Olivér
EUR 410,44 Ft USD 389,91 Ft GBP 492,44 Ft BUX 79 334 OTP 21 600 Ft MOL 2 682 Ft
-2 °C
5 °C
Akták

Brexit: a britek kilépése az Európai Unióból

1306 cikk Frissítve: 2024. szeptember 29.
  1. David Cameron brit kormányfő 2013-ban azt ígérte: ha 2015-ben nyer a választásokon, népszavazást ír ki az EU-tagságról.
  2. A 2016. június 23-án tartott tartott népszavazáson a britek 52 százaléka úgy döntött: az ország lépjen ki az EU-ból.
  3. Cameron 2016. július 11-én lemondott. Utódja Theresa May korábbi belügyminiszter lett. 
  4. A kilépési tárgyalások 2017. június 19-én kezdődtek meg. 2018. december 8-án megszületett a megállapodás az EU-val a brexit legfontosabb feltételeiről.
  5. 2019. január 15-én a brit alsóház leszavazta Theresa May brexitmegállapodását, amit aztán március 12-én másodszor is elutasított.
  6. 2019. március 14-én a brit alsóház úgy döntött, hogy a kormányfő kérjen halasztást az EU-tól a kilépésre legalább június 30-ig. A 27 tagországnak jóvá kellett hagynia egy hosszabbítást. 
  7. Március 21-én az EU megadta a halasztást. 
  8. Miután 2019. március 29-én harmadszor is leszavazták a megállapodást, a britek április 12-ig kaptak időt eldönteni, mit akarnak.
  9. Az április 10-i rendkívüli EU-csúcson végül október 31-ig adtak újabb, rugalmas haladékot a briteknek.
  10. Miután azonban maradt a patthelyzet a brit belpolitikában, május 23-án EP-választást is tartaniuk kellett.
  11. Végül Theresa May körül elfogyott a levegő. Az EP-választás utáni napon bejelentette, hogy június elején lemond.  
  12. 2019. július 23-án a Konzervatív Párt új vezetője, Boris Johnson lett a miniszterelnök. London korábbi polgármesterének stílusa és populizmusa megosztotta a választókat, de a toryk között népszerű volt.
  13. Augusztus végén Johnson a parlament felfüggesztését kérvényezte II. Erzsébettől. Toryk és az ellenzék is háborgott, a piacok egy rendezetlen brexit megnövekedett esélyétől féltek.
  14. Szeptember elején Johnson fontos szavazásokat bukott el az alsóházban: átment a törvényjavaslat, amivel elkerülnék az október 31-i rendezetlen brexitet, míg az előrehozott választást elutasították.
  15. Johnson elérte, hogy az EU újra tárgyaljon May megállapodásáról. Október közepén az ő változatát is jóváhagyták a tagországok. Új megoldást kínált az ír-északír határkérdésre.
  16. Azonban eldőlt, hogy a kilépési megállapodása semmiképpen sem tudna időben átmenni a brit parlamenten a brexit előző, október 31-i határidejéig.
  17. Miután az alsóház kötelezte a halasztási kérelemre, a tagországok három hónappal, 2020. január 31-ig tolták el a kilépés határidejét.
  18. Johnsonnak sikerült elérnie, hogy előrehozott választást tartsanak december 12-én. Végig esélyes volt, végül nagyot nyert, kényelmes többséget szerzett.
  19. Ezzel eldőlt: 2020. január 31-én kiléptetheti a briteket az EU-ból. De a brexit folyamata nem ér véget, utána kezdődnek a tárgyalások a jövőbeli kapcsolatokról.

1306 cikk az aktában

További találatok betöltése