Kemeneshát, Kőszegi-hegység: egyszer minden útnak vége szakad

Sümeg-Sárvár

Legutóbb a sümegi vár lezárt kapujánál fejeztük be a túrát. Itt kezdtük újra. A vár az 1500-as évektől az országrész legerősebb erődítménye volt. Veszprém török elfoglalása után ide költözött a püspök is, az egyházi bevételekből pedig jutott gazdagon a vár felfejlesztésére is.

Ezt a vár egyik hagyományőrző vitéze mesélte nekünk, aki a várkapitányt helyettesítette a videóban. A sümegi várkapitány amúgy érdekes ember, büfét üzemeltetett korábban a várban, aztán egyre többet fordított rá, kijárt pénzeket, most tulajdonképpen ő üzemelteti az egész várat. Inkább a turizmus irányában fejlesztett, ma már órási föld alatti teremben látványos lovasbemutatókat tartanak, zajlik az élet a várban.

Kisvásárhelyen a haranglábnál találkoztunk egy helyi bácsival, aki elmesélte, hogy minden nap kiül meghallgatni a déli harangszót. Mesélt egy érdekes új szomszédról is, nyugdíjas törökök költöztek be Bécsből a faluba. 

A Kisvásárhely mellett elterülő hegyháti erdőben egy széles, horpadásszerű völgy húzódik hosszan. A benne folydogáló Csörgető-ér táplálja az ottani, 11 tóból álló, láncszerűen összefüggő tórendszert. Kemeneshát Balatonja, az 1931-ben felduzzasztott Szajki-tavak többsége halásztó, de van itt strand is. Október végén mi már nem gondolhattunk fürdésre, viszont itt szálltunk meg, az üdülőtelep vendégházában. Ledőlés előtt hosszan sörözgettünk a Csalogány sörkertben helyiekkel.

Következő nap Káldon szerettünk volna aludni, de nem sikerült szállást találni a teljes stábnak, ezért drónosunk technikai segítségére szorultunk, aki elvitt minket (persze nem a drónjával) egy közeli faluba. Káld amúgy takaros falu, többek között arról is nevezetes, hogy itt az utcasarkokon nemcsak utcanév-táblák vannak. Schmidt József polgármester kalauzolt végig a településen és javaslatot tett arra is, mit ne hagyjunk ki a következő kilométereken, úgy mint fa Farkaserdő, a Scherg Lőrinc kilátó, a repülős emlékhely vagy éppen a banyafák - ezekről a videóban részletesen be is számolunk.

Napfényben fürödve értünk be Sitkére. A falu szélén áll a híres kéttornyú kálváriakápolna. A kápolnadomb rockzenei fesztiválokról lett ismert, az épület felújítását a bevételből támogatják. A sárvári befutó a vadkertnek nevezett nagy parkkal és a csónakázó tóval olyan volt nekünk, mint sivatagi vándornak az oázis. Alig akartunk kijönni belőle. Igaz, nem is ment egyszerűen, kissé el is tévedtünk.

Sárvár-Kőszeg-Írott-kő

A sárvári Nádasdy várat erre a részre hagytuk. Itt beszélt nekünk a hajdani Nádasdy huszárezredről a vármúzeum igazgatója, Takács Zoltán.  Szelestén a Festetics kastély és a hozzátartozó arborétum igazgatója már várt minket, hogy megmutassa a híres galambfát, más néven a zsebkendőfát.

Szállásunkat az Ablánczy malomnál terveztük, elképzeléseink szerint menő, magyar gyártású függőágyban. Amikor odaértünk, láttuk, hogy legalább tíz éve pusztul, a környezet pedig olyan ronda és koszos volt, hogy lemondtunk a függőágyazásról. A Malomcsárdának állítólag rossz volt a kútvize, azért zárták be. 

Tömördön az elhagyott Chernel-kastély elhanyagolt kertjében áll az útszakasz másik nevezetes fája, a tömördi páfrányfenyő, tudományos nevén Ginkgo biloba. Ebben a faluban láttunk először az úton uniós csatlakozási emlékművet, ami azt tekintve, hogy hány milliárdnyi EU-s pénzt kaptak a magyar települések, érdekes.

Kőszegen első utunk a Jurisics várba vezetett. A vármúzeum büszkesége a Szőlő jövésnek könyve. A kötetben 1740 óta gyűlnek a minden év április 24-én levágott és berajzolt szőlőhajtások. A dokumentált hajtások minőségéből, rügyek összehasonlításából meg lehet jósolni az az évi termést. A Kőszegi-hegységben Németh Csaba, az Őrségi Nemzeti Park munkatársa mutatta meg nekünk milyen az a harkályműhely, a videóban látható is:

Megtudtuk még, miért ördögtányér az Ördögtányér-szikla, miből lett az Óház-tető kilátó és hol csobog a Hét-forrás. Az utolsó kilométerekre elkísért minket Heincz László, a kultikus Másfélmillió lépés című filmsorozat világosítója, hogy összevesse a régi időket a maival.

Az Írott-kő csúcsán átvehettük a hosszú vándorlás teljesítését igazoló oklevelet és jelvényt a Magyar Természetjáró Szövetség kedvünkért kitelepült és kékre fagyott csapatától.

Adatok: Sümeg-Sárvár-Kőszeg-Írott-kő

A forgatások időpontjai: 2018. október (Sümeg-Sárvár), november (Sárvár-Kőszeg), 2019 február (Kőszeg-Írott-kő)

Hossz, szint: 143 km összesen, ebből 14 km a Kőszegi-hegység

Nehézség: Két vagy három szakaszban érdemes megcsinálni, ha háromban, akkor a Kőszegi-hegységet külön. A sík, egyenes terepen elég gyorsan lehet haladni. A hosszú vándorlás ezeken a részeken inkább egy zarándokútra hasonlít. A szállást nem egyszerű megszervezni, főleg Káld és az Ablánczy malom környékén.

Képgaléria:

Ne menj el mellette:

• Sümegi vár
• Szajki-tavak
• Scherg Lőrinc-kilátó, repülős emlékhely a banyafák a Káld melletti Farkaserdőben
• Sitkei kéttornyú kálváriakápolna
• Sárvári park
• Nádasdy vár, Sárvár
• Szeleste, Festetics-kastély, zsebkendőfa
• Tömördi páfrányfenyő
• Kőszegi Jurisics vár
• Óház-tető kilátó
• Ördögtányér-szikla
• Hét-forrás
• Írott-kő kilátó