olivér, Martiskó "Amerika" Gábor (fotó), Friesz Móni (szervezés), Kovács Kornél (sofőr), Varga Zsolt, Székely Attila, Tombácz Ferenc (drónos csapat).
Vendégek (megjelenési sorrendben): Kálmán Peregrin atya (ferences pap), Fejes József (erdész), Szalai István (vadász), Fancsik Mátyás (önkormányzat), Kelecsényi Péter (Hollókő)
Nehézségek: A hőség iszonyatos volt az első nap, szerencsére útközben folyamatosan tudtuk pótolni a bevedelt vizet. A bivakolás (alvás szabad ég alatt) nagyszerű dolog, de gondolni kell az esőre is. Mi erről egyszerűen elfelejtkeztünk, de a meteorológia se mondott esőt. Ha lett volna sátrunk, nagyszerűen kialudtuk volna magunkat, és a felszerelés sem ázik ronggyá. Ez egy jó tanulság, mindenkinek ajánlom, hogy tanulja meg, ha máshogy nem, a mi kárunkon.
Szállás:
- Szentkút, zarándokszállás (új, modern, kényelmes, olcsó, igazi bakancsos szállás)
- Tepke, kilátó (a panoráma feledhetetlen, viszont szeles, és csúnyán beázik)
Fontos tudni: Hollókő vára sem tart mindig nyitva, és a belépés sem ingyenes. Részletekről ide kattintva lehet többet megtudni.
Ma Is Tanultam Valamit:
A legendásan erős, vitéz Toldi Miklós valószínűleg nem Alsótoldról származott, bárhogy is szeretnék a helyiek, hanem inkább Arany János szülőfaluja Nagyszalonta mellől, az ott található Csonka-torony a hagyomány szerint a Toldi családé volt.
Rovataink a Facebookon